Hiába, itt tényleg ez a helyzet.

Én rendre elborzadok azon, micsoda bűn ronda a TV adás képe, ha pl. egy HD filmről átváltok TV-re.

Ez olyan hátulütője a modern, rendkívüli élesség megjelenítésére képes TV-knek amit senki nem gondolt volna régebben.
Egyszerűen nevetséges, ha belegondolok abba, hogy gyerekkoromban a Dallast a család esélyesen jobb képen nézte, mint ma bármely TV sorozatot bárki nézheti.
Ha régi CRT-je van akkor azért, mert elnyújtott képet néz. (sokan ezt sem veszik észre), sokan azt sem tudják, hogy a beltérin be kell állítani, hogy 16:9-es a TV, mert különben azon is lapított, torz képet fog látni. De ez sem érdekli az átlagembert, mert őt csak az érdekli látszólag, hogy a TV maga gyönyörű és a boltban megmutatták neki, tökéletes, tud mindent, ami kell, így neki innentől kezdve hót mindegy, hogy otthoni körülmények között egy élvezhetetlen, szr képet néz egész nap akár.

Állítom, hogy a lapostévé tulajok 90%-a SD-t néz a TV-jén, és ha nagjyából tudja is, honnan szerezze be az új megjelenéseket és tudja, hogy kell a TV-n, vagy külön médialejátszóról lejátszani azt pendrive-ról, ő akkor is tökéletesen elégedett lesz az 1.3GB-s BDRippel, vagy DVD Rippel, teljesen mindegy, ha mellett ott lesz egy 8GB-s 720-as és egy 16GB-s 1080-as verzió. Mert nincs többre igénye.

(ez a kultúra valahol oda vezethető vissza, mikor a '80-'90-es évek között mindenki boldogan nézte otthon a Terminator 2-t másolt, ugráló, csíkos VHS-ről narrátorral)