"Hát na...nekem is csalódás volt."

Mint ebből is látszik, sokan sokféleképpen hallunk, még azok közül is, akiknél a preferált hangkép hasonló.
A magam részéről pl. az egyik legjobb dinamikus fejhallgatónak tartom a K812-est. Roppant perecíz, a legkisebb részleteket is tökéletesen megmutató megszólalás, ami nem próbálja jótékony homály mögé rejteni a felvétel hibáit, és ami nagyon fontos, hogy a nagy-zenekari műveken sem zavarodik össze. Kevés fejhallgató tudja, hogy amikor egy közel száz tagú nagy-zenekar tuttit játszik, mint pl. ez Wagnernél sokszor előfordul, akkor ez ne legyen kásás, összemosódó. De ugyanez a probléma szokott jelentkezni a legtöbb fejhallgatónál már akkor is, ha csak a vonós szekció szólal meg egyszerre (ld. szintén pl. Wagnert), mert a legtöbb fejhallgatónál bizony ilyenkor a különböző vonós hangszerek egyfajta egyen hangzású "zúgássá tömörödnek".
A K812-es nem ilyen. Szinte pengeélesen válnak szét a különböző vonósok. És itt jön a következő erénye, a térleképzése, amiben még az általam nagyon kedvelt T1-nél is jobb. Nem azért, mert nagyobb teret rajzol annál, hanem azért mert precízebben, pontosabban jeleníti meg a hangszerek helyzetét.
Természetesen, ezek az erények nem tudnak előtérbe kerülni pl. egy néhány tagból álló jazz zenekar, elektronikus hangszereken játszó popp-, rock banda, stb. felvételének hallgatása közben.

Most, mintegy kvázi csak magamban ismét elgondolkodtam azon, hogy fejhallgatóból még inkább lehetetlen igazi all round-ot találni, mint hangsugárzóból, és ezért talán itt a legfontosabb a választáskor a legtöbbet hallgatott zenei stílus, és minden más csak utána következik.

"A zene nem azért van, hogy ne legyen csend! " (Pernye András)