Elektromos értelemben én sem várnék érdemleges torzítást egy passzív váltótól. Másrészt a koherens (fázishelyes) passzív váltás érdemi akusztikai anomáliát okozhat, mivel viszonylag széles (több száz Hz is lehet váltási center frekitől és meredekségektől függően) az a frekvenciatartomány, ahol mindkét driver egyszerre szól. Itt nem elsősorban a váltó által okozott fázis-anomália az érdekes, hanem az, hogy ugyanazt a hangot hasonló amplitúdóval két forrásból halljuk egyszerre, ami egy interferencia mintázatot eredményez a kialakuló hullámtérben: bizonyos pontokon erősítik, bizonyosokban gyengítik egymást az egyes driverekből lesugárzott hullámok. A pontos mintázat a hullámhossz és a driverek távolságának arányán múlik - itt egy jó kalkulátor ennek a "crossover null" mintázatnak az illusztrálásához: [link] (eredetileg sztereó felállásról, horizontális kontextusban szól az oldal, de ugyanez a jelenség).

Ez a hatás nyilván függőleges irányban működik, és gyakorlatilag a váltási frekvencia körüli tartomány függőleges irányú szögfüggését írja le. Hangfal mérések esetén a vertikális direktivitási diagramon jól láthatók ezek a hatások. Más kérdés, hogy enyhén megnövekedett torzításként is manifesztálódhat-e az effektus - szerintem nem, de nem tudom... Viszont arról hallottam, hogy a crossoverek kialakításánál ezt is figyelembe veszik, és lehet, hogy ennek okán olyan váltási frekit / meredekségeket terveznek, amivel "szép" vertikális lesugárzási kép jön létre, esetleg annak árán is, hogy egyik v. másik driver az így meghatározott váltási tartományban már nem optimálisan zenél (pl. nagyobb a torzítás). Szóval a váltó tervezési kompromisszumaként közvetve mégis beleszólhat a végeredmény torzítási jellemzőibe is.

Az is igaz, hogy ez a hatás leginkább near-field helyzetben jelentkezik, érthető okokból kifolyólag. Szintén evidens, hogy a meredek váltású (nyilván aktív, tipikusan DSP) stúdió monitoroknál ez jóval kevésbé probléma.