A folyamatos fékezést egy tárcsa, betét és féktest se tudja elviselni tetszőleges időtartamig, akár hány dugattyús, akármilyen a betét anyaga. Az persze észrevehető különbség mennyi idő után melegszik el valami a rendszerben (vagy épp már minden).
Fékezni nem folyamatosan kell, hanem szakaszosan, ezzel vissza tud hűlni a rendszer. Ha valaki gyengén, de folyamatosan húzza a féket, azzal is folyamatosan melegíti a rendszert. Hűlni érdemben akkor tud a fék, amikor pihen, nem húzod.
A féknek van egy optimális üzemhőmérséklete, ami alatt gyengébben fog (súrlódás erőssége függ a hőmérséklettől, ami a betétre és a tárcsára is igaz), így az első fék teljes "kímélése" pont azt erdményezi, hogy az első féktávnál nem fog az első fék igazán úgy ahogy kéne (organikus betéttel ez kevésbé észrevehető), miközben a hátsó már nem fog úgy ahogy kéne, mert túlmelegedett (organikus betét főleg hamar túlmelegszik).

Szóval a minnél rövidebb ideig tartó fékezés a cél. Hosszú aszfaltos lejtőn ugyan ez érvényes, ott még azzal is lehet játszani, ha nem mer a bringás igazán intenzíven fékezni, hogy felváltva húzogatja az első és hátsó féket, így mindkettő kap terhelést és visszahűlési időt.
Kemény terepen is igaz, hogy meg kell tudni találni azokat a pontokat a pályán, ahol nem fékez az ember, mert az akadályokat úgyis úgy lehet teljesíteni, hogy ott el kell engedni a féket (előtte és utána lehet fékezni), különben a bringa nem tud rendesen működni.