Bodz mesternek ajánlva:

Oehlbach USB Bridge
(az összehasonlítás párja egy pár óráig használt Dragonfly Black 1.5, egy naprakész Win10 notebookon RHA T20-al tesztelve)
Öli kupakja és környéke gumírozott, a többi alu. (a szitakötő jobb anyaghasználatú érzetet ad a teljesen gumírozott házzal). A német megoldás szélesebb, így vagy használod a kábelt, különben Öli átnyúlik a laptop szomszédos csatlakozójáig.
Telepítés: mindkettőt csatlakozást követően felismerte és használatba vette a win10. De újracsatlakoztatást követően a szitakötővel pár mp-ig elmolyolt az OS, addig Öli azonnal szolgálatba lép.
Egy normál füles jacken 25%-os hangerőn hallgatható, addig a T20-at 50%-ra kellett emelni, hogy hallhatóvá váljon. A Black erősítő része alapból 25%-ra állította a hangerőt, de így a T20 hallgathatatlanul hangossá vált, (igazából a már megénekelt anomália miatt nem foglalkoztam vele, hogy lehet lecsendesíteni a szitakötőt). Öli alapból 30%-ra lövi be magát, amivel hozza a jack 50%-os hangerejét. A jelek szerint a fritzek gondoltak a pc-s hangerőre, az ángliusoknak sem ártott volna.

Hangminőség:
erről csak szőrmentén, lévén pár órás hallgatás Öli vs a Szitakötőt percekig élvezhettem. Nekem tetszett a Black, az alaplapi után kitiszultak a hangok. A legfontosabb különbség Ölihez képest a Black nem nyúlt hozzá a T20 mélyeihez. Ezzel a brit indulóval valóban szépen döbörgött a Dragon.
Öli szélesebb színteret ad, elvesz a T20 mélyeiből, cserébe középen gazdagabb.
Csak német tesztek születtek (ahova Öliék keze elér, gondolhatnánk némi malíciával) melyek a kiegyensúlyozott hangot emelik ki. És ebben szerencsémre igazuk van.
Öli eredetileg a 140Đ-s kategóriában indult, de a fritzeknél folyik a 2015 őszén megjelent USB Bridge kivezetése, így szerencsére nálunk is 27.000 HUF-ért elérhető.

[ Szerkesztve ]