Gyárban belövik. Ez a legalja kategória, minden lejátszás gyilkolja a lemezt. Értelmes lemezjátszo kétszer ennyiért van.

Múltkorában mértem valamit , úgyhogy azért vannak gondok, 100Hz alatt pl. 65 és 75 Hz közt beszakadás, illetve 100 fölött se kafa minden. És lehet az alacsony frekvenciák lecsengéseivel is kéne valamit majd kezdeni. De mindezek ellenére amit hallani, mégsem annyira rossz.

Szóval ha azt mondjátok hogy az a sarok szivacs, tényleg nem segít 100Hz alatt, attól még a 100 feletti tartományban javíthat.
Úgy akarom hogy veszek két szettet és először csak kíváncsiságból oldalra a hangdobozok melletti két oldalsó fal találkozásánál egymásra állítok hármat-hármat, majd mérek. Ezután kerülnének fel csak a felső helyükre rendeltetésszerű elrendezésben, és úgy is mérnék; így legalább látnák valamit abból hogy mit csinálnak.

[ Szerkesztve ]

Nem akarok beleszólni, de veszel egy ilyet, bele egy új hangszedőt, és még marad egy kis pénzed...

Türűűűdrááá!

Sarkokban jellemzően a basszus tartományt tudjuk csillapítani, a többit inkább a falfelületek közepe felé, szóval a szivacsból készült sarokelemeknek kb. annyi értelme van, mint tésztaszűrővel levest kanalazni. De ha már eldöntötted, hogy megveszed, akkor nincs mit tenni.

A mérési görbéid nem rosszak, egy átlagos lakószobához viszonyítva jobbak is, de a felsőbasszus tartományban akad hiba bőven.

[ Szerkesztve ]

Most EZT a házat nézegetjük.

A nappali sztem jó lehet mozi&zene-nappalinak. Csak 24 m2, de ha a középső ablak feláldozásával annak a helyén lesz a TV, és szemben a kanapé, akkor a kanapé mögötti rész az étkező felé nyitott, így szerencsés akusztikailag.
Mi a véleményetek?

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Igen, valószínűleg ezt már eléggé a fejembe vettem. Úgyhogy nem lenne könnyű kiverni onnan.

De természetesen köszönöm az elemzést és a tanácsot (alphamooncam-nak is).

U.I.: Legfeljebb a mennyezeti és oldalsó elsődleges pontokat előrébb veszem. Hátha utána már mást látok.
Amúgy meg a jobb oldali íróasztal előtt ülök főleg (olyankor és alapesetben a kanapé be van téve a bal oldali iróasztal mellé a falhoz) és fura mód innen jobb a hangzás mint a kanapéról; persze ott meg a színpadkép dob sokat az élményen.

[ Szerkesztve ]

Sokkal jobb, mint a jelenlegi, de kezdj el keresni egy jó függönyöst!

Szerintem úgy OK, ahogy leírod. Ha nem lenne nyitott, lennél nagy bajban mert, négyzet alapterületű, és az annyira nem tesz jót az akusztikának, szóval annyira nem gáz.

Ne legyek telhetetlen, belmagasság milyen? Jó lenne minél nagyobb.

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Abban az esetben, ha nem baj hogy kihallatszik a zene a nappaliból amikor összenyitod az étkezővel, akkor rendben, legalábbis pont határeset ez a szobaméret, ha még mozi is lesz benne.
Én jobban preferálom az elkülönített zeneszobát.

Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

Üdv. Lenne 1 nagyon amatőr kérdésem:van egy hangfalam amin dupla csatlakozó van hátul, most házimozi erősítő van rákötve az lenne a kérdésem hogy a másik szabad csatlakozóra lehet e kötni egy másik erősítőt és nem lesz e bajuk az erősítőknek így természetesen nem egyszerre működnének. Előre is köszi.

Nem.

Tudom, hogy műszakilag jobb megoldás és több lehetőséget, kevesebb kötöttséget rejt egy dedikált zene / moziszoba, de direkt nem célom, mert nem szeretnék "elvonulni zenét hallgatni" inkább tenném a család által használt tér egy részében, úgyis keveset van együtt az ember.
(De még egyáltalán nem biztos, h ez a ház lesz a nyerő, csak többek közt ez esett át a 2. rostán is)

[ Szerkesztve ]

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Urak, bkercsoról van valakinek infója?

Türűűűdrááá!

Délután jelen volt

Köszi, kedves bkercso, kérem jelentkezz, mert a fórumozók megtisztelő feladattal bíznának meg.

Türűűűdrááá!

Köszönöm mindenkinek.

Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezévében megszakítani igen nagy illetlenség.

Szóltak, hogy nézzek be, mert amúgy is okafogyottá vált, ami miatt hanyagoltam a topikot röpke 416 hsz. óta.
Hízik az egóm, köszönöm a bizalmatokat! (Tudom, hogy nem volt más, aki vállalja. )
De felelősen én se tudom elvállalni (ismét), mert dec. 3-tól új pozi új cégnél, ráadásul ez eggyel magasabb, mint amiben eddig voltam.....

Még egyszer köszi és remélem, hogy a) gazdája is lesz a topiknak és b) élhető marad a hangulat!

(Amúgy mi lenne a feladat? Engem jobban idegesítenek biz. fajta kommentelők, mint amennyi ideig szokták őket hagyni, hogy rontsák a légkört. Én tegyem őket OFF-ba mindig? Kösz nem. )

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Tisztelem, becsülöm munkásságodat, szaktudásodat, de néhány helyen pontosítanék:

- nem moderátor, hanem topicgazda szerepkörk szavaztak meg Neked a fórumozók.
- egy topicgazda már van, az általad is jól ismert és elismert VoidsX kolléga az, mellé, vele egyenrangú szerepkörrel keresünk még egy t. gazdát.
- egy kommentelő már hetek óta nem színesiti a a hozzászólásokat. Vele a moderátor úr vette fel a kapcsolatot, illetve vágta el az általa küldendő jelek útját. (hú, de költői vagyok.)

Az új beosztáshoz gratulálunk és jó egészséget kívánunk!

Türűűűdrááá!

A topicgazda szerepről

Türűűűdrááá!

Köszi ! Ránézek !

De, ha már itt tartunk, kósza gondolat erejéig átfutott rajtam: a BBC hang , és az Auroatone is .

Szívesen meghallgatnám ezeket, hogy legyen vmi képem, esetleg ha valakinek lenne ilyesmije...

Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

Igen, ez érdekes téma, de alapvetően nem kell félni a digitális hangerőszabályozástól.
Írtam erről egy blogbejegyzést, amiből talán érthetőbb, hogy mit jelent az a nem túl jó megfogalmazás, hogy "kevesebb bit megy": a_digitalis_hangeroszabalyozas_hatasa_a_zenere

Aztán persze VoidXs egyből ki is okosított az első hozzászólásban, hogy a legtöbb szoftver manapság már felinterpolálja (ez a jó "magyar" szó az upsamplingre?) a 16 bites zenéket is, így kb semmilyen hallható változást nem veszel észre ha ésszerűen használod a digitális hangerőszabályzót. Az upsamplingről amúgy érdekes cikk: [link]

(#86797) krichd1: mondjuk az, hogy az upsampling 24, 32 vagy a jriver esetén 64 bites az már csak játék a számokkal meg marketing. A 24 bit is már akkora pontosságot ad amivel hatalmasat lehet halkítani hallható minőségromlás nélkül.

[ Szerkesztve ]

Az upsamplinghoz annyit hozzátennék, hogy hiába mintavételezed 64 bitre, hogy ha a kimenet 24 bites. A sokkal több bitnek csak akkor van haszna, ha bonyolult és többszörös jelfeldolgozást csinálsz, ahol a kerekítési hibák problémát okozhatnak.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Ha felszínesen nézzük a dolgokat, akkor elég. Nekem tetszik a Jriver 64 bites megoldása, nem csak marketing.[link]
Gyakorlatilag az a helyzet, amit fapaci is említ, hogy csak egy bizonyos szintig működik a digitális hangerő állítás, a végfok bemeneti érzékenysége miatt, ami persze eltérő a különböző erősítőknél.

Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

Én értem mi az hogy 64 bites, pont ezért írtam, hogy ez már csak "számok + marketing". Olvasd el amit linkeltem

(#86823) lezso6: ja-ja, nyilván ez így van. Pont ezért kanyarodnék vissza a marketingdumához. Mondjuk ha veszem a saját dacom esetét, hiába 24 bites, 102dB a dynamic range amit tud, tehát alig ugorja meg a 16 bitet (96dB). Viszont kifejezetten jó, hogy 24 biten kapja az OS-től adatot, mert nem a 16 bit lesz a szűk keresztmetszet.

Nem is tudom, van olyan DAC ami mérve tudja a 144dB dynamic rangeet?

[ Szerkesztve ]

Igen, bonyolult illetve többszörös jelfeldogozással kijön a 64 bit előnye. A linkelt oldalon csinál 200 millió hangerőállítást, s hurrá nem változik a minőség. Oké, csak ennek nem sok köze van a valósághoz. Digitálisan hangerőt nem 200 milliószor, hanem egyszer állítasz. Vagy egyszer sem.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

133-asról tudok, ez a szám saját mérés, a maximális kimenetéhez (10 V) képest tud ennyit. Egyébként valódi 32 bites (float), és ha a csúcsot lejjebb kapcsolod, egyre kisebb értékeket is elő tud állítani (vagy mérni, merthogy az ADC is képes majdnem ugyanerre a szintre), nagyon jó környezetben (PCI kivezetés + shield) be tud menni mikrovolt alá.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Szerintem nincs olyan DAC, ahol a kimeneti dynamic range a 144 dB-t eléri. Max egy-egy alkatrésze önmagában tud ilyet, ideális körülmények között. Nálam a DAC1-nek valami 114 dB az SNR-je. De ez igazából annyira mindegy, nem ez számít.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Igen, az upsamplinget azért találták ki, hogy a digitális utómunkánál legyen játéktér és kisebbek legyenek a kerekítési hibák. Aztán persze megtalálta magának a HiFi is és kiszabadult a marketing szellem a palackból...

[ Szerkesztve ]

Nevezd bátran dinamika tartománynak! Nem igazán tudom, mi értelme lenne az általad említett értékre széthúzni, ha a legelvetemültebb High End felvételeken sincs 60-70 dB-nél több.

No, az azért más, hogy egy adott számban mekkora a dinamikatartomány. Azért egy 30 dB dinamikával rendelkező hanganyagot szerintem nem szívesen hallgatnál egy 40 dB dinamikájú rendszeren, mert hogy 40 > 30, tehát kihajtsa.

Meg eleve egy külön téma az, hogy mit értünk egy adott hanganyag dinamikáján. Pl az elektronikus zenék itt tipikusan elvéreznek, mivel az ilyen csodás dinamikamérő programok 1-2 decibeles dinamikát látnak ezekben.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Meg kell különböztetni a matematikai eredményeket a valós eredményektől. A matematikában ha valamit leosztasz 100-al, majd visszaszorzod 100-al, pontosan visszakapod az eredetit. A valóságban nem feltétlenül. Ott vannak távolságok, veszteségek, zajok, kapacitások, stb.

Pl. ha egy erősítőnek 2V a maximális bejövő feszültsége, de te használsz 40dB digitális csökkentést, akkor az interconnecteken átfutó maximális feszültség máris csak 0.02V lesz. Persze az erősítő ezt is visszaerősíti, de azért a torzulások arányosan megnőnek. Mintha egy 2kg-ig használható mérleggel 20g alatti súlyokat akarnál mérni. Lehetséges, de nem lesz olyan pontos mint egy 20g-ig használható ékszermérleget használva.

Ahogy valaki írta is, itt szinte minden csak játék a számokkal. Matematikailag kiszámolható, hogy a 24 bites hangerőszabályzás és a 64 bites közt a torzítási különbség teljesen elhanyagolható. Persze az utóbbi jóval nagyobb csillapításra lenne képes mielőtt eléri a hallható torzítás tartományát, de a fizikai okok miatt ez már úgysem számít. Csak egy (talán kevésbé ismert) példa: a világ legjobb ellenállásainak (vishay naked) jel/zaj aránya 40dB körüli. Darabja 8-10eFt. A mi erősítőinkben nem olyan van, hanem a 3Ft/db árú. Annak a zaja 20-25dB...
Az analóg hangerőszabályzók szintén borzalmasan zajosak. A kommersz szénréteges változatok a legrosszabbak, a dact és létra jellegőek már lényegesen jobbak, az opto alapúak még jobbak, a legjobb pedig a digitális szabályzás. De ha figyelembe vesszük hogy az utóbbi jóval korábban történik a láncban, ergo alacsonyabb jelszinteket okoz, már változhat az végeredmény. De a lényeg: mindezek ellenére az ócska szénpályás szabályzójú, zajos ellenállásokból és kondikból épített erősítőinken is egész jól szól a zene, nem? Azért, mert az értékelésünk torzításaihoz képest még ezek a torzítások is elhanyagolhatóak, nemhogy a 24-64 bit közti különbség...

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

Szerintem egyről beszélünk, csak valahol elsikkadt az éterben ezekszerint a mondanivalóm lényege. De akkor röviden összefoglalva, pont azt akartam mondani, hogy mi értelme van egy 64 bites felskálázásnak , amikor a hangkártyák még a 24 biten tárolható dinamika tartományt sem tudják. Semmi, puszta marketing. 32 bit mindenre elég.

Na igen. A legviccesebb szerintem az, amikor az ember elektronikánál a 0.0002% és 0.0005% THD+N alapján választ, amikor magának a hangsugárzónak a torzítása ennek több százszorosa, azaz 40-60 decibellel hangosabb.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

"Azért egy 30 dB dinamikával rendelkező hanganyagot szerintem nem szívesen hallgatnál egy 40 dB dinamikájú rendszeren..."

Valóban nem ez a cél, de a többség pontosan ilyen élményben részesül nap mint nap. A hangfelvételek nagy részén nincs 30-40 dB-nél nagyobb dinamika, a lakószobák többségében a megszokott hangerő mellett pedig nem jelenik meg 40-50 dB-nél nagyobb átfogás.

Hát igen, hiába veszel csilliós cuccokat, amikor nincs egy alacsony alapzajú helyed zenét hallgatni. Bár hétvégén olyan zenéket is hallgattam amiknél egyáltalán nem volt hátrány, hogy a halk részeknél hallottam a csepergő esőt Fogjuk fel egyfajta remixként

[ Szerkesztve ]

A HiFi-ben pont annyi értelme van, mint 100+ dB dinamikával dobálózni, de a Pro Audioban akad valós indok. Ott nem csak egy jelszint változtatást végzünk az anyagon, hanem több tucatnyi plug-int pakolunk a jel útjába és itt már nem mindegy, mekkora bitmélységen végzem azokat a komplex számításokat.

Ráadásul igény sincs rá. Képzeld el milyen lenne ha egy tök néma éjszakában hirtelen megszólalna a közeledben egy vonatkürt... Na az minden csak nem kellemes. A zenében is azért van ütem, hogy tudjon számítani rá az agyunk hogy mikor jön a nagyobb hangerő, így nem érezzük ijesztőnek amikor megtörténik. Ha nincs ütem, kellemetlennek érezzük a hangot.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

Igény még lenne rá, hiszen a hifisták folyamatosan követelik a nagy dinamikájú hangfelvételeket, miközben a komolyabb HiFi rendszerek sem tudnak 70 dB-nél nagyobb átfogást megjeleníteni tűz és füstjelenség nélkül. Normál hallgatási hangerőnél egy 60 dB-nél nagyobb dinamika tartományt felmutató anyag nagy részét nem is érzékelnénk. Melyik zenész, zeneszerző vágyik arra, hogy a művének egy része ne legyen hallható? Nem véletlen, hogy a felvételek többségén 30-40 dB dinamika van, mivel a való életben leggyakrabban ilyen átfogás mellett hallgatunk zenét. Az alapzaj nappali környezetben 40-50 dB SPL, a még nem zavaró csúcsszint pedig 85-90 dB.

Az upsampling túlmintavételezést jelent, ami egy felkonvertálás. Általában lineáris interpolálással végzik, de léteznek pontosabb eljárások is (pl. spline interpolation). A lineáris interpoláció eredménye (grafikusan könnyű elképzelni), hogy törtvonal lesz az eredmény, nem sima. A törés pedig a Fourier-térben nagyfrekvenciás komponensnek felel meg, így a digit szűrő és/vagy a DAC kimenetén lévő szűrődolga eltávolítani, hogy bele ne intermoduláljon a hallható tartományba, vagy ne csináljon TIM-et stb.

A 24 bit is már akkora pontosságot ad amivel hatalmasat lehet halkítani hallható minőségromlás nélkül.
És processzálniis jól lehet vele. Az SRC4192 (nem mai darab...) pl. 28 biten számol, és -160dB-s torzításokat produkál (ráadásul jól is szól!).
A digit hangerőszabályzás gondja, hogy a jel-zaj viszont romlik, mert az analóg rész zaját nem csökkenti.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Igazad van, rossz szót használtam. Nem igény nincs rá, hanem szükség.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

a világ legjobb ellenállásainak (vishay naked) jel/zaj aránya 40dB körüli.
Itt valami félreértés lesz. Az ellenállászaj az ellenállás értékétől és hőmérsékletétől függ. A jel meg az, amit átnyomsz rajta. Egy kohmos ellenállás azért elég nagy feszültséget elvisel még akkor is, ha csak 0,1W-os.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

A 0,00...0X%-os torzítás elektronikánál gyakran azt jelenti, hogy van pl. keresztezési torzítás, ami amplitúdóban nagy, csak időben rövid és kiátlagolva tényleg ennyi. Furcsa, hogy megszüntetve ezt mennyit tud javulni a hangminőség. Ahogyan az is, hogy egy 0,0003%-os elektronika is mennyit tud színezni, vagy másként: milyen határozott hangkaraktere tud lenni.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Ezt a bites elméleti dolgot már túlbeszéltük, a gyakorlati dolgok fontosabbak, de közben már arról is írtak még mások.

Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

Az interpolátor már a DAC saját eleme a proci kimenetén, bőven a lejátszó és az oprendszer kezelései után kerül elő. A 16-24 bit konverzió egy sima szorzás (kivéve companding esetében, de az ritka). Abban a kommentben van tőlem egy nagyon csúnya elírás, dither helyett jittert írtam a visszaalakításra, a két fogalom nagyon más.

[ Szerkesztve ]

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

A "hifisták" annyit követelnek, hogy a nagyon alacsony dinamika tartományú, gyakran torz felvételek helyett, legyenek normálisabb, technikai, akusztikai korlátokkal együtt is természetesebb hangú felvételek. Nem gondolom, hogy bárki szeretne 60-70 dB dinamikatartományú felvételt. Az bőven elég lenne, a 4-7 dB helyett meglenne legalább 10-12 dB. Szerencsére már javul a helyzet, már kezd kimenni divatból a nagyon hangos, alacsony dinamika tartományú felvétel. A dynamic range database még mindig jó hely tájékozódni a valós helyzetről.

Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

Azért a dinamikatartomány is tud félrevezető lenni. Attól, hogy egy zene átlaga folyamatosan mondjuk -10 dBFS felett van, még lehetnek apró hangok (levegővétel, zengések lecsengése, stb) bőven a 70-es tartományon túl. Ezeket egy egyszerű RMS-re értelmezett dinamikamérés nem mutatja ki, de nagyon is tud sérülni a hiányuktól az élmény. Nem azt mondom, hogy rohanjunk 32 bites DAC-ért, meg 110 dB-es SNR-ű erősítőkért, de azért a szoba alapzaját teljesítse túl, ez nem túl nehéz feladat. Fejhallgatónál nyilván teljesen más a helyzet, ott a -110-es zajszint a konzumer belépőszint is, de az nem a topik témája.

W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Van itt néhány probléma és pár szereptévesztés szerintem.

A hifisták többsége a hangmérnökre és a stúdiókra haragszik a problémás felvételek miatt, mert azt hiszik, egy személy dönt mindenről, rajta múlik a végeredmény, pedig a valóság ennél sokkal komplexebb. A hanganyag megszólalása az alkotókon, ezen belül a produceren, zeneszerzőn, zenészen múlik, ők határozhatják meg a hangzást, de ezt a piaci elvárásoknak megfelelően is teszik. A hangmérnök végrehajtó láncszem a folyamatban, neki kell az elvárásokat átfordítani a műszaki eszközök nyelvére. Ha a zenészt nem érdeklik a hifisták szempontjai (az esetek többségében még nevetségesnek is tartják), akkor mit tehet a hangmérnök, vagy bárki a stábból? Mondjon ellent a megbízójának? Milyen alapon?

Azt kellene elfogadni, hogy a hangfelvétel készítés és kiadás egy kreatív alkotótevékenység végeredménye. Mondogathatjuk egy festménnyel kapcsolatban, hogy kevés benne a piros, vagy a kék szín, de egy művész egészen más szempontok alapján alkot. Pont ez a helyzet a "természetesebb hangú felvételekkel" is, egy művész számára ez nem szempont, számára sokkal vonzóbb az egyediség, különlegesség, ami akár torz hangszerekben, furcsa megszólalási arányokban is megjelenhet.

Azt hiszem, nincs egyetlen olyan felvétel sem a gyűjteményemben, ami 4-7 dB dinamikával bírna, de biztos vagyok benne, hogy akik ilyeneket adnak ki, nekik sem az volt a céljuk, hogy rossz legyen a végeredmény. Inkább csak elfogadták, hogy a potenciális hallgatóik milyen eszközökkel, környezetben fogják hallgatni az anyagot, ennek megfelelően állították be a paramétereket, azaz kiszolgálták az elvárásokat, ahogy az szokás minden nyereségérdekelt üzletágban. Majd ha a hallgatók többsége minőségi berendezéseken, odafigyelve, elmélyülten hallgat zenét, kihalnak a túlhajtott felvételek is, ebben biztosak lehetünk. Ha most rátekintünk a slágerlistákra, nem igazán látjuk, hogy a nagyközönség elutasítaná a hifisták által kritizált felvételeket, tehát a modell (egyelőre) működik és a hifisták piaci ereje továbbra is elhanyagolható a kiadók szemében.

Nem pontosan értem miben tér el a te leírásod attól amit én írtam, de ez a leírás nekem elég egyértelműnek tűnik. Valóban, ahogy írod a hőmérséklet, ellenállás és sávszélesség határozzák meg a zaj mértékét. Van hőzaj és áramzaj, utóbbi csak kis értékű ellenállásoknál számottevő. A különböző konstrukciójú ellenállások különböző mértékben zajosak, de a legjobbak is alig haladják meg a -40dB-t.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."