Alapból franciául írtam neki. Babelfish forever. Nem vagyok én mazochista, hogy szerencsétlenkedjek a franciákkal az angollal. Úgysem érti. Nyomtam neki franciául, és kb. 2 percre a válasz is itt volt. Sőt még azt is írta, hogy ahhoz képest, hogy nem vagyok francia, egész jól beszélem a nyelvüket. Ha tudná, hogy a köszönésen, meg a köszönömön kívül mást nem értek... . Sőt még azt írta, ha Toulouse környékén járok, ugorjak be egy kávéra. Úgy megeredt a nyelve, hogy az anyanyelvén írtam neki, hogy a fél életét leírta. Csak remélem a Colissimo-s csomagja, amit ugyancsak kitárgyaltunk, hogy ugye akkor a kék papírral küldi, meg EU-s legyen, és bőszen helyeselt, hogy persze, persze, majdhogynem hová gondolok, hogy erre őt figyelmeztetem, is nem kirándul a nem EU-s csomagokkal 1-2 kört, mint a PDA-m. Mert akkor vége ennek a ''fenenagy barátságnak'' ám, és akkor morcos leszek.

Azt mondjuk magam is mókásnak tartom, de hát az ember okul a saját hibájából, hogy én magyarázom a franciának a francia Colissimo rendjét. Amíg az ember nem szemebsül a túloldalon levő sötétésggel, eszébe sem sem jut, hogy mi mindent kell tisztázni, mert egyébként jön a szívás ezerrel.

[Szerkesztve]