Nnna, bocs csak közben melózok, nem voltam reggel óta.

Értem, ez egy elsőrendű váltás, mögötte egy Zobel-el , impedanciakorrigálva így a hangszóró, amiről az RC páros gondoskodik, míg a tekercs szűr 6dB meredekséggel (elsőrendű). Legalábbis első ránézésre (mindjárt kifejtem, miért mégsem ennyivel, és miért mégis). Így értem is, miért Zobel-eznek, széles a tartomány, amíg lekeveri a mélyet a tekercs, mert minden elsőrendűnek lágy a meredeksége és még szarabb lenne a helyzet nagyobb frekiken, ha a hangszórót nyersen hagynánk mögötte: a növekvő impedanciája mellett egyre kevesebb áram menne át a tekercsen, hiszen induktivitása az impedancia változásával és a rajta átfolyó árammal együtt szintén változik, ergo nem szűrne még 6dB-vel sem fentebb.

Mert ugye a textbook perfection csak textbook impedanciával szemben működik (amikor valami végig 8 Ohm, lásd egy AMT-t például). Itt meg, hogy ne csökkenjen lágyan a tekercs elsőfokújának szűrési meredeksége 6dB/oct alá, ergo ne engedjen több középmagasat a hangszóróra, egyfajta lágy, még laposabban ejtő görbe mentén.. és megfelelő hatékonysággal szűrjön, tartani kell azt a rajta átfolyó árammennyiséget, ami az induktivitását névleges értéke közelében tartva (a méretezett impedancia mellett) megvalósítja-tartja a 6dB/oct szűrést azon a hosszú, lassan impedancia-emelkedő tartományon is, ahol Zobel nélkül többszáz Hz-en már lehet csak feleannyit szűrne Zobel nélkül a textbook 6dB-hez képest (ergo, simán akár 3dB/oct körül lenne a szűrési meredeksége, amit az RC tag kompenzál vissza azáltal, hogy a hangszóró+Zobel együttese a woofer növekvő impedanciája ellenére is elegendő mennyiségű áramot vesz ki az erősítőből és a tekercs így minden frekin közelebb van a névlegesen méretezetthez).

Szóval nagy tekercs, nagy induktivitás, mélyről indítják (viszonylag alacsony frekiről, mert lassan törik le úgyis).. ezért akkora bumszli, amekkora, fizikailag is és induktivitásilag is, viszont cserébe annyira lassú ejtés a 6dB/oct, hogy valszeg egy nagyon lágy kanyarral kezdi a lejtőt és mikor arra beáll, próbálják ezen elsőfokú meredekséget tartatni vele, amit impedanciakorrekció nélkül nem tudnának a hangszóróval nyersen elérni.

Okos abból a szempontból, hogy erre figyeltek, bár én soha nem használnék elsőrendű váltást, ez itt és most lehet ilyen-olyan megfontolások miatt a gyártó tervezőmérnökének kiadta, hogy így lesz a jó, elsőrendű + Zobel, de egy másodrendű (Zobel nélkül) alkatrészigénye egy ellenállással kevesebb. Csak lehet, annak 12dB/oct meredeksége miatt is még soknak találták a mély impedancia-emelkedését a frekitartománya jobb oldalán és úgy voltak vele, legyen elsőrendű, széles, de Zobel-korrigált impedanciával tartva a névleges értéket. Passz. Nagyon sokféle szempont mentén lehet hangváltót tervezni.

De legalább tudod, miért akkora bumszli a tekercs. A lassú lekeverés miatt ha ugyanúgy mittomén, 150 Hz körülre tennék, mint egy másodfokúnak szokták, a letörést, már túl sokat hagyott volna még érdemi teljesítményként a felsőbb tartományokban, ami nekik nem úgy adta ki a mérőszobában, ahogy akarták, aztán ez lett végül.

Ha egy klasszik-tipik szélessávú lenne a mélyed helyén, túl azon, hogy nem tudnád úgy megküldeni, mert leégne , ekvivalens hangerőn hajtva a kettőt valszeg inkább a másodrendű + korrekciómentes varia (de akár a tekercs-only is) működhetne, mert az impedanciamenete később kezd el elindulni az egekbe.

Nagyjából sejtjük csak, mi járt a mérnökök fejében. A reverse engineering szerintem csak nagyon ritkán adja ki, főleg hangszórónál, hogy mit akart a tervezője. Erősítőknél még csak-csak, bár ott is tippel az ember rendesen, ha egy gyári valami, nem pedig egy DIY, az építője által elmagyarázott valami. Rómába több út vezet, ennek ez az ára

Ha a tervezőmérnök "hangolni" akar egy eszközt, főleg hangsugárzót kicsit ilyen vagy olyan irányba, mert mondjuk arra számít, hogy szőnyeges szobába kerül X négyzetméterre és azok általában ilyen-olyan-amolyan dimenzióval rendelkeznek és és és .... [ feltételezett paraméterhegyek + bekerülési költség sorozatgyártáshoz stb.] -> azonnal egy olyan váltót nézel, amit hiába teszel be ilyen-olyan-amolyan képletekbe, számolókba és kalkulátorokba, egyszerűen nem fogod fel, miért nem "tökéletes". Persze a passzív váltás nem is lehet az, de néha kifejezetten ordít valamiről, hogy lehetett volna sokkal jobban is, és mégsem úgy van.

Soha nem jövünk rá az igazságra ilyenkor

Ha jól szól így, hagyjad és élvezd

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Persze, de pont ezért kérdeztem. Egy full DSP-alapú megoldásban miért NE használnánk FIR szűrőt? Miért használnánk bármi mást?! Tudtommal FIR szűrőkkel fázishelyesen lehet váltani tetszőleges meredekséggel...

Pl a bonyolultsága, erőforrásigénye vagy épp a pre-ring miatt nem. Egyébként hagyományos IIR (azaz analóg mintájú) DSP szűréssel megvalósítható a driverek közti jó fázishelyesség (annyi, hogy ehhez akusztikusan Linkwitz-Riley görbék kellenek), a FIR-t a fázis linearizálására használják főleg, de ennek a hallhatósága kérdéses, főleg átlagos (vagy akár az átlagtól jobb akusztikájú) szobai környezetben.

[ Szerkesztve ]

még egy fun fact, csakhogy teljesen elmenjen a kedvünk a passzív váltók rejtelmeitől: maga Linkwitz mondta róluk, hogy hangszóró váltás céljaira kb. alkalmatlanok -

"the only excuse for passive crossovers is their low cost. Their behavior changes with the signal level-dependent dynamics of the drivers. They block the power amplifier from taking maximum control over the voice coil motion. They are a waste of time, if accuracy of reproduction is the goal."
(idézet a Wikipediáról)

[ Szerkesztve ]

Egyszerűen a teljesítményigénye csak a válasz (jó, tényleg bonyolultabb generálni, több kód, de szerintem a matekja sokkal-egyszerűbb, a FIR egyetlen képlet, az IIR 3 egész egyetemi tantárgy, mire megérted, hogy miből is lesznek az együtthatók). Egy 4096-os FIR (ami mondjuk szerintem még mindig a használható hossz alatt van) 2 milliószor több CPU-utasításba kerül, mint egy PEQ. Ennyiből elég sok PEQ elférne, ha nem lennének durva problémák belőlük. Egyetlen FIR viszont a saját sávszélén belül bármit meg tud csinálni, a Cavern is 400 korrekciós pontig fel tud menni.

Pre-ringing belépő impulzusban nincs, hiszen belépő. A banális FIR-generálás annyi, hogy FFT-zel egy impulzuscsúcsot N/2-es indexen, szabadon cseszteted a valós részt (kirajzolod az EQ-t vele), majd IFFT (lehet eleve Fourier-térben kezdeni, ha a fázis alteráló i és -i, de az most mindegy). Ennek a fázistolása hibátlan, de tényleg ott lenne a pre-ringing. Erre viszont rádobsz egy MPS-t (levágod a cepstrum képzetes részét, oszt csókolom), és már van egy belépő jeled, ahol az FFT abszolút értéke azonos, a fázis meg elhanyagolható.

Fázist tényleg nem hallunk. Egyáltalán. A legtöbb tömörítés, például a vakon senki által nem felismert Opus egyszerűen eldobja. A legkorábbi ilyen formátum a Dolby AC-3, az is szarik a fázisra (1D DCT-t használ). Az ember azt hallja, ha megremeg a hallócsontja, egész pontosan annak a mértékét. Tök mindegy, hogy mennyire nem állnak egymással szinkronban a csontocskák fázisai, a jelerősség váltja ki az agyi ingert. Viszont itt a hűha, ugyanis fázist sem korrigálunk, mert emiatt nincs értelme. Fáziskorrekció csak egyetlen periódus alatt jelent változást, hiszen ha eltolod egy hullámhossznyit, pontosan ugyanott vagy, és mivel az FFT egy körön mozog, matematikailag se lesz változás, a crossovereket meg egy-két allpass megoldja. Amit a Dirac ennek hív, azt a közérthetőségért teszi. Group delayről van szó végig, ami véletlenül rövidíthető fázisnak, mert valamit azért beleszól, de mezei fáziskorrekcióval olyat nem lehet.

kutyek: Ezt valami audiofil írhatta (már a szóhasználaton látszik), ugyanis a legtöbb aktív crossover pontosan ugyanazt a hatást éri el, csak hatékonyabban.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

A múltkor pontosan ezt boncolgattam érintőlegesen a házimozis fórumon, hogy szinte pontosan azt kapom az aktív váltással, mint a passzívval.
Kifejtettem, hogy direkt készítettem egy kicsit "elcseszett" aktív váltást, vagyis nem egyengettem, viszont a CAVERN automatikus kalibrálója pontosan úgy egyenlítette ki, mint a tökéletes váltást.
Ugyanakkor a passzív váltással is elvégeztettem a CAVERN-nel egy korrekciózást, és pontosan azt a görbét kaptam, így azt a konzekvenciát vontam le, hogy hacsak mozira használjuk direktben a hangsugárzóinkat, és korrekciózzuk azokat felesleges lehet az aktív váltás, de még a tökéletes hangváltó sem hozna jobb eredményt, vagy csak egy kicsit, de azt is csak mérve tudjuk utolérni.

[ Szerkesztve ]

Valójában egyáltalán nem alkalmatlan a passzív váltás hangszórós váltáshoz, sőt, van, hogy olyat lehet vele csinálni, amit aktív váltással lehetetlen. Pl alacsonyabb a rendszer zajszintje, ha passzív a hangfal váltása, mintha ugyanavval az erősítővel aktívan váltanánk vagy mondjuk egy membrán breakup okozta harmónikus torzítás (pl egy 6 Khz breakup esetén 2 kHz-en harmadik harmónikus) megfelelő passzív szűréssel jelentősen csökkenthető, aktívval messze nem ennyire és pont azért, mert az aktívnál közvetlenül van a hangszórónk az erősítőre kötve, passzívnál meg nem.
A passzív váltás fő hátránya, hogy nagyon korlátozott (vagy bonyolult) a vele elvégezhető EQ-zás vagy épp időzítés állítás.

[ Szerkesztve ]

Az EQ-zás egyszerű külső EQ- val, de az időzítéssel tényleg nehéz dolga van.
Viszont amit már említettem, az aktív váltást valamivel precízebbnek hallom, szinte már steril, mintha valami CD-t hallgatnék, de a passzív váltást meg valamivel fülbemászóbbnak, most így 2 megoldás között rekedtem, frontok aktívban a surroundok pedig passzívban mennek.
De ha oda kerülne a sor, simán váltanék passzív váltásra.

Az aktív váltásnak az lenne elvileg az előnye fázis szempontjából, hogy a keresztváltási frekvencia körül egyszerre szól a két hangszóró és a DSP ezeket külön képes vezérelni. Míg passzív keresztváltással csak egyben tudod, hisz ha valahol pl kioltja egymást a két hangszóró, akkor ezt nem tudod kezelni sehogy, hisz különböző fázis-korrekcióra lenne szükség az adott frekvencián.

De az aktív váltás legnagyobb előnye szerintem az, hogy minden egyes hangszóróhoz dedikált erősítő tartozik, amivel sokkal könnyebben illetve olcsóbban elérhető a hifisták által hajhászott szent szinergia.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Ne nekem mondd, hanem Linkwitz-nek
Madártávlatból (a konkrét példád reszleteitől eltekintve) azért nem tudok egyet érteni azzal, amit írsz (passzivval olyat is lehet, amit aktívval nem), mert DSP-vel lényegében minden passzív network tetszőleges pontossággal modellezhető, ezért úgy gondolom, a driverekre érkező (passzív váltás esetében: ott effektíve előálló) erősített jellel is megtehető ez (értsd: a DSP az erősítő-driver kölcsönhatást is tudja modellezni/korrigálni.*
Ilyen értelemben nehezen fogadom el, hogy passzív váltással lehet olyat csinálni, amit aktívval nem. Ami azt illeti, ezt inkább fordítva gondolnám...

* tkp. még ennél is messzebbre lehet menni. Mostanában a DSP alapú aktív hangfalakban kezd elterjedni, hogy a kész dobozt (a driverek pontos mozgását) lézeres interferométerrel feltérképezik, és az (amúgy elméletileg is nagyon nehezen számítható / modellezhető) effektív akusztikai-mechanikai anomáliákat is korrigálják (bizonyos határok között, persze).

[ Szerkesztve ]

Nálam is marad az aktív váltás, pontosan a precízsége miatt, még szoknom kell a 35-éves tökéletlen hangú hifijeim után.

Linkwitz-nek (R.I.P.) már sajna nem mondhatom.
Amiket írtam a passzív szűrésről, azt nem én találtam ki, ezek nem az én egyéni véleményeim, hanem valós dolgok. A kísérletezők észrevették a jelenséget, az okosok meg is tudták indokolni, hogy miért van. Például az említett harmónikus torzítás csökkenésen én is meglepődtem, pedig létezik és pontosan megmagarázható, hogy miért ez történik és hogy aktív szűréssel miért nem érhető ez el. Ebben az esetben nem az a lényeg, hogy ugyanazt a frekiátvitelt érjük el a hangszóróval (azaz ugyanarra a szintre csökkentjük a breakup kiemelést), hanem az, hogy ez hogyan történik, mert a jól kivitelezett passzív szűrő relatív magas impedanciája egy gátat rak a breakup torzulás kialakulásának útjába, konyhanyelven fogalmazva. Ez nem csak elmélet, hanem bármikor demonstrálható, valós jelenség.
Aztán ott van a zajszint. Ha pl egy 10 dB-es breakup rezonanciát aktív szűréssel korrigálunk, ott az erősítőből jövő alapzaj nem csökken, tehát a rezonanciacsúcsnál 10 dB-lel gyengébb lesz a rendszerünk jel-zaj aránya, mint máshol. Ellenben, ha passzív szűréssel csökkentjük a 10 dB-es rezonanciát, akkor a kiemeléssel együtt a zajszintünk is csökkenni fog.
Ugyanez van akkor is, ha egy magas érzékenységű hangszórót illesztünk aktív rendszerbe, alacsonyabb érzékenységű hangszórók mellé. Én pl egy 109 dB / 2,83 V érzékenységű magassugárzót használok aktív váltásban és ha nem rakok elé passzív jelszintcsökkentést, hanem csak az aktív szűréssel csökkentem e hangszóró a többi hansgzóróhoz viszonyított relatív hangnyomását, akkor elég jól hallható alapzajt produkál a rendszer nyilvánvaló okokbó kifolyólag, persze ez extrém eset, de de pont ezért szemléletes példa.
Mondom mindezt úgy, hogy én is aktív váltású hangfalakat használok már több éve megelégedéssel.

[ Szerkesztve ]

Szerintem 2023-ban, ha a tweeter breakup frekvencia a hallható tartományban van, akkor az egy szar magassugárzó.

"Ugyanez van akkor is, ha egy magas érzékenységű hangszórót illesztünk aktív rendszerbe, alacsonyabb érzékenységű hangszórók mellé."

Miért lenne? Két hangszóróhoz különböző erősítőket lehet gyártani. És kell is, ha rendes bi-amp rendszert szeretnél.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Ezt is osztom, aktív váltásnál nálam is van egy folyamatos halk sistergés a drivernél, passzívnál ez teljesen néma, viszont 3m-ről már nem hallani, és a hangerő emeléssel sem növekszik, szóval nem zavaró a számomra.
De az is lehet, hogy az erősítő miatt van, más is hallja mondjuk pontosan ennél az erősítőnél, dómsugárzóval is.

[ Szerkesztve ]

De nyilván az aktív szűrés precizitásának vitathatatlan az előnye a passzívval szemben, de a Szent Grált önmagában nem mindig képes elhozni, viszont gyakran ki tudják egészíteni egymást, ha kombináljuk őket, persze erre nem mindig van szükség, van, hogy elég a sima passzív és van, hogy önmagában is elég az aktív szűrés.

Ez függ azért sok mindentől, kinek mi áll közelebb az ízléséhez, vagy ki mit szokott meg, én a passzív váltós, "torzítós" hangot szoktam meg, most kicsit furcsa a tiszta szinte torzítatlan hang.
De azért szoktatom a fülem (tornyot) hozzá.

Ööö, hát ebben igazad van, de én nem csipogóra gondoltam elsősorban, hanem normál (mély)középsugárzóra, ez utóbbiaknak az esetek 99,9%-ában a hallható tartomyányba esik a breakup rezonanciájuk.
Példának említhetem egy, Linkwitz által is használt és nagyra értékelt nagyon drága mélyközépsugárzót (SEAS W22EX001 ) 4 kHz-nél egy 10+ dB-es brutális breakup rezonanciával, ami nem mellesleg ennek a rezonanciának az elnyomására kivitelezett passzív szűrő nélkül elég magas harmadik harmónikus torzítást produkál ~4000/3, azaz ~1300 Hz körül. Egy jól kivitelezett passzív szűréssel ez jelentősen csökkenthető, aktívval messze nem ennyire. De nyilván kombinálható a két dolog (passzív és aktív), szerintem így szólna a legjobban ez a hangszóró, persze sokan szeretik a magas harmadik harmónikus torzítást (akár anélkül, hogy tudnák mit is hallanak valójában), nekik nem biztos, hogy jobban bejönne így.

Az alapzaj az aktív stúdió monitoroknál is sajnos elég vegyes, legalábbis ami volt nekem: Behringer B3031A és Adam A7X az gyakorlatilag néma volt. A dögnagy KRK Rokit 10-3 G3 elég zajos (2-3 méterről is simán hallani). A mostani Eve SC208 meg oké: hallani 1-2 méterről, de csak ha teljesen kuss van és nagyon odafigyelek.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Ahogy python1 is írja, az egyéni preferenciák elég erősek tudnak lenni, ha hifiről van szó.
Amúgymeg be tudja bizonyítani, hogy több örömöt okoz neki egy torzító csöves, mint egy kevésbé torzító D osztályú?

+1 és @denesdr-nek is
pont ez a lényeg, hogy minden driver a maga ideális frekvencia-tartományára lesz korlátozva, és dedikált erősítőt kap. Így a különböző frekvenciájú jel-komponensek sem elektromosan (passzív networkön osztozva), sem akusztikailag (különböző driverekből egyszerre szólva) nem interferálnak egymással - ha a vágás elég meredek, de DSP-vel lehet brick wall is akár...

Jaa értem, így tényleg jó lehet a hibrid megoldás.

Mondjuk azért a hangszórónál ott van, hogy max 2000 Hz-ig ajánlott felengedni. Persze ahhoz nagyon meredek szűrő kell, hogy a 4 kHz-es rezonanciát megegye. Mondjuk aktív váltás, "brickwall" crossover...

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

A D-osztályú erősítő a modern kor hulladéka. Ha már félvezetős, akkor legyen A-osztályú tranzisztoros....

Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

Adam A7X hibrid megoldás: magasnak AB osztály, mélynek D osztály.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

nekem DSP-s aktív polcsugárzóim vannak, az analóg input egy ADC-vel indul. Az analóg sistereg, a digitális néma csend alapjáraton (az ADC SNR>96 dB, úgyhogy nem amiatt)... szóval a sistergés sztem összességében az analóg zaj miatt van, nem pedig az aktív setup okozza (és a digitális transzporttal el is tűnik az alapzaj, nálam legalábbis).

[ Szerkesztve ]

Huhh, azért ez így elég meredek.
Ajánlok figyelmedbe meghallgatásra mondjuk egy Hypex Ncore, Purifi vagy akár egy Icepower alapú, D osztályú erősítőt, de vannak más gyártók is jóféle D osztályúval. Persze, ha valakinek a csöves hangzás a preferenciája, annak nem biztos, hogy csöves előfok nélkül tetszenének, de hogy alcsonyabb a torzításuk és a zajszintjük, mint akármelyik csövesnek, az borítékolható.

[ Szerkesztve ]

Igen, akkor nálad valószínűleg az analóg forrás vagy az előfok (ha van) okozza az alapzajt. Mi van az aktív sugárzók elé kötve analóg módon?

BASH

#118378 denesdr: D-ből csinálsz csöves hangot (csöves erősítő -> REW -> export impulse as WAF -> EQ APO -> convolution), csövesből D-t nem. Innentől evidens, hogy pusztán technológiailag melyik jobb. Persze többször kifejtettem, hogy az uncanny valley effektus miatt miért jóval kellemesebb legtöbbeknek a csöves és más módon is színezett hang, mint a fizikai valóság, amit majdnem el tud egy EQ hozni. Amit a kegyetlen gyors D-kben (500 DF+, pl. a Crown-om) utálok, hogy elektronikus zenét egyszerűen nem lehet rajta hallgatni, mert konkrétan hallod a csendet két hang közt, mintha nem lenne zene, annyira gyors. Ilyenkor kell neki egy kis decay (nem reverb, fúj).

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

"elektronikus zenét egyszerűen nem lehet rajta hallgatni, mert konkrétan hallod a csendet két hang közt, mintha nem lenne zene, annyira gyors"

Akkor ott valamit elrontottak. Normális elektronikus zenében ritka a szünet, minden lukba be van valami "kompresszálva".

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

OTT
OTT
OTT
OTT
MORE OTT

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

[link]more cowbell, I mean, acid?

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

COWBELL forewa.

Ja meg ACID forewa, természetesen.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

nice! vagy lekker?

[link] uh, errol a dnb szamrol nemi korai ed rush & optical flashbackem van . regi szep idok.

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Bocsánat, BLT. Azért tud a srác jót is csinálni.

proci985: Cowbell?

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

És mi van az olyan aktív rendszerrel, aminél analóg vonalszintű keresztváltás van, előtte meg DSP? Best of both worlds

A vér nem válik VAZZE!™

Engem ez valahogy jobban lázba hoz, mint a DSP-k.... 5% (!!!) THD-vel.

Ja, és a zemberek csak-csak kiadnak érte 100 ezer dollárt.

[ Szerkesztve ]

Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

Ha tudsz róla mérést szerezni, ugyanannyi forintból (MiniDSP HD) meg tudom neked oldani ugyanazt a hangot.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Ugyanazt a frekiátvitelt és ugyanazt a torzítást biztosan - ugyanazt a hangot ki van zárva. Szerintem.

Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

Az aktív analóg szvsz semmi előnyt nem jelent az aktív DSP-vel szemben, sőt az analóg váltás miatti sok elektronikai alkatrész a jelútban csak +zaj- és torzításforrás, a váltás kivitelezéséhez továbbra is forrasztgatni kell, illetve az időzítés állítása is macerásabb. Egyébként a zajosodás és a breakup torzítás nemcsökkentés ugyanúgy fennáll az analóg aktívnál is, mert az nem a DSP váltás miatt van, hanem az aktív váltás miatt.

[ Szerkesztve ]

Egyáltalán nincs kizárva. A konvolúció minden tulajdonságot átvisz, még azt is, amire konkrét mérőszám nem is létezik. A soft clippinget nehéz belőni azzal az eszközkészlettel, ami a MiniDSP-nek van, de nem lehetetlen.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

"Ugyanazt a frekiátvitelt és ugyanazt a torzítást biztosan - ugyanazt a hangot ki van zárva."

És az a bizonyos "hang" miből áll még, mint különböző frekvenciák különböző erősségének, és különböző torzításoknak az összessége? (Bocs a konyhanyelvi fogalmazásért.) Nem provokatíve kérdezem, tényleg érdekel, mit gondolsz erről.
Lehet, hogy kicsit túl van misztifikálva a HANG fogalma hifista körökben, pedig "csak" hullámként terjedő rezgés. Én lehetségesnek tartom, hogy minden, amit a hang jellemzőiként leírnak, részletesség, színpad és millió megfoghatatlan attribútum, még a teresség is, belefér abba a leírt két hangtulajdonság-fogalomba.

[ Szerkesztve ]

REW-ben is vagy 15-féle görbe van, ebben igaza van. Matematikailag viszont 2-vel tökéletesen le lehet írni, ez a spektrum és a fázis, a torzítás már ebből van levezetve. A spektrum és a torzítás párosa nem ad teljes képet, mert a THD pusztán annyit jelent, hogy az a hang megszólalt egy olyan időben, amikor nem kellett volna. Hogy az az idő mikor volt, azt csak a fázis alapján tudjuk. Az impulzusválasz az, ami ezeket leírja, mindig azt mérjük, minden más mérés eredményét tökéletesen meg tudja jósolni, hiszen a rendszer minden tulajdonságát hordozza.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Az én maradi felfogásomat nehéz lesz megváltoztatni - és nem is szeretném:

- Amikor az első tranzisztoros, majd IC-s erősítők megjelentek sok évtizede, akkor minden (mérhető) paraméterükben jobbak voltak a korabeli csöveseknél, aztán valahogy mégis sokkal rosszabb volt velük zenét hallgatni.
- Vagy amikor a CD megjelent, minden (mérhető) paraméterük sokkal jobb volt az analóg hanglemeznél, aztán mégsem adták vissza hangzásban, mint amaz. Felső kategóriákról beszélek - a kommersz, hétköznapi, "olcsó HiFi" hangja vitathatatlanul javult az évtizedek során.
- Ha jó a hangfelvétel, jó a hangátviteli lánc, akkor egy JÓ sztereó cucc is "tökéletes" térhatást ad, nem kell 5.1, 7.1, 8.1 100.2 hangszóró a rendszerbe. (Én már akkor szétakadtam, amikor a legelső házimozi rendszerek megjelentek, és CENTER hangsugárzót kaptak. Nemá! Ha valamit jól tud egy TISZTESSÉGES sztereó rendszer, na az akkor éppen a középről jövő hangok pozícionálását biztosan. Csak a hibák, a rossz hangfelvétel, a hitvány hangszórók bajait próbálták meg palástolni a sokhangszórós cuccokkal. Figyelem: egyszerű zenehallgatásról beszélek (akusztikus zene, énekhang) nem pedig "csinált" zenékről, vagy éppen agyoneffektezett mozinézésről. No peace!

Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

Teljesen szubjektív dologról beszélsz. Ellenpéldának felhoznám, hogy amikor a CD kezdett elterjedni (80-as évek második fele), valahogy kezdtem elfelejteni az analóg hordozóról való zenehallgatást és nemcsak a digitális korong praktikussága miatt, hanem egész egyszerűen szerintem sokkal jobban képes szólni a CD (és úgy általában a digitális források, átvitelek, amik pont az objektíven jobb hang/kép miatt lettek kitalálva), legalábbis nekem jobban tetszett és tetszik most is. Neked az analóg tetszik jobban, ennyi.

[ Szerkesztve ]

Elbeszélünk egymás mellett: én is végleg letettem 25 éve az analóg lemezjátszót, mert nekem csak "közepes minőségű, kommersz" példányaim voltak középszerű hangszedőkkel (NAD, Pioneer, ilyesféle - amit egy-két-három havi fizumért meg tudtam venni), és azoknál (nem csak praktikus okokból) nekem is jobban tetszett az (alsó) középkategóriás CD-játszók hangja. Viszont ha elmentem a (milliomos faterral rendelkező) ismerőshöz zenét hallgatni, az ő Linn Sondekjén, nem tudom már milyen hangszedővel, valami gyári ARC csövi erősítővel - esélye nem volt a CD-játszónak. Még a drágábbaknak sem. A CD ugyan nem sercegett, nem volt alapzaja, de sokkal kevesebb "lelke" volt a zenének - ugyanazon a méregdrága láncon hallgatva.

A CD-k hangja persze rengeteget javult (meg főleg a digitális felvételeké), sőt már azt sem hallgat az ember (én sem) mert PC-ről minden sokkal praktikusabb.

A csöves erősítők hangjáért viszont még mindig odavagyok - minden bajuk ellenére (vagy éppen azért...) A Sony minitornyom hangjával (ugyanezen a KEF CODA7 kisdoboz-párral hallgatva) a világból ki lehetne zavarni 10 perc alatt (20 év alatt összesen nem hallgattam 50 órát!), a DIY csövimmel meg napi 10-14 órát szól az orrom előtt, és élvezem. Új világot nyitott számomra, pedig nem egy High-End holmi, csak egy jobban sikerült, faék egyszerűségű primitívség - filléres kínai kacatokból összerakva.

A készüléképítés legalább annyira hobbim, mint a zenehallgatás - így nagyon jól elvagyok az utóbbi időben (mióta újra csinálom). [link]

Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

"Ha valamit jól tud egy TISZTESSÉGES sztereó rendszer, na az akkor éppen a középről jövő hangok pozícionálását biztosan."

Igen, feltéve, hogy pontosan középen ülsz/hallgatod. Amint elkezdünk kioldalazni, összeomlik a fantom center és a hozzánk közelebb lévő hangsugárzót fogjuk egyre inkább hallani. A centersugárzó épp ennek a megoldására lett kitalálva és egy jó centersugárzó, jól integrálva a rendszerbe, el is tudja látni ezt a feladatot. Ha többcsatornás hanghoz egyvalamit választhatnék a sztereón felül, akkor a centercsatorna lenne az.

"Rendes", kétmikrofonos felvételekre gondoltam: ahol nem a két hangszóró (egyforma) hangereje dönti el hogy középről hallod-e, hanem a fázis. Mármint hogy egyszerre, egyidőben érkezik hozzád a jel mindkét irányból. Nem is olyan nagyon fontos, hogy pontosan középen ülj.

Galilei halott! Már Einstein sem él! ...és én is nagyon szarul érzem magam...

De ha nem középen ülsz, akkor nem egyidőben fog elérkezni hozzád a hang a két oldalról, bármilyen is volt a rögzítés technikája. Továbbá a füledhez érkező hangerő is eltérést fog mutatni a két oldal között, ha az egyik hangfalhoz közelebb vagy. Tehát a fantom center mindenképp bukó, ha nem középről hallgatjuk, miközben a kép, ahol a színészek beszélnek és vizuálisan megjelennek, továbbra is középről jön.

[ Szerkesztve ]