annyi haszna biztosan van, hogy bootmenüt kap vele az ember - ha valakinek több vinyója is lenne a gépében, vagy gyakran akar pl CD-ről bútolni - de újabb 486/pentium kategóriás gépeknél lehet bármi egyéb haszna? annyi különbséget vettem észre hogy az eszközkezelőben nincsen merevlemez, nincsen minél kapcsolni a DMA módot - de teszi a dolgát

GUS P&P IDE porton sehogy sem akar semmit detektálni, pedig ennek már EEPROM-ban vannak a beállításai - belőttem hogy 170h porton legyen az IDE portja, az alaplapit pedig letiltottam, de így sem lát rajta semmit. az "LGP-M8179" feliratos, SCD100 chipes SBPro klón kártyámon csak 300-320-340-360h portokat lehet jumperolni - de mivel nem eredeti XTIDE kártyában hanem hálókártyában van a bootrom ezért nem írható, így az xtidecfg progival nem tudom átállítani - gondolom újra kéne fordítani az egészet átírt default értékkel, de ennyit azért nem ér a dolog

Találtam a doboz alján pár ISA IDE kártyát is, pl GW1760-ast - az primary-nek jumperolva nem, de secondary-nak jumperolva a 170h címen megtalálja a rádugott eszközöket és a win98 szépen be is bútol vele. majd mérek SSD sávszélt különböző ISA órajel beállításokkal