Erre hívtam fel én is duplán a figyelmet, hogy elvileg ellenkezik az ismert elvekkel. A gyakorlatban azonban nekem tetszik az eredmény. Ha valóban olyan a hatása, mint amilyennek hallani vélem, akkor nekem így tetszik, és inkább sutba dobom az ismert elveket. Aztán, lehet, hogy egyszer rájövök, hogy rosszul hallom.

[ Szerkesztve ]

A földelésemmel semmi baj. Több mint húsz éve használom már ezt a módszert, kb. tíz készüléken, kábelen alkalmaztam már, a pillanatnyi lakóhelyemtől függetlenül. Sehol semmi difi a földeléssel vagy bármi mással, egyszerűen az van, hogy jónak hallom a módszer hatását. Úgy hallom, hogy valóban árnyékol az árnyékolás így. Nem feltétlen arról van szó, hogy jobbnak hallom, mint bekötve, de mivel rosszabbnak nem hallom, ezért nem szarakodom a bekötögetéssel. De talán még jobbnak is hallom, ebben nem vagyok biztos.

[ Szerkesztve ]

A nagyon olcsók közül leginkább például HECO-t, Yamaha-t, esetleg Magnat-ot lenne érdemes, de egyébként nem szoktuk ajánlani, hogy ennyire olcsó kategóriában szubbasszust vegyen az ember zenehallgatásra.
300 Watt terhelhetőség bőven elég lenne egy lakószobába, de kevesebb is bőven.
Erősítőnél is elsősorban a hangminőség fontos, nem a wattok száma, illetve sokat segít, ha van pre-out kimenete.
"Mindenképp kéne valami más a mély mellé, vagy nem olyan vészes, ha csak az van?" - na ezt nem értem. Csak nem azt kérdezed, hogy jó-e ha egyetlen szubbasszussugárzón hallgatod a zenét, vagy kell-e hozzá más hangsugárzó is?????

Csak szubbasszussal nem lehet zenét hallgatni, kell mellé a két "normál" hangdoboz is.
Az olcsó árkategóriában szerintem abban a három márkában találsz leginkább olyat, aminek megbízhatsz az ár-érték arányában, persze ennyire olcsón azok közül is csak használtan, de még úgy is nehezen. Esetleg még Wharfedale is szóbajöhet. Amint andorra is írta, új áron 100ezer körül kezdődnek azok a szubok, amelyeket már jó szívvel ajánlani tudunk zenehallgatásra. Mi általában nem 2.1-es rendszert, hanem "2,0-ás", azaz sima sztereó rendszert ajánlunk zenehallgatásra, szubbasszussal kiegészített rendszert csak kivételes esetben. Sima sztereóhoz könnyebben találsz erősítőt is, hiszen viszonylag kevés erősítőn van pre-out kimenet. Mindezzel együtt, próbálj találni például használtan a régebbi olcsó Cambridge Audio, Denon, Marantz, NAD... erősítők közül, ezek elég kiszámíthatóan jó ár-érték arányúak a használtpicon.

Esetleg hétközben még csócsáljátok ezt az első hsz. vázlattervezetet.

Bevezetés: A hifi-audiofil hobbi mibenléte, értelme, szépségei és árnyoldalai, tipikus problémái. A topik nyújtotta lehetőségek kezdők és haladók számára, ezen lehetőségek hatékony kihasználási módjai (pl. hogyan kérdezzünk), a topikban elvárható viselkedési illem. (Ehhez már megírtam egy alapanyagot, nem kell majd jelentkezni rá.) Kb. 15 mondat.
1.; A hifi rendszer, azaz hangberendezés általános felépítése, főbb elemei (forrás, erősítő, hangsugárzók, egyebek…), mitől hifi a hifi, milyen főbb kategorizálási lehetőségei vannak (pl. hifi, audiofil, high-end és hasonló osztályozások…), milyen tipikus választási lehetőségek és döntési kényszerek előtt áll az, aki fel akar építeni egy hangberendezést (például hangforrástípusok, erősítőtípusok, hangsugárzótípusok… közötti választások alapösszefüggései, a döntések kihatása a hangberendezés többi elemére, szinergia szempontjai…). Kb. 15-20 mondat. Linkek a hifit és történetét átfogóan bemutató honlapokhoz, blogokhoz.
2.; A hifi rendszer „részletesen”. Minden eszköztípusnál lehetőség szerint kitérni az alábbiakra:
a készüléktípus feladata a hangberendezésen belül, fejlődésének egy-két mondatos történeti és aktuális áttekintése, a jelenkori és a közeljövőben várható fejlesztési és használati trendek, a különféle készülékfajták tipikus előnyei-hátrányai, alapvető kiválasztási és használati szempontok, határterületek készüléktípusai, milyen főbb részekből állnak az egyes készüléktípusok, néhány utalás, hogy mik a tipikusabb modifikációs és DIY lehetőségek-irányzatok, melyek a különleges és extrém technológiák (pl. NXT hangsugárzók, frekvenciaszűrés nélküli CD-játszók.... Nem részletes kifejtés kell, csak elmondása annak, hogy mik vannak, és azok mire jók, mire nem jók. Alfejezetenként 20-40 mondat. Linkek a részletesebb tárgyalásokhoz, szakcikkekhez.
2A.; Forráskészülékek, forrásformátumok a fonográftól a tömörített hangfájlokig. Típusok, altípusok, működési elvek (például multibit vs. 1bit, túlmintavételezés, MM vs. MC, kisjelű vs. nagyjelű hangszedők stb. stb…), részegységek, előnyök, hátrányok…
2B.; Erősítők az SE csövesektől a DAC-kal egybeépített fehallgatóerősítőkig. Típusok, altípusok, részegységek, csövek, tranzisztorok, MOS-FET-ek.., erősítőosztályok, ezek jellemző kapcsolásai, jellemző problémák, előnyök-hátrányok…
2C.; Hangsugárzó eszközök a fonográftölcsértől a fejhallgatókig. Típusok, tervezési és gyártási szempontok, részegységek, típusok előnyei-hátrányai…
2D.; Vezetékek. Tápkábelek, IC-k, hangszóróvezetékek, a készülékek belső vezetékezése, csatlakozók/forrasztások, anyagok, konstrukciók, működési elvek, előnyök-hátrányok…
2E.; Kiegészítő eszközök. Céljaik, előnyeik-hátrányaik, típusaik. Állványok, asztalkák, alátétek, tápellátási és jelkondícionáló eszközök, elektromos hálózat, „ezoterikus-negyedik dimenziós” eszközök (demagnetizátorok, CD-köszörűk-csiszolók-lakkozók, mosóeszközök, „Shakti-kövek” és társaik, színes filcek, rézkarikák, párásítók, polarizálók, háromláb vs. négyláb…)
2F.; Multimédiás eszközökre épülő hifi. Például számítógépes-aktív hangdobozos, házimozis… rendszerek. Előnyök-hátrányok.
3.; Hangberendezések és hifi készülékek, valamint a hangminőség tesztelési és mérési módszerei. Típusok, módszerek, korlátok, előnyök-hátrányok. Szubjektivitás-objektivitás. Kb. 15-20 mondat. Linkek részletesebb írásokhoz.
4.; A lehallgató helyiség akusztikája, a hangberendezés összeállításának akusztikai szempontjai, problémái. Kb. 15 mondat. Linkek részletesebb írásokhoz.
5.; Vásárlási tanácsadás egy-két alsóbb árkategóriában.
"Egyáltalán nem értek hozzá, X pénzem van rá, milyen készüléket ajánlotok megvételre?" - jellegű téma. Márka- és készülékajánlatok két vagy három alsóbb árkategóriában, új- és használt készülékekre vonatkoztatva. Például rendszerépítés 50ezerből, 100ezerből, 200ezerből. Hifi készülék és hangberendezés vásárlási szempontjai. Kiválasztási és vásárlási szempontok és előfeltételek, küzdelem a kereskedőkkel és a marketinggel. Linkek, pl. a fontosabb magyarországi hifi-audiofil kereskedőkhöz, magyar fejlesztőkhöz és gyártókhoz, tuningolókhoz. Kb. 50 mondat.
6.; Gyakran ismételt kérdések.
7.; Hifi szakirodalom. Régi és jelenkori magyar és külföldi szaklapok, információszerző helyek, blogok… Kb 5 bevezető mondat, egyébként pedig linkgyűjtemény.

Akkor próbáljuk még rövidíteni (én csak késő este leszek legközelebb - de az is lehet, hogy csak holnap este, úgyhogy csócsáljátok, aztán majd én is reagálok az ötletekre valamikor este vagy holnap).

[ Szerkesztve ]

Hehe. Éppen tőled számítottam legkevésbé ezekre a mondatokra. Azt reméltem, éppen te leszel az egyik lelkes, aki majd azirányban segít, hogy írjunk egy szép és dögös első hozzászólást a topik javára, a topiklakók épülésére.

(#34540) tdd587 Na ez jó vicc. Éppen egy olyan érdeklődő kérdéseire hivatkozva mondod, hogy nincs szükség semmiféle elméleti megalapozottságra, aki azirányban kérdez, hogy ajánljunk neki tízezerért egy 300 wattos mélynyomót, hogy majd azzal hallgasson zenét. Egy mélynyomóval akar zenét hallgatni!!!

Tiráda, mindenkinek
Emberek, komolyan mondom, meg vagyok rökönyödve, nem ezekre a reakciókra számítottam. Amikor írtam az elsőhozzászólás-vázlat első verzióját, arra törekedtem, hogy a hifi történelem és a fórumbeli tapasztalatok alapján a legeslegeslegeslegszükségesebb leírandókat felvázoljam, ökonomikus formában megírhatóan. Esküszöm, azt hittem, hogy majd azirányban érkeznek a hozzászólások, hogy de még ez is legyen benne, de még az is legyen benne, és még amaz is legyen benne, és azt hittem, hogy azért kell majd küzdeni, hogy ne váljon túlzottan terjengőssé, parttalanná a majdani első hozzászólás. Ehelyett szinte mindenki arról írt, hogy ez se legyen benne, meg az se legyen benne, de meg amaz se legyen benne, - végül is ha minden ilyen irányú véleményt összegzünk, akkor éppen úgy nulla szótagból állna az első hozzászólás, mint ahogy most áll, és ahogy nap mint nap érezzük a hiányát, hogy nincs első hozzászólás. Én ezt tényleg nem értem. Megint a mobiltelefonom topikjának (topikjainak, merthogy szakosodva több is van) példáját hozom fel, ott az itteni állapotokhoz képest olyan "topikprofizmus" van, hogy öröm nézni - persze ott vannal profi első hozzászólások is. Az egyetlen mobiltelefon típusomnak három fő és néhány melléktopikja van a Prohardveren, és a három fő topiknak külön-külön szakosított első hozzászólása, amelyek egyenként kétszer-háromszor akkora terjedelműek. mint amekkorát a jelek szerint itt a többség egyáltalán elképzelni bír. És ott mindenki hálás azért, hogy vannak azok a profi első hozzászólások, és hogy voltak, akik megírták azokat. Én persze sejtettem, hogy nem véletlenül nem volt képes létrejönni nyolc éven keresztül ebben a topikban egy értelmes, használható első hozzászólás, de azt hittem, hogy azért nem, mert lusta volt a tagság megírni, illetve lusta volt a tagság létrehozni a közös platformot, ami alapján el lehetett volna fogadni az adott szöveget. Azt azonban a fene se gondolta volna, hogy itt a tagság valójában azt akarja, hogy ne legyen első hozzászólás, és ezt tényleg nem értem, hogy miért van így.
Tényleg nem értem, hogy miért lenne BAJ, hogyha ott lenne első hozzászólásként egy értelmes, a hifi alapjait összefoglaló szöveg, amire egyébként szerintem sokkal nagyobb szükség lenne, és sokkal könnyebben meg is valósítható lenne, mint a készülékajánló rész. Miért BAJ, ha van egy rendes első hozzászólás? Kinek árt, ha van egy rendes első hozzászólás? Eleve abból induljunk ki, hogy a rendes, profi első hozzászólás ártalmas, merthogy nem fogják elolvasni, vagy zavarni fog ott valakit? Nem értem, hogy kit és miért zavarna, ha a topik elején ott van egy rendes első hozzászólás, amire azután lehet hivatkozni azok felé, akik egy szubbasszussal akarnak zenét hallgatni, és ahhoz kérnek tanácsot, hogy hány wattos szubbasszus lesz ehhez elég nekik? Szerintem csak haszna lenne, ha ott lenne az első hozzászólásban egy kis tudásbázis, elsősorban a közös nyelv, a közös értelmezési keret kialakításának céljából, illetve afféle gyorstalpaló tanfolyamként azok számára, akik olyan kérdésekkel robbanak be a topikba, amelyektől NAP MINT NAP égnek áll a hajunk. Úgy tűnik, a készülékajánló fejezetre azért csak-csak van valamennyi igény, de persze az írható meg a legnehezebben, főleg, mivel jelenleg a levegőben lóg bármiféle ajánlás, hiszen a kérdezők, tanácskérők zömének halvány fogalma sincs arról, hogy miről beszélünk nekik a tanácsainkban. Itt van például, hogy még Ear is lebeszélőleg szól hozzá az első hozzászólás témájához, éppen ő, aki a blogjában olyan dolgokról, olyan szinten ír, hogyha ezen topik első hozzászólásában csak közel hasonló audiofil szemlélettel írnánk, akkor olyan felzúdulás, olyan forradalom lenne itt bizonyos körök részéről, hogy attól koldulnánk. NIncs szükség első hozzászólásra?! Ha már valaki nekiáll, hogy legyen egy jó, tartalmas első hozzászólás, az miért BAJ? Miért BAJ, ha ott van a topik elején egy megfelelő adag tartalom? Kinek árt az? Tényleg azt hittem, hogy majd azirányban özönlenek a vélemények, hogy még ez is, meg az is, meg amaz is legyen benne.

Majd mindjárt közzéteszem a korábbi vázlat egy harmadik verzióját, ami még ökonomikusabb lesz a korábbiakhoz képest, - és amire persze még mindig azt fogjátok mondani, hogy túl sok.

[ Szerkesztve ]