Run All Night

Rövid leszek: Jaume Collet-Serra fejlődik, de ilyen ütemben körülbelül 100 év múlva tudna letenni egy mesterművet. A Run All Night egyértelműen a legjobb filmje eddig, de két nagy és egy kisebb hibája van: egyrészt a reklámkampány, ami Takenként akarta eladni és nem az, a másik egy rövid identitászavar a film közepe táján, hirtelen nyugi lesz, ami megtöri az amúgy klassz tempót, a kicsi pedig a szokásos dinamikus rángatózó kamera, amitől nem látsz semmit, főleg éjszaka. Amivel nincs probléma az a színészek játéka, Neeson karaktere meglepően frissnek hat, egyáltalán nem a mindenható Bryan Mills vonalat viszi, Ed Harris csuklóból hozza a mob boss szerepét és még árnyalni is tudja a karaktert, Joel Kinnamant egy nagyon tehetséges fiatal színésznek tartom (és tartják kinn is, főleg a The Killing miatt szerintem), itt is hozta az elvárhatót. Ami abszolút szimpatikus a filmben az az, hogy nem akar többnek látszani, nem akar mélységeiben belemenni a new yorki alvilág működésébe, csak a két férfi menekülésére és a hajtóvadászatra koncentrál, valamint a családi/szentimentális/érzelmi szál is számomra meglepő módon a háttérben maradt, könnyen szemöldökráncolásra késztethetett volna néhány nagy összeborulással a végén. Összességében korrekt akciófilm a Run All Night, de Neesonnek lassan tényleg fel kéne hagynia az akciófilmekkel, vagy legalább redukálni a számukat (tudom, hogy ezt mondta, de ezt senki nem hitte el remélem), mert a végén az lesz vele is, mint Stathammel (aki fejből fel tudja sorolni mondjuk a Transporter óta Statham akciófilmjeit évszámmal, a főszereplő nevével és egy rövid ismertetővel, az előtt le a kalappal).

Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.