Elemekhez: vegyél olyan töltőt, amelyik képes az akkuk kisütésére is. Ha sok tölthető elemet használsz, biztosan megéri és nem csak hosszútávon. Ha szerelgetni akarsz, akkor (a NiMH-topicból): Bővebben: link, ez négy cellához jó.

HI!

Igen es nem csak en kerdeztem veggi nehanyaty, amugy nem tom mi a rendes nev, de mindenhol tuttak mirol beszelek, es mindenhol csak vallukat huzzogattak...
Igen csak csati kell szep vastag dvi kebelm van vagy 10 db /meg vekonynyak/, ga mas nem lesz aszt vagom szet...
Koszi

udv

neduddki

https://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni

Előre is köszi!

AMD R5 2400G, MSI B450 Pro VDH, 2x16GB Kingston HyperX 3200 MHz, Adata Legend 750 - 500GB

Zsebizzó, illetve fenyőfaizzóval szoktam... kisütés teljesen, 1 óra pihentetés, töltőre 14 óra.

Arduino, mikrokontroller, fejlesztőKIT-ek, szenzorok, robotika -> http://shop.tavir.hu

vagy kártya/fénykép visz és boltban megmutat. Na ehhez kellene.

Amúgy van, Mikronika, Bp. 2 hete még volt....

Arduino, mikrokontroller, fejlesztőKIT-ek, szenzorok, robotika -> http://shop.tavir.hu

akkor csöves erősítőről letettem.
ha majd eccer meghalna a hifim s(zegény 8 éves és a CD lejáccója már kaki) akkor kéne nekem 2*80W-hoz erősitő. a hangfalak 6 Ohmosak.
tehát kéne vmi IC-s erősítő2*90-100W körül.
ja és kéne bele hangváltó is.

ja az elemeket nem szabad csurig lemeríteni ha kikapcsol a cucc amit hajt vagy sír h gyenge az elem akkor mehet is a töltőre.
[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

kérdezek mert vlószínű h nem kell bele hangváltó.
a hangfal az olyan h csak 1 pár vezeték jön ki belőle ez azt jelenti h a hangfalban a hangváltó?
akkor csak olyan kell ami 2*100W környéke 6 ohmon de csak olyat telátam ami 8 ohmon 100 watt de az nem stereo.

''ja az elemeket nem szabad csurig lemeríteni ha kikapcsol a cucc amit hajt vagy sír h gyenge az elem akkor mehet is a töltőre.''
tévedsz... pl a digitfénylövő gépemben az aksi egy darabig bírja (2300mAh), aztán megadja magát, attól még a discmanemben elmegy pár óráig.... szóval eszköz válogatja, hogy meddig meríti le (mármint annyira meríti le, hogy az eszköznek már nem elég...)
szóval igen kiszabad sütni, és lehet, hogy jobban is jár vele, ha időnként kisüti az aksikat...

(bár megjegyzem, hogy itthon van vagy 30 pár cerka aksi, de sajnos annak nagyrésze kis kapacitású habar lemerülő, döglödő rési vacak... modellezéshez is allig jó...)

hangfal - hangválto: ha a hangfalban több hangszóró van (magas, közép, mély) akkor abba kell hangváltó (bár anélkül is megy, de jobb ha van benne), de ezt nem a vezeték határozza meg... általában a hangfalon belüllül van a hagváltó... láttál már 8 eres veztéket hangfaltól a hangváltóig?!?

erősítő: ha találtál egy 100W-os végfokot (! mert ez csak végfok, hangszin nincs benne) akkor az jó, mert az ilyen erősítők nagyrésze 2db ilyenből áll... külön ic a két oldal, sőt van hogy külön panelon (bár lehet egy panelra rakni a kettőt)

szóval jó az amit találtál, csak kettőt kell csinálni... (plussz a hangszin...ha a hangerőn kívül többet akarsz állítani)

hangfalak bírják a 100wattot?

többieknek majd holnap

</end.?>

Bővebben: link
Nézzél be légyszives.
THX

http://www.maxim-ic.com/products/ibutton/
Bővebben: link

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

And !

Hi

Van egy jó akkuelem kisütő kapcsolásod, ami egy cella kisütésére alkalmas?
Böngészgettem az internetet, de csak többcellára való kisütő áramköröket talátam.
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

kösz.
a hangafalak mint utánanéztem 45/80-asok(rms/zenei)
akkor ehhez most hanyas erősítő kell?

Szerintem egy darab cellához nem nagyon fogsz olyat találni, amelyik csak passzív, tehát a merítendő elem táplálja meg. Egy kívülről táplált kisütőáramkör meg hasonlóan nézhet ki, mint a #1051-es linkjén lévő rajz, némi átalakítással (stabil tápegységgel: a fesz. osztó ellenállások ill. a kisütőtranzisztor körét kell csak a cellára kötni, ill. a referenciafeszültséget át kell számítani kisebbre, vagy le kell osztani 1..1,1V -ra).

hát én úgytudom, hogy a hangfalnak többet kell bírnia, mint az erősítőnek...
szóval az erősítő értéke legyen a kisebb...
majd ha látom az erősítős cimbit msn-en, akkor rákérdek pontosan, de szerintem and is tud segíteni... vagy aki ért hozzá... (sajnos eddig még nem tudtam erősítő iletve hangfal építéssel foglalkozni... )

</end.?>

mer hogy unokatesómnak kocsiban úgy van h 2*100+200W ahhopz aszondtak ell egy 460-as erősítő de 400-asnál egy kicsivel nagyobb.
én nem tom.
de ez még ráér mer még műkszik a hifim.
ja meg a panasonic hifibe 2 pár vezeték megy de az meg 3 utas.
mindeyg az én 8 éves sony hifim mindenbe veri. szerintem még a 80W-jával jobban is szól mint az a 100-as pana.

[Szerkesztve]

Hi

Egyre gondoltunk !
Köszi a választ.
Természetesen én sem úgy gondoltam, hogy a meritendő cella táplálná az áramkört, hanem külön tápegységről, mivel ez úgyis egy töltő/kisütő kapcsolás része lesz. Én is LM339 komparátor IC-vel gondoltam a megoldást, ellenállással leosztva a feszültséget, illetve zenerrel megoldva a referencia feszültség előálltását.
A komparátornál azt nem tudom, hogy amikor eléri a mérendő fesz. a referenciafeszt, akkor szintet vált a kimeneten az IC, de ha utána megint viszamegy a referencia érték fölé a mérendő fesz, akkor viszabillen az IC kimenete azonnal, vagy van nehány millivolt kapcsolási tartomány, mint a hiszerézises schmitt trigger kapcsolásoknál?
Az IC dokumentációjában az van írva, hogy a bemeneti -0.3 és 30-36V között lehetnek. Ezek szerint az 1V-os feszültségen is megfelelően kapcsol az áramkör?
Előre is köszi.
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

''ja meg a panasonic hifibe 2 pár vezeték megy de az meg 3 utas.
mindeyg az én 8 éves sony hifim mindenbe veri. szerintem még a 80W-jával jobban is szól mint az a 100-as pana.''

miért? hogy kellene a több utas vezetékének kinéznie?
ha két utas, ha három, ha egy utas... akkor is csak 2 szál (1 pár) vezeték megy a hifibe...
a hangváltó a hagfalban van... de ez modnjuk reális, nem? inkább raknak oda egy panelt, és cask 1 vezeték megy... minthogy 3 vezeték (6szál) menne a hifibe...

nekem meg a tizen-iksz éves AKG fejhalgaóm szól jobban mint bármelyik hifi

</end.?>

Kapcsol az akár 50mV -on is, azért komparátor. Az a -0,3...+36V -os bemenőfeszültség az abszolút maximum tartományt jelenti, amit a tok még károsodás nélkül elvisel. Az LM339 ''sima'' komparátor, nem Schmitt-trigger, ha hiszterézist szeretnél, használd hiszterézises (visszacsatolásos) kapcsolásban. Itt találhatsz rá példákat, még a méretezésben is segítenek: Bővebben: link. Az is segíthet, ha a feszültségosztó ellenállások kimenete - ami egyben a komparátorok lassan változó szintű bemenete - és a GND közé viszonylag nagy (x 10uF) elektrolitkondenzátort teszel, az jól elsimítja a kisszintű gyors tüskéket, amelyek a komparátort visszabillentenék.

Hi

Tehát akkor alaphelyzetben azonnal kapcsol az IC kimenet, mihelyst a bementi mérendő feszültség a referenciértéktől akár nagyobb akár kisebb irányba is eltér. Tehát ha az akku fezsültsége a merítés során elérte a meghatározott szintet, akkor a komparátor kimenete egyre sűrübb váltakozásba kezd, ahogy az akku feszültsége oszcillál, ha a komparátor jelére a terhelés folyamatosan leválik, majd váltáskor viszakapcsolódik rá. Vagyis digitális szabályzással, de hosszú idő alatt stabilizálja a beállított értéket, ha rajtahagyom, az egyre kisebb eltérésekkel, mint egy meghat. értékre merítő analóg kapcsolás.
Ugye?
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

hálálkomoyl dögöjjke meg!
2 pár vezeték megy a hifibe egyil low frek. másik high frek néven!

Megmondom őszintén, ez a váltakozó kisütés <-> üresjárat miatt fellépő akkufesz. ''oszcilláció'' eszembe sem jutott , pedig tényleg lehet benne valami. Ez ellen egy-két áramköri trükkel lehet igazán jól védekezni, pl. az egyik komparátor kimenetéről elhúzható lenne akár a referenciafesz, akár a fesz.osztó kimenete. De meg lehet csinálni nyomógombos indításúra is az áramkört, a bemeneten öntartó tranzisztoros áramkörrel vagy relével is. Így biztosítható lenne, hogy az első elindított kisütési ciklus lefutása után már ne legyen több. Mindegyik módszer teljes újratervezést igényel, de ez szerencsére nem egy túl bonyolult áramkör.

Hi

Van már jónehány ötlet a fejemben, amivel akár ki is lehet használni ezt a tulajdonságot.
Még egy kérdésem van: addig rendben van, hogy az akkukat érdemes, sőt a kadmiumnál melegen ajánlott is a cellákat 1V-ig lemeríteni, de azt nem tudom, hogy elég e, hogy egyszer eléri ezt az értéket és utána kezdődhet is a töltés (mivel végülis már kimerült), vagy azért még érdemes esteleg egy kicsit tartani 1Von a cellát, mivel kisütés után közvetlen még viszaszökik a feszültsége. de lehet, hogy az már nem lényeg.
Erről mi a véleményed?
Üdv..

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Szerintem akkor is visszaáll 1V környékére / fölé a cellafesz, ha szinte teljesen nulláig sütöd ki például izzóval, de ezután már gyorsan leveszed róla a terhelést. Ha nem történt mélykisütés, a cella egy kicsit magához tér (ha nem, akkor már úgyis mindegy, esetleg gyors beavatkozással még megmenthető a cella). De a legelső kisütés után már annyira kevés kivehető hasznos töltés marad, hogy hiába van az akkunak mondjuk 1,1V-os üresjárási feszültsége, alig néhány másodpercig tudod terhelni. A ''bentmaradt'' töltés ekkor már szvsz ezrelékekben mérhető, túlságosan nem érdemes vele foglalkozni, különösen sorbakapcsolt cellákat tartalmazó csomagnál.

jah, hogy egy hangfalból jön két pár vezeték... ezt nem mondtad
hát nézz szét, hogy találsz e valamit a hifidről, hangfalról a gúglin....

</end.?>

nem enyém anyámé
nekme 8 éves hifim vna netensemi csak ebayen osztogatják 5-10 fontér a hangfalpárt.
most kipróbáltam MP3 lejáccóról az én 80-asom maxon nagyobbat szól a 100-as panánál.
<-- most ilyen fejem van. cask ne állna ahifi könyvében h 10% THD amit tulajképp nme vettem észre.

na mindegy.
STK4142-vel nem tud vki vmi 35/45/80(DIN kimenő/tartós kimenő/zenei)W-os erősítő rajzot. mert ilyen a hifim(a sony) de csak 2*25-ös rajz van az ICk-ről.
vagy hogy tunnám megoldni a nagyobb teljesítményt?

''vagy hogy tunnám megoldni a nagyobb teljesítményt?''

egy nagyobb teljesítményű végfok ic-vel...

</end.?>

Hi
Köszi mégegyszer mindent !
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

felötlött bennem a kérdés:
-milyen az toroid trafó???
-milyen van még?
-mér jó?

- Mint a neve is mutatja, gyűrűs vasmaggal rendelkező trafó, arról ismerszik meg, hogy kézzel nehéz tekercselni, és viszonylag drága.
- Sima lemezelt vasmagos (E-I), tekercselt vasmagos (hipersil), porvasmagos (általában nem 50Hz-re való, pl. fazékmagos), stb.
- A teljesítményéhez képest viszonylag kicsi a tömege, jó a hatásfoka ill. - és ez erősítőknél például fontos szempont lehet - igen alacsony a szórt mágneses tere (mod: könnyű mágnesesen leárnyékolni), nem indukál brummfeszültséget a környező vezetőképes anyagokban.

[Szerkesztve]

Sziasztok!
Lenne par otletem. Nem tudom mennyire lehet megvalositani oket. Ehez szeretnek segitseget kerni!
Otleteim:
-Erintokapcsolo power gombnak(ehez kellene kapcs. rajz)
-Beiktatni az erintokapcsolo es a gepbe meno egyik kabel koze egy kulcsos kapcsolot(arra az esetre kell, hogy ha elmegyek taborba, ne tudjak bitorolni a gepemet, mert sajnos voltak mar ebbol eleg komoly kareseteim is...)
-Teljes ventillator, pumpa es miegyeb vezerlo
-LCD kijelzo

Es most igy hirtelen ennyi

Elore is koszi a segitseget!

Hi

And!

A napokban próbálkoztam egy FETtel, de meggyült vele a bajom. Nem teljesen ismerem a működését, de főképpen a használatát. Legalábbis az elvileges lábkiosztás alapján, ahogy bekötöttem, nem működött, de más módkon sem.
Egy IRF530-as példányról van szó. Tudtommal a tranzisztort a feliratos oldalról nézve a lábkiosztás G D S. Ha jól tudom, ez egy N csatornás példány így a Gate elektródot a földre kell kötni, ahoz hogy nyisson. A D (drain) lábát kell e pozitív fele a terhelés után kötni, az S (source) lábát pedig szintén a földre. A Gt a biztos zárás érdekében fel kell húzni ellenállással a pozitívra.
Ezeknek megfelelően, utána pedig minden más kombinációban próbálkoztam egy 3Vos áramforrásról, de nem sikerült rendes nyitást és zárást produkálni. Némely kombinációban volt ugyan áramfolyás, de az sem a vezérlőelektródtól függött.
Hogy kell ezeket alkalmazni???
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Adatlap: Bővebben: link. A lábkiosztás az, amit írtál, és valóban N-csatornás az eszköz. A nyitás iránya viszont fordított ahhoz képest, amit írtál. A G-elektródát egy nagyértékű ellenállással a Source-höz szokták kötni a vezérlés nélküli zárt állapothoz, és a fet pozitív Ugs-feszültségre fog nyitni. 3V-ról egyszerűen nem fogsz normális nyitást produkálni, nézd meg az adatlap 4. oldalának alján a kimeneti-, ill. a transzfer-karakterisztikát. Az eszköz maximális Drain-áramának (16A) kihasználásához közel 7V-os Ugs kell, de 4V-os Ugs-értékik szinte nem tudsz áramot ''kivenni'' az eszközből. TTL-szintű vezérléssel már úgy kb. 4A-ig használható ez a fet (természetesen a Gate-kapacitás miatt a gyors kapcsolgatás már kellő vezérlőáramot is igényel). Egyébként az Ugs maximuma +/-20V körül van, ezért tönkretenni sem nagyon tudod, max. ha egy nagyáramú tápegységet zársz vele totál rövidre .

Hi

Köszi az infót !

Eredetileg az IRF 510-est akartam venni, mert több töltő kapcsolásban is azt láttam, de az nem volt, csak ezt tudták adni helyette.
Annak netán alacsonyabb a működési feszültsége? Esteleg ezért szerepel az, noha az csak 4A-es?
Ezek szerint maradnom kell a tranzistoroknál ha 3V, vagy annál kisebb feszültségű alkalmazásról van szó?
Azért akartam tul. képpen FETet használni, mivel kisebb a feszültségesés mint a tranzisztor esetében.
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Az IRF-sorozat szinte kizárólag brutális power-mosfetekből áll, amelyekre nem épp az alacsony nyitófeszültség jellemző. Az IRF510 a szükséges Ugs-feszültség tekintetében sajnos semmivel sem jobb, mint az 530-as. Növekményes módú N-csatornás mosfet viszont kapható kisebb méretű hagyományos tokozással (pl. TO92), ill. smd-kivitelben is. Természetesen ezek nem többször 10A-es típusok, általában néhányszáz mA-t viselnek csak el, cserébe kisebb Ugs-feszültségnél nyitnak. Pl. a BSS138-as smd eszköz 2V-tal már egész jól vezérelhető, de a maximális folyamatos drain-árama mindössze 220mA, max. disszipációja szintén alacsony, néhány tizedwatt. Mondjuk sok pici fet még ennyit sem tud. Valamit valamiért..
A bipolár tranzisztorok telítési feszültsége meg tényleg a V-os tartomány környékén jár, ha nagyobb áramot hajtasz át rajtuk.

Hi

Kösz And !
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Szióka engem az érdekelne, hogy létezik e olyan kapcsoló, érzékelő amit a számítógép hálózatról lehet lekérdezni, ill vezérelni.

Vannak ''logic level'' fetek is, amik 3V korul egesz jol kinyitnak, es ''baratsagosan'' alacsony gate kapacitasuk miatt kHz-eken lehet kapcsolgatni oket sima mikrokontroller labrol.
polo IRLZ34N (international rectifier-tol.)

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Tényleg egészen jónak tűnik..

Hi

And!

Azon gondolkodtam, hogy kondenzátorokkal és megfelelő vezérlő logikával lehet e magasabb fesz.ből alacsonyabbat előállítani, úgy, hogy közben az áramerő növekszik, nagyjából arányosan, mint ha transzformátoros megoldás lenne?
Konkrétan annak a mintájára jutott eszembe, hogy ha egy kondenzátort megtöltök egy tápról, majd azzal sorba kapcsolom, akkor akár a táp feszültségének közel dupláját kaphatom. Ha ugyanezt a logikát követem, de fordítva, történetesen két kondenzátort töltök egy tápról sorosan kötve és párhuzamosan kötve sütöm ki azokat. Így a két kondi a tápfesz felét és felét veszi fel, majd párhuzamosan a fele tápfesz.nek megfelelő feszt., de dupla kapacitással sülnek ki. Az nem teljesen világos az elgondolásban, hogy a kondenzátoros növelés is csak akkor megy e, ha a tápegységgel sorosan van kötve a kondenzátor és ahoz hozzáadódik a feszültsége, de önmagában nemjó egy kondenzátor tápforrásnak, vagy önmagában is jó lehet áramforrásnak?
Ez a kérdés nem világos számomra!
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Hi

A CMOS ICkben is ehez hasonlóak kellenek legyenek, mivel tudtommal azokban is FETek működnek és hivatalosan rendszerint 3V-tól indulnak, de még 2.8Vnál is mennek.
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

A kapcsolóüzemű DC-DC konverterek kábé erre képesek, jó magas hatásfokkal (általában >90%). Ilyen áramköröket gyártanak komplett IC-k formájában, a kapcsolóelemeket - jórészt szintén mosfetek - pedig vagy köréjük kell építeni, vagy azokat is beleintegrálják a tokba. (Egy példa: Bővebben: link, stepdown konverter sm-tokba szerelve, 3A-es kimenőárammal). Jellegzetességük a belső néhányszáz kHz-es - néhány MHz-es oszcillátor, és a kapcs. üzemű működés miatti külső induktivitás.
Alapismeretek, kibővítve némi felsőszintű elméleti matematikával: Bővebben: link.

[Szerkesztve]

Hi

Hát Te aztán mindenre tudsz választ adni!
Ismét köszi az infót!
Tehát akkor ezek magasabb feszültség és kisebb áramerőből képesek alacsonyabb feszültséget és (arányosan) nagyobb áramerőt előállítani?
Vagy ezek is csak elnyelik a fölös energiát, mint az egyszerű tranzisztoros tápegységek, gondolom nem, a hatásfok értékelése erre utal.
Üdv.:

[Szerkesztve]

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Ha csak egy soros stabkocka módjára ''elnyelnék'' a fölös energiát, akkor (az első linknél maradva) azt egy ilyen kicsiny tok nem nagyon tudná elfűteni. Az első oldalon rajzolt példakapcsolásban (bemenet: 4,75...23V, kimenet: 3,3V max. 3A) az IC-nek még 9V-os bemenőfesznél ill. 500mA áramnál is több Wattnyi teljesítmény kellene ledolgoznia. A kapcsolóüzemnek pont az a lényege, hogy ezt a veszteséget elkerüljük.

Sziasztok!

Keresgéltem a neten, és találtam egy érdekes cikket Bővebben: link.
Ebben leírják, hogyan lehet plusz hőmérőt csinálni a géphez.

Nekem igazából nem a géphez kéne, hanem a kinti hőmérsékletet mérni, és az adatokat rögzíteni.

Szerintetek egy 10m-es kábellel működne még a dolog? Ha igen milyen kábelt használjak hozzá? (mondjuk még az is kérdés, hogy az NF7-S rendelkezik e ilyen plussz csatlakozóval).

( 2b || !2b ) az itt a kérdés...

Na úgy néz ki még sincs az alaplapomon ilyen csatlakozó.

Van valakinek valami ötlete, hogyan tudnám mérni a külső hőmérsékletet (olcsón).

Tudom vannak ilyen műszerek (ws), de az marha drága (50.000 Ft).

( 2b || !2b ) az itt a kérdés...

legolcsobban? game port es nehany termisztor. ~500Ft negy ''homero''. benchtest.com, (es annak van egy magyaritott verzioja a radikalmodon).
Sima termisztornak persze van egy olyan rossz tulajdonsaga, hogy nem epp linearis.
annal valamivel dragabb egy kis mikrokontroller (vagy csak kulonallo ADC csipp, de a mikronak van annyi elonye, hogy magaban megcsinalhatja a linearizalast, vagy epp riaszthat szamitogeptol fuggetlenul) com vagy LPT porton. Monggyuk egy ~300Ft-os ATTiny26-nak is van 8 ADC laba.
Meg valamivel dragabban uC+kulso homero IC pl. LM75. Valamivel talan pontosabb, kevesbe erzekeny mindenfele zajokra (polo szamitogep belsejeben azert vicces analog ertekeket merni). ''Konnyen'' ebbol is 8-at lehet egymas melle felfuzni. Kis trukkozessel tobbet.
Vagy egy halom mikrot felfuzni akarmilyen halozatba, es az egesz haz homersekletet loggolni

Termoelem-olvaso kutyuk, ha nagyon pontos akarsz lenni.


szerk: ja, 10m-es kabelen valoszinu szinte barmilyen analog meres tul sok zajt szedne fol (persze attol fugg, milyen pontossag kell. ha eleg 10-20°C-os felbontassal is.)

[Szerkesztve]

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Hi

Igen valszeg. tényleg elég zajos lenne a 10m-es kábel, de mindenképpen árnyákolt vezeték kellene, ha próbálkozol !
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Hi

Ismét

Olyan kapcs. üzemü kockát tudz e hirtelen, ami kb. 4A áramot tud adni a kimenetén és 12V bemenő fesz. jó neki?
Üdv.:

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979