Vagy olyan DC-DC konvertert használsz, ami felfelé és lefelé is képes konvertálni (buck-boost), példa: [link].

Szerintem az megfelelő neked.

Ilyet akartam linkelni, nalam eveket ment, 17 volt kellett stabilan, 11-28v valtozo bemeno mellett.
Tokeletesen teszi a dolgat.
De szeintem a kollega a szorszal hasogatasa helyett tegyen be egy si diodat nyitoiranyba.

Szuper, köszönöm szépen. Akkor ez lesz a tökéletes megoldás.

And:
Ilyenem van itthon, de erős kétségeim vannak a 3A-t illetően. Bár papíron tudja, de mintha olyat hallottam volna, hogy kissé túlbecsülték az értéket a gyártók.

tordaitibi:
"De szeintem a kollega a szorszal hasogatasa helyett tegyen be egy si diodat nyitoiranyba."
Az miért szörszál hasogatás, ha 12V-ot akarok 12.8 helyett?

[ Szerkesztve ]

Kicsit off bocsi, hatha valaki tud segiteni.
Ilyet keresek mo-on, par nap szallitassal, alin ebayon van de hetek mire ideerne:
[link]

Igen, végül tegnap elkanyarodtam másfelé, illetve az én fogalmaim szerint LED-et egyébként sem "rakunk oda", ami számomra amúgy is nehezen értelmezhető.

Köthetünk valamint például sorosan, párhuzamosan, illetve ilyen esetben LED-et csak ellenálláson keresztül. 3 V-os lítium elemről egy nagyjából 3 V nyitófeszültségű kék vagy fehér LED éppen világít és az elem saját belső ellenállása még korlátoz is valamennyit.

Rákötsz pl. 1,6 V nyitófeszültségű piros LED-ed, ami kapásból túlterheli az elemet, lekorlátozza a feszültségét mondjuk 1,8 V-ra. (Csak azért nem 1,6 V-ra, mert a jelleggörbe nem szögletes, hanem ez is egy görbe görbe.)

Nagy zárlat is csak azért nem lesz, mert az elem saját belső ellenállása korlátozza az áramot, így még egy 20 mA terhelhetőségű LED-et sem bír agyonvágni a gyenge elem. Az elem maga kínlódik, hiszen nem erre lett kitalálva, hogy ilyen durván bekorlátozzák.

Viszont ilyenkor jobban világíthat, mint a 3 V nyitófeszültségű LED, amelyik lehet, hogy csak 3,3 V-nál kezdene élni igazán és 3,6 V felett már tönkre is mehet (típus, illetve teljesítményfüggő).

Ott jöhet azután a csalódás, amikor valaki ráakaszt egy komolyabb 3 V-os LED-et akár 12 V-ra, de a táp gyengébb (terhelhetőségre), mint maga a LED.

A LED bemutatkozik, hogy ő az erősebb, lerántja a tápforrást mondjuk 3,6 V-ra és jól tönkreteszi. Mindezt azért, mert az emberek sokan mai napig úgy fogják fel a LED-et, mintha az nem egy dióda lenne, hanem izzólámpa (...és még a hasonlat sem a legjobb, mert az sem teljesen lineáris viselkedésű, hőfokfüggő).

Ugyanez lehetséges persze fordítva is, amikor a tápforrás égeti szét a LED-et, ha előbbi erősebb. De gyakorlatilag arra igyekeztem rávilágítani, ilyen próbálkozásokkal kárt lehet tenni akár a meghajtóáramkörben is.

PeachMan

Természetes jelenség, egy trafón keresztül nem lehet kétféle feszültséget stabilizálni, ezért az 5V-ra van jobban kiélezve a negatív visszacsatolás. Egy súlyozott, háromágú osztóval általában, ami figyelheti ugyan mindkét ágat, de az ellenállások úgy vannak megválasztva, hogy az 5V változása nagyobb hatást gyakoroljon az osztáspontra, amit a referenciához hasonlít a szabályzás. Amikor terhelésre esik az 5V, a primer PWM kompenzál, azonnal rászabályoz, hogy szinten tartsa.

De emiatt viszont a 12 V ágon megemelkedik a feszültség, ahol mondjuk nem változott a terhelés. PC-s eszközök a 12 V értékét jobban is tolerálják általában.

Diódás csökkentő sem egy stabil megoldás, hiszen az áram-feszültség görbénél megint oda jutunk, hogy az egy görbe.

XL4005 / XL4015 alapú DC-konvertereknél tapasztaltam, mivel ezek MOSFET-kapcsolót tartalmaznak, határesetben képes 0,1 V eséssel is működni (áramfüggő is). Azaz 12,5 V-ból kapunk mondjuk 12 V beállított értéket. 12 V-ból lehetséges 11,9 V.

De csak szemléltetni próbáltam, a gyakorlat lehet némileg eltérő, leginkább a terhelés függvényében.

[ Szerkesztve ]

Nem pc-ről van szó. Az alkatrészek (eprom, mos custom chippek, stb) direktben kapják a feszültségeket, nincsen egyéb átalakítás. Illetve az eszköz portjain is direktben jelennek meg ezek a feszültségek (persze ferrit gyöngy van) és ezek szolgálnak tápegységként külső perifériáknak is. Sajnos öreg, drága és nehezen beszerezhető alkatrészekről beszélünk, nem pc-ről. Szóval emiatt nem szeretnék nagyon 12V fölé menni. Nem biztos, hogy egy 11.8V gondot okozna, szóval a diódás megoldásnak adnék egy esélyt. Persze a stabil 12V a legideálisabb, de jelenleg a lényeg most az volna, hogy ne menjek 12V fölé. Aztán meglátom jelent-e gondot, ha picit alacsonyabb. Tippre nem jelent majd.

Tudom hogy valami regi hardvert uzemeltetsz de az akkori turesek durvabbak voltak mint ez a 6% "tulfeszultseg".
Ismet mondom, ertem hogy vigyazol ra, es nem egy katagoria, bar abba is felvezetok vannak, nalam tobb mint 10 evig mukodott egy nevlegesen 12 voltos autoradio a pincebe 16-17 voltrol, napi hasznalatba.
A diodas modszer szerintem megbizhatobb barmilyen step up-down modulnal es lenyegesen kevesebb osszegbe is kerul valamint osszehasonlithatatlanul egyszerubb.
Soha nem fog egy pillanatra se megszaladni a kimenofeszultsege, ha esetleg megis valamiert atut, akkor legfeljebb visszaall a 12,8V es abba nem hal bele a keszuleked.

De Te tudod.

Vagy epitesz egy analog 723-mas termosztatdobozos referenciatapegyseget, az garantaltan 12,00V lesz.
Kimeneti megfutas elleni tirisztoros vedelemmel. Ennek csak egy atomtamadas tud betenni.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok adott, egy Asus z97-p alaplap. Nem kapcsol be, a tápot sem kapcsolja be. Az 5v os fesz nincsen meg a lapon (pl usb-k) A 24 tűs csatin, az alaplapon mérve, az 5v-os ág, leeseik kb 0,45v ra, merre keressem, a problémát? Az alaplapon, szakadásvizsgálóval nézve, nincsen zárlat az 5v ágon. A segítséget előre is köszönöm!

Csak a táp magában, alaplap nélkül bekapcsolható ?
(Zöld rövid időre a fekete 0-ra)

mezis

Húzd le az összes csatlakozót és mérj a táp bekapcsolt állapotában a 9. láb és ground között.
Az a standby +5V.
Ha megvan, akkor zárd össze a 14. power-t és a ground-ot.
mérjél meg minden faeszültséget a rajz alapján.
Ha minden megvan, vedd le a rövidzárat a power és a test közül, majd dugd vissza az alaplapra.
Így is mérjél a 9.lábon, ha megvan az 5V akkor próbáld indítani.
Ha ekkor az az 5V leesik és nem jelenik meg semelyik feszültség akkor az alaplapon meghalt valami, akár a normál 5, a 3,3 vagy a 12 voltos ágba és a táp, nagyon helyesen az indulás után azonnal letilt.

Igen, fentebb írtam is, hogy a diódás módszert választom.
Meg is vettem a megfelelő típust, hétvégén beépítem és ezzel remélhetőleg letudva a dolog.

Amit írtál, hogy a régi alkatrészeknek jobb a feszültségtűrésük, sajnos nem teljesen igaz minden alkatrészre. Itt most néhány spéci commodore/motorola ic-re gondolok. Például SID, VIC, TED, MOS 8501 CPU, hogy csak az ismertebbeket említsem. Ezek képesek állásukban tönkremenni (nem vicc, tényleg tele a fórum ilyenekkel), iszonyat kényesek a túlfeszültségre, eredetileg alig voltak hűtve (vagy épp semennyire gyárilag), de mostanra gyakorlatilag külön borda kell mindegyikre vagy várhatóan elpusztulnak. És gyakorlatilag nincs "tökéletes" új megfelelőjük. (Próbálkozások vannak) Szóval az ehhez hasonló (csak még ritkább és drágább) alkatrészeim miatt szeretném minimalizálni a túlfeszültséget.
De a dióda tuti elég lesz.

Szakadás mérővel, végignéztem, az alaplapon, az összes pint, a gnd hez képest, ahol feszültség érték van megadva, ott sehol sem mértem rövidzárat. a tápegység működik, ha összekötöm, a 13-14 es lábat, de alaplapra kötve, a stendby 5 volt leesik 0,45 v ra. zárlatos fetet sem találtam. Viszont amire felfigyeltem, hogy ha rádugom az alaplapra, a tápot, akkor fojamatos halk kattogás halható a tápból.

Sziasztok,

Valaki már látott olyat, hogy hármas zsinorkapcsoló? Értem ezalatt, hogy bejön egy áram, van egy három kapcsoló és kijön három vezeték. Mindezt az állólámpához szeretném, hogy a kettest lecseréljem egy hármasra.

Előre is kösz

Azt jelenti hogy szerencsétlen indulna, de érzékeli a zárlatot és rögtön le is áll. Majd újra próbálkozik.
Ahogy rádugod az alaplapra a csatlakozót, azonnal megszűnik a standby 5V, vagy az indítási kísérletre?
Az hogy ohmmérésre jó, az nem jelenti hogy párV nem vezeti át.
Vagy az alaplapi tápkörök, azoknál is szakadást mérhetsz a tápon, csak ha elindul a step átalakító és zárlatos a mögötte lévő alkatrész, akkor lesz zárlat.

Azt ugye nem is mondom hogy mindent kivettél az alaplapból, procit, ramokat, videokártyát, mindent lehúztál, hdd-ket, első usb-ket, az esetleges pci, pci-e slotokból mindent kihúztál, csak a power gomb van rádugva, és a BIOS elem vadonatúj...?

[ Szerkesztve ]

Persze, mindent kivettem, Bios elem új! A táp egyből el kezd kattogni, a stendby 5v leesik, a proci táp 12 ágát, nem is dugtam rá, de rádugva is ugyan ez a jelenség. a proci tápnál, átnéztem, a feteket, mind jó. Esetleg, ha a stendby 5v ra direkt 5 v feszt adok, azzal nagyobb kárt csinálhatok?.... vagy a valós zárlatos alkatrész el kezd melegedni..... Esetleg valami ötlet?

Nem feltétlenül tudsz kimutatni zárlatot a betápponton műszerrel, ha az a pont mondjuk csak 0,45 V felett kezd behatárolni, ezzel együtt áramot felvenni, a hibás alkatrész sajátosságai miatt.

Először is lényeges az előzmény, ami a fórumokon soha nincs. Mindig jelenidőben fogalmaznak a páciensek: ez van az van és kész.

Igen, de mi volt? Villámlás? Tápegységben tönkre volt az 5 Vsb, tolja ki az impulzusokat és amiatt szállt el az alaplap? Nem teljesen mindegy, a hibakeresés szempontjából. Csak egy példát írjak: villám volt és pont zárlatos lett a LAN-chip, mekkora véletlen...

Ilyenkor kell rápróbálni a tápegységre egy másik alaplapot, hátha azt is kinyírja? Inkább nem. Jön egy alapos vizsgálat a tápegységre. Jön egy labortáp az alaplapra, miáltal óvatosan elkezded növelni a feszültséget, figyelve közben a felvett áramot is.

Megfelelő kímélő áram mellett figyeled, hol kezd langyosodni valami az alaplapon (a feltételezett zárlat miatt), miután megfújtad fagyasztó spray-vel is, amitől deresedni kezd és hátha kirajzolja a melegedés útvonalát. Vagy figyeled hőkamerával, ha van.

A stby 5v az általában egy 7805-szerűség a tápba, vagy egy kicsi, 1-2A terhelhetőségű kimenet.
Ha ehelyett egy bika tápot adsz az alaplapnak... hááát.. én passzolok.
Bár így is kuka, veszítenivalód nincs.
A tápot nincs lehetőséged egy másik gépbe kipróbálni?
Vagy az alaplapot egy másik táppal.

A lap előéletéről, nem tudok semmit, ingyen kaptam, hogy nem működik. A táp az tökéletes, másik lap elindul vele.

....nos fix 5v ot adtam 1-2 másodbercre, a stend by 5v ra, és találtam egy alkatrészt, ami baromira melegedett (UZ2085G) valami helyettesítő alkatrész kukázok majd. Leszedtem, és itt volt a zárlat, viszont a környező alkatrészek miadt nem mértem zárlatot. Most ott tartok, hogy már a 24 pines csatlakozónál, megvan a 5v stend by, nem esik vissza a feszültség, és nem kattog a táp. bekapcsolni, még nem kapcsol be a lap.

Van egy raspberry4-es minigépem, de van egy gyári/széria hibája. Ha több dolgot szeretnék rákötni az usb csatlakozóira akkor segédtápra van szüksége, mivel nem elég a kakaó, hogy több perifériát kiszolgáljon. Jelenleg egy Y elosztós usb kábelt használok, aminek az egyik ágára egy mobiltöltőt raktam, de ugyanezt a célt szolgálná egy külső tápos usb hub is. A probléma abból adódik, hogy ha külső betáplálást észlel a raspberry akkor szoftveresen nem lehet reboot-olni. A gép leáll, de az újraindítási folyamat csak akkor folytatódik, ha kézzel lehúzom a segédtápos usb dugót. Ezt a kézi beavatkozást szeretném kiküszöbölni. Ehhez találtam is egy leírást, de nem értek annyira az elektronikához sajnos, hogy felfogjam mit ír.
Tudna valaki segíteni abban, hogy pontosan mit és hogyan kellene bütykölni ehhez ? Esetleg egy kapcsolási rajzot küldene valaki ?

Itt a leírás hozzá:
I tried first using a schottkey diode between the power to the hub and the hub but this didn't help. I decided to see what happened with the red removed altogether. This still didn't help either.
I can't recall all the details off the top of my head but part of how USB works involves the hub pulling up USB data lines at times and it seems this is either enough to allow a voltage to then leak back to the power rails the RPi PMIC is checking, or that the problem is in fact slightly different and somehow caused by the presence of a USB hub at boot confusing the bootloader. In either case the solution I came up with was a simple modification to the hub using a few bits out the parts bin and 10 minutes with the soldering iron. I found

* an NPN transistor,
* a P channel MOSFET (grossly over-rated at 61 Amps, but that's what I had to hand) and
* a couple of 4k7 resistors.

The VBus signal (red wire) from the host connects to the base of the transistor via a 4k7 resistor. The Emitter is connected to GND (black wire from host). The Source of the FET connects to the external power source in (which is isolated from the hub), and the Drain to the hubs power rail. The collector of the transistor is connected to the gate of the FET such that it is pulled down when the host provides power, thus switching on the FET and powering the hub. The remaining 4k7 resistor between the Power source and the gate prevents it floating around. Finally I put the Schottky diode back in place such that the hub can still be used without external power.
My rpi4 now boots perfectly every time (from LAN) and with a USB DVD drive connected, something the previous rpi3 wouldn't do.

[ Szerkesztve ]

Szerintem ne bonyolítsd túl amit nem muszáj. Az Y kábeled azon véget amelyik a raspberrybe van dugva blankold meg óvatosan és csipd el azt a vezetéket amelyik az 5 voltért felelős. Ez általában a piros ha piros fehér zöld fekete a 4 vezeték színe. Így a raspberry nem táplál az eszköz felé csak a külső tápod (mobil töltőd).

[ Szerkesztve ]

A piros vezeték elvágását már próbáltam, de nálam sem segített, ahogyan a leírásban is megemlíti az illető. Ezért gondoltam, hogy a bonyolultabb módszerrel kellene próbálkozni, de ahhoz kellene egy leírás for dummy, hogy mit mihez kell forrasztani.

[ Szerkesztve ]

Kezdem érteni mi a probléma, használj mosfet kapcsolót, egyszerűbb és talán olcsóbb mint kísérletezni ezzel a leírással.

Pedig épp akartam is írni, hogy a válaszomban említett "labortáp" szótól nem kell megijedni, hiszen a mai világban már minden barkácsoló arc lomtárában úgyis akad ilyen kötelező darab:

https://www.aliexpress.com/item/32821415123.html

Csak azért poénkodok rajta, mert én is elég gyakran ki tudom használni, különböző célokra.

(UZ2085G) valami helyettesítő alkatrész kukázok majd.

Plusz ezeken van még egy lényeges adat:

Meg amúgy is inkább ellenőrizném a működését kiforrasztva, nem sokból tart. Hiszen ezeknél a disszipatív szabályzóknál a forrósodás teljesen normális, amikor a kimenetén zárlat van. Például én nagyobb eséllyel mondanám hibátlannak, noha itt biztosat soha nem lehet tudni.

hi,
lesz ket hulye kerdesem, de elobb az elso:
adott ket azonos 15w-os hagyomanyos 230v-os izzo (suto izzok), mi van ha sorba kotom oket? fognak vilaglani? mikent? melegedes mekkora lesz?

A camera does not make art, the artist makes art.

Nem tudja valaki honnan lehet szerezni 3.5 szerelhető jack csatit ami max 8mm átmérőjű?
Amiket találtam szinte mind 9mm+. Még olyan is jó aminek az első 4mm az 8mm és utána kiszélesedhet.

Fognak izzani a szálak, de hogy mennyi fényt fognak leadni? Biztosan sokkal kevesebbet a jelenlegi felénél.
A melegedés valamivel több mint fele a jelenleginek. (Valamivel nagyobb lesz 1/2-nél az áramfelvétel, mivel az izzószálaknak alacsonyabb lesz a hőmérséklete.)

mezis

Nem csavarod vissza a burkolatot, hanem egy zsugorcső ?

mezis

3,75W/db, mert ugye feleződik a feszültség is és az áram is.

Nincs itthon csokid??

Üdvözlöm a Topiclakókat!

Hátha befér ide a kérdésem.

Sima, 433 MHz-es kapunyitóról van szó. A családban jelenleg minden ingatlannál Vidue V2 rendszert használunk, értelemszerűen rengeteg távnyitóval:

V2 (VIDUE) TRC4
V2 (VIDUE) PHOENIX-4 433

Szükség lenne azonban még pár darabra. A kérdés az, hogy az általános, webshopokban kapható típusukról hogyan tudom eldönteni, hogy ehhez a rendszerhez hozzáidomíthatóak-e.

Köszönettel: MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Nem lehet pontosan megmondani, mert az izzószál hőfokfüggése bezavar a képletbe, bár én láttam már olyan agyalágyultat, amelyik egy fórumon trollkodva levezette matematikai alapon a helyzet várható alakulását. Lehet számítani persze sok mindent, ha valaki nagyon akarja.

De amit biztosan tudunk, hogy az izzólámpák szoktak izzani felezett feszültségről is. A többit már egyszerűbb megmérni, szerintem.

Remek megoldás,régóta alkalmazom.

Itt van olyan, igaz aranynyáron.

Sajna az elég randán nézne ki és a csati merevségét is eléggé lerontaná. Kébelt nem lenne ami viszonylag stabilan tartsa.

leweegee2: Lassan ez az ár is okés, mert nem nagyon találok kb semmit.
Illetve jó lenne erről valaki rajz, mert nem tudom így látatlanba, hogy az a váll rész az mekkora. A teljes szélessége biztos több mint 8mm.
ui.:Váll rész egy sima jack csati rajza alapján biztos kisebb mint 3mm, szóval nem jó

[ Szerkesztve ]

Sziasztok! Hátha tudtok segíteni. Ilyen csatlakozót szeretnék venni, mindkét oldalt (apa-anya):[link]
Annyit tudtam kinyomozni, hogy Molex micro 2mm pitch, de se égen, se földön nem találok ilyen néven beszerezhető alkatrészt.

? 3,5"-os floppy tápcsatlakozója, sniccerrel "igazítva" ?

mezis

koszi, igazabol nem kell ez halal pontosan csak nagysagrendileg mire szamitsak. nyilvan ki is tudom probalni csak ossze kene eszkabalnom a cuccot, de gondoltam van aki tapasztalt a temaban.

ehhez kapcsolodo dolog, mondjuk ugy a masodik kerdesem:
szinten 230-as izzoszalas izzo, ugynevezett ejszakai feny, asszem 5-7w-os.
na ezek igy 2-3 het alatt kiegnek. nem tom ez is mitol van, gondolom eleg gagyik mert hat elegge azok igy fazonra. tortenetesen nappali uzemben mennek (ejjel nem, es kapcsolgatva sincsenek). belterben vannak semmi extra korulmeny.
ezeknel is gondoltam a sorbakotesre hatha ugy jobban birjak. vagy a masik hogy egy diodan keresztul kotni. igy felhullamot kap. mennyire vad az otlet? az igazabol kulon jo, hogy ha nem vilagit olyan fenyesen es kevesbe melexik mint normal modban.

A camera does not make art, the artist makes art.

Inkább JST csatlakozó.

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

Nálunk is van több éjszakai fény,ledes.sok-sok éve mennek,egy sem ment még tönkre.
Persze ez a gyártónak nem célja!.Igyekszenek is tenni ellene!

Ha sorba kötöd őket,az kb örök élet+1 nap!

Ezt nézd meg! [ízzó]

[ Szerkesztve ]

Példa kedvéért van itt egy 12 V-os halogénizzó (felirat nélkül), ami 12 V-ról 1,45 A áramot vesz fel (8,3 ohm, 17,4W) 6V-ról éppen 1 A-t (6 ohm lett belőle és 6W).

Ha nem is a legjobb példa, mivel ezeknél magasabb a hőmérséklet / színhőmérséklet, a sárgásabb fényű izzókhoz képest. Noha ezek egyszerű számolások, de én itt szoktam gyorsítani rajta:

https://www.rapidtables.com/calc/electric/watt-volt-amp-calculator.html

Két paraméterből dobja rögtön a másik kettőt.

Izzólámpánál vállalható a diódás csökkentés, noha a leginkább kellemetlen hibaforrás ellen nem véd: ha bekapcsoláskor véletlenül pont a szinusz csúcsát kapod el (gyök2 x 230 = 325 V). Igaz, hogy ennek valószínűségi esélyét is megfelezed a diódával. Ehhez jön még a hidegellenállás alacsonyabb értéke.

Ehhez jön még a mai izzók anyagspórolása, ami régen nem volt ekkora probléma, hosszabb életre tervezték.

Lehetne beiktatni NTC-termisztort, ami hidegen korlátozná a csúcsáramot. Mivel nincs gyakran kapcsolgatva, így nem lenne gond, hogy melegen már nem olyan hatásos.

Egyébként a félhullámú táplálás alapesetben felezné a teljesítményt, egyszerűen azért mert a szinuszhullám által mértanilag lefedett terület a teljesítménnyel arányos:

Más kérdés, hogy ebbe is beleszól az ellenállás hőfokfüggése, hiszen a hőfok is csökken, így nem lineáris a változás.

[ Szerkesztve ]

ezek egyike se bekapcsolasnal ment tonkre, hanem "menet kozben". be van kapcsolva aztan ranezek es mar nem vilagit. tuti nagyon hitvanyak kinai vackok, de egyszeruen izzoszalasban mar nincs mas, ilyen kis teljesitmenyuben.

Barret001: fontos hogy nem ledest akarok, az is van masutt telleg sokaig birjak, most ebbe a foglaltba is ledest tettem de sima izzo kellene bele.

apropo azt nem is irtam amit akartam, hogy igazabol a sorbakotos otlet hasonlo helyrol jott mint ez a tuzoltos tema. szinten egyszer regen lattam egy olyan musort ahol amcsiknal letettek 3 v 4 db izzot es neztek mikor eg ki. persze ez sokaig tartott, de egy izzo kb vegtelen ideig egett, az europai 230-as az amcsi 110v-on. persze nem vilagitott ugy mint egy normal, de annyival nem volt halovanyabb se, cserebe vegtelen ideig ment.

A camera does not make art, the artist makes art.

Otthon van par izzo ami fene tudja miota megvan, de az újabb szarok meg 2 havonta cserések. Aztán én is kénytelen voltam ledest venni és az egy ideje most jó.
Nem tudom halogén izzók meddig bírják, lehet azt is ki kellene próbálni.

Biztos, hogy nem az, olyan van itthon, nem is hasonlít.
Itt van róla több kép, ugyanitt írja a Molex micro csatlakozót. De sehonnan nem tudok ilyet venni.

PicoBlade van Molex -ből, de ilyen JST-ből láttam nagyon rég.
De itt kikeresheted melyik a 100+ JST csatlakozó közül. [link]
Lábközzel tudsz szűkíteni.
Lego csatlakozó is JST.

Made Robot by Robot −Xiaomi 12T Pro gyászruhás / '06 Focus kombi szürke

Ha elég a kb 1/3 - 1/4 fény, akkor kösd sorba.
Diódás áramcsökkentés: Nagyobb teljesítményű izzónál (100 - 200W) talán elmegy. Kisebb teljesítménynél, ahol kisebb a hőtehetetlenség, sokkal láthatóbb lesz a vibrálás. Nem nagy ügy kipróbálni, elég egy 1N4007-es dióda (5 - 10W-hoz). Ilyet meg bármelyik tönkrement elektronikus készülék 230V-os részéből bányászhatsz.

mezis

Hogy mi? Én eskü nem értem. Azt mondtad kell egy szerelhető jack dugó ami kevesebb mint 8mm átmérőjű. Amit linkeltem 6mm ami kettővel kevesebb mint 8. Mire írod, hogy több mint 8mm és milyen vállrész?