Nem álszentkedek, mi is sétálgatunk 2-3 naponta, szerencsére van 1-2 elhagyottabb utca erre, sőt, ültünk már autóba és elmentünk a természetbe kétszer is(ejjha!). (ugyanis más is megőrül néha, ha egy kétévessel van összezárva egy 5. emeleti panelban, nahát....)

Sőt, ezt nem is tilos csinálni (az egymás nyakában fagyizásról ez már nem elmondható, mindegy, ezt is látom bőven) - csak lehetne szépen csendben is élvezni azt a kis szabadidőt, és nem mások orra alá dörgölve, látványosan "hagyjukmár"ozva, ami nem kicsit bicskanyitogató a jelenlegi helyzetben. (nem személyes megjegyzés, sokaktól látom, ismerősök is konkrétan hülyéztek már le hogy ők bizony mennek amerre látnak)

"hihetetlen élet van az utcákon"

Irigykedve nézünk a heti 1-2 séta alkalmával a gyerekkel, a tömegben tobzódó emberekre, gyerekekre, és baromi nehéz neki elmagyarázni hogy miért nem mehet ő is oda játszani. Ha nektek lesz végül igazatok, örüljetek csendben légyszi, mert ha neadjisten nekünk lesz majd, akkor mi minden galádnak el lennénk hordva ha ezt szóvá tennénk.

[ Szerkesztve ]

"Bocs, főnök, de én csak két emberben bízom. Az egyik én vagyok. Nem maga a másik." || "Hóhahó, mégis van graffaló!"