"Ha esetleg felbátorodsz a rendezőn (Damien Chazelle), akkor a La La Land az, amit semmiképp se nézz meg, kivéve ha szereted a nyálas giccset, vagy ahhoz van kedved."

Csakazértis megnéztem. Én biztos már egy vén szentimentális f@sz vagyok, de nekem ez alapvetően bejött. Természetesen nem volt Whiplash nagyságrendű élmény, de szerethető. Kedvelem a jó musicalt is. Sokan nem szeretik, főleg filmen, néha elég nevetséges indokokkal. Kedvencem, hogy milyen má', hogy egyszer csak énekelni meg táncolni kezdenek, ilyen nincs is, ez olyan természetellenes. Ugyanezek tátott szájjal nézik a repkedő szuperhősös filmeket.
Szép mese ez a film. Igen, időnként eléggé a nyálasság határán mozog, de.. de annyira, hogy azt gondolom, ez teljesen tudatos. Van ennek egyfajta paródia-jellege. Nem hiszem, hogy egy Whiplash-t megalkotni képes rendező akkora hibát ejtene, hogy a szerelmesek ábrázolásának legközhelyesebb módjait választaná, hacsak nem direkt teszi. A moziban egymás felé csúszó és összekulcsolódó kezek, a planetárium, a csillagos ég, az elreppenés és tánc a csillagok között, aztán a színházi műcsók, stb, ez szerintem mind direkt ilyen. Megmosolyogtató amikor nézed, én sem hittem a szememnek, de valahogy a végére összeáll, hogy mi volt ennek a miértje.
A zene fergeteges végig, nagyot dob rajta. Az ének és tánc sajnos nem a két főszereplő sajátja, dehát ők nem musical/zenés színészek. Ahhoz bizony marha jól kell tudni énekelni és táncolni IS. Ők nem igazán tudnak, ezért a koreográfiáik átlagemberre szabottak, a dalok nehézségi foka (inkább könnyűségi foka ) szintén hozzájuk van igazítva. De nem kínos, hanem kellemes, szerethető, és megbocsájtom nekik és a rendezőnek is, hiszen a tengernyi szemmel rendelkező Emma Stone műveli, aki szívem csücske, nyami....
Színészileg erős jelenetek is vannak benne. Nem sablonos a film vége sem. A két főszereplő remekül játszik, Emma Stone különösen. Kiváló a nyitó jelenet, a tömeges tánc és zene az autópályán, a jó musical esszenciája benne van. Szóval összességében szerintem ez a film rendben van, a kliséi és hibái ellenére is. Értékelem továbbá azt is, hogy egy kicsit elfeledett műfajt, a musicalt választotta a rendező kifejezési formának.

[ Szerkesztve ]