A fizikai korlátok és a technológiai kialakításuk miatt a kombi gépek csak és kizárólag nagyon-nagyon nagy szükség esetén, de még inkább akkor sem "ajánlottak".

A kombi gépek dobja 55-65 literesek. A külön szárító gépeké 118-130 literesek. A megszárított ruháknak át kell esni a dobban, különben nem szárad meg és csócsa lesz a végeredmény. Ezért a kimosott adagot két részletben kell visszatenni a gépbe, hogy azokat megszárítsa.

Mindehhez nagyon sok vizet és áramot fogyaszt. Vízzel végzi el a kondenzációs folyamatot, ráadásul mivel két részletben kell neki ezt elvégeznie, így kétszer fog sok vizet használni a mosáson felül.

A szárítás egyik lényege, hogy a ruhák puhák lesznek, ezt az önállő szárítógépek tudják elvégezni úgy, hogy a szöszöket, szöröket, mosószermaradványokat, stb egy gyűjtőben összegyűjtik, ezáltal pl. a törölköző ( is) pihe-puha lesz.

Kombiban is létezik már hőszivattyús szárítási technológiát használó gép, az a szöszöket is gyűjti, de az 400 ezer környéke.

A két külön gép lényegeseb kevesebbet fogyaszt, mint egy öszvér gép és lényegesen jobban ellátja a házimunka ezen feladatát, mint az egybevalami.

Akinek két bekezdésnél több van a memóriában, az látja a szomorú jelent.