Ha neked az üveg, meg a homok egy és ugyan az, akkor tegyél az ablakkeretedbe homokot és nézzél ki rajta...!
Ha valami neked nem tetszik, elfogadható, ha normális stilusban adod elö.(ez most khmm...)
Minimális homok, vagy egyéb anyag lesz a lapon, ha egyáltalán lesz.
Egyébként meg nem kérdeztem senki véleményét, hogy tetszik e vagy sem ez a kompozició és a többiek voltak mind olyan intelligensek, hogy a kérdésemre válaszoltak.
Ha legalább érdemben hozzá tudtál volna szólni a témához...de azt sem.

Nem sürgös, köszönöm, ha megkérdezed. Egy jó darabig még eljátszok vele.

Jó estét!
Régóta olvasom a fórumot, most tanácsot kérnék ismeretlenül is.
Vásárolnék egy asztali körfűrészt, otthoni bútor és hobbi célokra. A kiszemelt példány: jet jts315 sp.
Van esteleg valakinek tapasztalata a tipussal?
Néztem többfélét, ennél az tetszett, hogy ha rajta van a kiegészítő, akkor tulajdonképpen akár egy egész táblát (táblásított fenyő) el tudnék vele vágni. Jelenleg egy egyszerű kézi körfűrésszel dolgozgatok és az nem az igazi. Az angol forumokon egész jókat írtak erről a tipusról.
http://www.maroszerszam.hu/index.php?productID=976
Erre gondoltam.
Köszönöm előre is a válaszokat Gábor

MI vagyunk a lovagok akik azt mondják:NÍÍÍÍÍÍ !!!

Tisztelt Speciali! Nem értelek! Azzal kezdtem, hogy bocsánat. Te pedíg megtámadsz. Érdemben , hozzászólni nem tudok , szerinted. Pedíg tudok, amikor azt mondom, hogy a restaurátorok is használnak kitöltőanyagokat, amik kőporból készülnek és jól csiszolhatóak , utánnozzák a fa színét és kevéssé huzódnak vissza. Véleményem szerint ezek csak 1-2mm- es hibák /folytonosság/ eltüntetésére lettek kitalálva. A fénykép alapján Nálad cm-ekben mérhető ,amit ki akarsz tölteni. Most megint megsértödsz? Amikor azt mondom én inkább faragnék oda a karikáidból. Az inteligenciával kapcsolatban pedíg nem kérek kioktatást. Akkor tehetnél ilyet, ha leócsároltam volna az elképzelésedet. Humorérzék hijján , pedíg nincs komment. Az üveg akkor is homok, ha Te is ezen keresztül nézel ki a szobád ablakán.

Bútorasztalost keresek, aki konyhabútort, gardróbszekrényt és a szobabútort megfelelő minőségben, korrekt áron el tud készíteni.
Referencia munkát szeretnék látni! Valódi szakember ajánlását, jelentkezését várom. Budapest 13. kerület márciusi munkavégzés. Privátba!

Sziasztok. A nyíllal jelölt vasalatot hogy kérjem a boltban? Mi a hivatalos neve?

Galaxy S9+;Lenovo yoga 500;Gigabyte H77-DS3HPentium 840 4GB DDR3-1066, 4820GB+10000GB HDD;27"Lg W2753;TP-LINK WDL4300 router;SAMSUNG ML-1520,Epson Stylus OFFICE BX300F,Samsung Note 10.1, S7 edge

Nyomtasd ki ezt a képet

Okos embernek a nagyapja ültet diófát.

Szia a megjelölt fűrészt én személyesen nem ismerem, de helyette hasonló árkategóriában tudom ajánlani ezt a Maktec gépet. Nekem ilyenem van és használtam egy darabig beépítve. Fenyőre és rétegelt lemezre teljes jó volt. És még nem is volt benne valami komoly lap. Igaz a gyárit lecseréltem, de csak valami 3000-4000 forintos makita lapra. 3 cm vastagabb anyagokat és keményfát nem vágtam vele. Ezekről nem tudok nyilatkozni. A derékszöget tartotta nálam, azzal nem volt baj.

Sziasztok!

Gondolom sokat volt már ez a kérdés szóval bocsi.

Asztalos munkához keresnék valami jó minőségű erős kesztyűt. Néztem ezeket a kovox vágásálló kesztyűket, de nem tudom ,hogy tényleg jó e precíz munkához. Tud valaki ajánlani valamit?

Előre is köszönöm!

Sziasztok!
Festett konyhabútort kér egy kliensem bükkből. Mennyire viseli a bükk a festést. Jó rá a poli, vagy inkább egy rugalmasabb vizbázisú ajánlott?

Milyen festést?

Nem világos számomra, hogy mi is az elvárásod a kesztyűtől. Nagy a felhozatal, és nagy a szórás is.
A leírásod alapján erős, vágásálló kell, és jó legyen a precíz munkához.

Sorolt funkciók ütik egymást. Az erős kesztyűben nem lehet precízen dolgozni. Nyilvánvaló ez, hiszen a precíz munkához pl egy sebész ultravékony kesztyűt használ. Úgy érzem, hogy valamilyen kompromisszumba bele kell menned, és dönteni, hogy minek a rovására milyen előnyt választasz.
Többnyire kétféle kesztyűt használok. Finomabb munkákhoz ún kecskebőr sofőrkesztyűt. (más puhabőrök is léteznek). Ezt kizárólag finom munkákhoz használom, és sajna egy pár elég gyorsan elkopik. Viszont jól érezhető benne az, amit fogok. Fűrészáru pakolászáshoz pedig kemény, többnyire vastagabb marhabőr kesztyűt használok. Ebben semmiféle finom munka nem végezhető. Szabása, varrása durva, a bőr pedig elég kemény. Munka közben aztán felpuhul persze, de csak annyira, hogy jobban tudjon az ember markolni vele. Mivel ez komolyabban van igénybe véve, ezért ez is elég gyorsan lekopik a kezemről.
A vágásvédelem szerintem ilyen formában egy asztalos műhelyben nem értelmezhető. Nem létezik olyan kesztyű, amit ha felhúzunk, akkor a körfűrész nem tudja levágni, a gyalugép pedig legyalulni a csülkeinket.
A Stihl, a Husquarna kínál olyan védőfelszerelést, (kesztyűket is) amit a láncfűrész nem képes átvágni. Viselete kényelmes is, még jól is néz ki. Ám ezek a védelmek azon alapulnak, hogy ha a lánc belekap az anyagba, akkor az speciális szálaira foszlik rohamgyorsan, eldugítja a lánc útját, és gyakorlatilag idő előtt lefullaszt egy pici robbanómotort. Ám egy sok kilowattos villanymotort képtelen lesz megfogni.

A vágás/csonkolás ellen a legjobb védelem a balesetvédelmi előírások jeles ismerete, és azok betartása.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Én PU-val szoktam festeni. Ez egy régebbi munkám, bükk, PU-val festett . Nem szóltak, hogy baj lenne vele, pedig már 5 éves. Vizes is jo lehet, de nem lesz olyan sima a felület, mint PU-val.

Gépmunkához nem ajánlok semmilyen kesztyüt. Az ember nem érzi benne ugy a dolgokat, mint nélküle. Veszélyes.
A másik, meg hogy beleakadhat anyagba, bármibe egy forgo szerszám közelében, ez is nagy veszélyforrás.
Nekem vasas kölyökkoromban majdnem az ujjam , ujjaim bánták, hogy kesztyüben fúrtam, álványos gépen.
Szerencsém volt, hogy nagy, kb 40-es furoval lassu fordulaton fúrtam és volt idöm a másik kezemmel leállitani a gépet.
Elkapta a kesztyűt a fúró. Egy ficammal, meg pár öltéssel megúsztam.

Szerintetek mitől van ez a jelenség?
Megrendelt bútor ajtaja megreped pár hét alatt.
Először az eredeti, majd a csere ajtó is.

[ Szerkesztve ]

Végig be van ragasztva a betét - elég lett volna középen vagy néhány ponton.

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Köszi

+1

Igen. Kár volt telibe ragasztani. Ilyenből tanul a mester, ha az nem a megrendelő zsebére megy, hanem a sajátjára.

Több fa van, mint asztalos!

Azt azért még hozzá kell tenni, hogy nem mindig mozdul meg. Pl. Azt még tudnia kell a kérdezőnek, hogy ez lehet az ő "hibája" is, mivel ha az ő lakásába szárazabb a levegő, vagy/és melegebb van akkor ez tud történni. Azt simán eltudom képzelni, hogy a műhelyben 17-19 fok volt, mert ennél melegebb műhelyben nem annyira jó dolgozni, a kérdezőnél meg mondjuk kisgyerek van és csináltak 24fokot.
Szóval pont az ilyenek miatt nem szabad beragasztani a betétet, mert a fa mozog.
Viszont itt még nincs vége, mivel ha nem ragasztja bele a nútba a betétet, viszont egybe pácolja az ajtót akkor a keret és betét csatlakozásánál a nút tövében, fog kivillani a betétnek a pácolatlan része ami a zsugorodás végett kijön a nútból. Vannak erre is trükkök, de ezek miatt is drágák a tömörfa frontok. Ha rutinos az asztalos akkor erre hivatkozva elküldi a kérdezőt, amire van esély, mert a második front legyártásával is mínuszt termelt, bár ez inkább az ő hibája, mint a kérdezőé. Ezért is jó leírni a szerződésbe, hogy milyen körülmények között vállal garanciát a gyártó a bútorra.

[ Szerkesztve ]

Na éppen e mozgás miatt tartok én a világosra festett bútor fronttól. Megtépheti a festéket a betét és a friz találkozásánál. A pácoltnál körbepácolom a betét szélét beszerelés előtt és nem lesz szembetűnő az esetleges mozgása.

Egy idö után biztos hogy látszani fog a keret és a betét találkozásánál az anyag eltérö mozgása.
Ezt én nem tartom hibának, de mindenképpen jobb tudatni a megrendelövel, hogy erre számitani lehet.
Én csak koptatottan/patinázva festettem fa frontot, igy ha lett is egy kicsi mozgás, nem látszik.
A másik lehetöség. MDF-böl elkésziteni a frontokat, de gondolom ezzel nem mondtam ujat.

[ Szerkesztve ]

2000 körül készült konyhabútorhoz készült új elemre kellene 3 ajtó. Natúr fenyő valamilyen selyem lakkal festve. Hol kapok ilyen ajtókat méretre készítve és mennyiért.

"Szörnyek léteznek, de túl kevesen vannak ahhoz, hogy igazán veszélyesek legyenek. Sokkal veszélyesebbek az átlagemberek, a funkcionáriusok, akik készek hinni és cselekedni anélkül, hogy kérdéseket tennének fel." (fordította DeepL ) - Primo Levi

Azt nem pontosítottam ,hogy miért is lehet a kérdező "hibája". Volt hogy csináltunk falburkolatot Mdf lapból és mikor a szerelés történt fűtetlen helység volt, és mikor elkészült belakták a helységet és csináltak a légiónyival 20%-is párataralmat, meg 23 fokot. Na ez pont arra volt jó, hogy minden kb 50 cm széles Mdf 4-5mm-t ment össze. Aztán szóltunk, hogy ezt nem kellene, hanem állítsák be a légkondit 40-50%-ra.
Szóval ilyesmire gondoltam, nem arra hogy ne fűtsön otthon, mert össze megy a betét.

Tulajdonképpen tökéletes megoldás nincs, mert a fa mozog. Ezt talán még a laikus is tudja. Azonban aki szakembernek nevezi magát, jó, ha elébe megy az ebből eredő bajoknak.
Omnózus fotón nekem úgy tűnik, hogy Winner kolléga meglátása a jelentősebb oka annak, hogy a fa végigrepedt - telibe lehetett az a betét ragasztva a keretbe. Ettől persze lehet az a jelentősebb ok, hogy nagyon extrém hőfokon és páratartalommal terhelte a megrendelő.
Gyakorlatból tudom, hogy akár tizedes mozgás is képes végigrepeszteni a fát. Gyakorlatilag én a mai napig csak tanulgatom, hogy mikre kell számítani a fa mozgása okán, és minek hogyan lehet elébe menni. Tényleg nincs olyan procedúra, ami garantál. Ahogyan a sakkban sem létezik olyan nyitás, ami győzelmet biztosít, van azonban olyan nyitás, ami nem jó ómen. Az asztalos elég sok aspektusból is bajban van. A tradícionális tudás eladhatatlan lett, a korszerű pedig még kiforratlan, illetve folyamatosan mozog a szőnyeg. Ismeretlen fogalom volt az száz évvel ezelőtt, hogy egy front végigrepedjen, viszont ismeretlen volt a páratartalom szabályozása is.
A mai felületkezelés csak kapkodja a fejét. Legyen a bevonat tartós, esztétikus, szellőző, etc. Az adott elvárásoknak kell megfelelniük a vegyészeknek, de nincs meg a legfontosabb háttér hozzá. A puding próbája. Mert mire megmutatkozhatna egy kemikália minden oldala, már rég újabb elvárásoknak újabb anyagok terjednek. És már rég nem az a fő szempont, hogy mi jó a fának, hiszen fa a szó tiszta értelmében csak pici szeletét teszi ki a nagy tortának. A fő szempontot ma a gyártó diktálja, nem a megrendelő. És a gyártó legfőbb óhaja a fenntarthatóság, amihez legfőbb eszköz a rejtve beletervezett, időegységen belüli elévülés. Ezért aztán melyikőnk ismerheti úgy a fa, a fafajok viselkedését, mint egy száz évvel ezelőtti mester? Melyikőnk használ olyan felületkezelést, mint egy száz évvel ezelőtti mester?
Egy száz évvel ezelőtti mester sokszáz év egymásra göngyölődő tapasztalatát, olykor titkait vitte tovább. A mi tudásunk legfeljebb emberöltőnyi tapasztalatra építhet. Ennek ellenére ökölszabály, hogy a megrendelő igényeit kell kiszolgálni. Most tárgyalt eset mutatja, hogy talán sem a mester, sem a megrendelő nem is tudta, mi a valódi elvárás.
Egy dolog mindenképpen rikít: Nem eladható olyan bútor, amelyiknek a frontja végigreped. S nem csupán a jó erkölcs diktálja ezt, a józan ész is. Reklamáció után már jobban át kellene rágni a dolgot a mesternek akkor is, ha extrém körülmények között árvult el az alkotása, és a javítást annak megfelelően végezni.
Minden esetre helyén van az, hogy kitértél arra az esetre is, amikor inkább a megrendelő tehet a galibáról.
Azért hasogattam szőrszál mentén mégis, mert úgy érzem, már elment a világ abba az irányba, hogy elvesszük a végfelhasználótól a pénzt, odaadjuk cserébe azt, amire vágyott, ám az mégsem az. Olvastam én már gumicsízmán azt, hogy mérsékelten vízálló. Szóval, ha vizes lesz benne a lábad, az a te hibád.

Több fa van, mint asztalos!

Köszönöm a hozzászólásokat.

A kérdező hibája...
Szüleim rendeltek egy cipős szekrényt a lakásukba.
Az ajtó pár hét után megrepedt.
Vajon a szüleimnek mit kellett volna mondani?!?
A cipős szekrényt lakásban fogják használni, ezért figyeljenek már oda és ne telibe ragasszák?
Talán annak kéne ezt tudni, aki csinálta. Főleg, ha egyszer elreped, akkor másodszor ne repedjen már el.
22 fok van a lakásban, nyáron 30 fok is lehet. Érdekes, hogy más fa bútor nem repedezik, csak ez.

A "hibája" szót macskakörömmel jelöltem, hogy nem szó szerint értendő, de benne volt a lehetőség. Az már egy másik dolog,hogy ez nálad nem feltétlen áll fenn.
A te esetedben ez inkább az asztalos hibája, bár páratartalomról még nem esett szó.
A "más bútor" meg jó tág meghatározás.

[ Szerkesztve ]

Jól gondolkodott mdk01 kolléga, nyugi!
Nem Neked szólt az írása, hanem a szakmának a szakmáról.

Neked, mint megrendelőnek két dolgot jegyzek meg - ám ez nem személyre szóló, hanem Te is tanulhatsz belőle.

Nem esett szó arról, hogy bútort vagy saját szárítású, vagy műszárított anyagból készítünk. Ha nem így történik, akkor fontos, hogy legyen nedvességmérőnk, hogy ne dolgozzunk fel vizes fát. Mert bár nekem a fotó alapján olyan teliberagasztás gyanús ez a dolog, ettől még lehetett a valódi ok az is, hogy nem légszáraz volt az a fa, amivel a mester dolgozott. Ez inkább szakma, amit a szakmának illik tudni, ám Neked se árt, ugyanis jobban tudsz dönteni, ha tudsz az ilyenekről.
Most jön azonban a lényeg!
Harc van a megrendelőkért. Mert kevesebb a megrendelő, mint ahányra szükség lenne. Ezért elhajlik a dolog oda, hogy a megrendelő diktál. Van, aki belemegy ebbe a játékba, van, aki nem. Van, aki belekényszerül, van, aki kapzsi, és van, aki már megengedheti magának, hogy ne vállaljon olyat, ami nem tiszta dolog.
Miről beszélek? Arról, hogy a megrendelő versenyeztet. Nyíltan, vagy burkoltan, az most mindegy. Az nem is baj, hogy versenyeztet a megrendelő, az már inkább, hogy egysíkúan. Értem ez alatt azt, hogy ki a legolcsóbb? Legolcsóbb pedig értelemszerűen az lesz, aki a legolcsóbb fát szerzi be, a legolcsóbb felületkezelő anyagokat, de akár a legolcsóbb gépeket. Jó tudni megrendelő szemmel arról, hogy van olyan ár, ami alá nem szabad menni. Ugyanis garantált, hogy annyi alatt már nem lehet korrektül üzletet kötni.
Menj be a teszkóba virsliért! Fillérekért fognak adni, ha az ár számodra a legmeghatározóbb. De olyat fognak adni, amit Te ugyan megeszel, de a macskád meg se fogja szagolni - holott a macska egyik kedvence a virsli.
Másik dolog, hogy okos megrendelő referenciát néz első körben, s majd csak utána operál az árral. Elképzelhető, hogy ezt a lépést kihagytad. Most cseréltettem beltéri ajtókat. Két év kellett ahhoz, hogy megtaláljam azt, hogy ki készítse el. Kerestem fényezőt, mert úgy találtam, hogy ha az asztalossal fényeztetem, az nekem külön felár. Ami persze természetes, de nem mindegy a felár mértéke. No, ez a fényező (akivel üzlet is köttetett végül) ajánlott nekem olcsón dolgozó mestert. Csak fotón láttam a referenciát, és mutattam sorban, hogy hol, milyen hibákat látok. Így kommendált olyan csapatot, aki egy léptékkel drágábban, de szakmailag hibátlanul kínálta azt, amit szeretnék. Világos volt számomra, hogy ha igényt támasztok, akkor azért fizetnem kell. (Nem is keveset!) És ahhoz képest olcsón kaptam meg azt, amire vágytam, hogy harminc millióból nem telt ki az a munkakörnyezet, ahol az ajtóim készültek. Pedig épp féláron kínált olyan gárda is, aki a harmincmillió többszörösét ruházta be.
Szoktam mondani, hogy a világ egyszerű, azt mi tesszük bonyolulttá. Ám baj van akkor is, ha a bonyolult világot túlságosan leegyszerűsítjük.

Több fa van, mint asztalos!

Nem volt olcsó. A szüleim a minőséget nézik.
Szerintem látatlanba senki nem fogja megmondani csak referencia munkák alapján, hogy egy asztalos érti a szakmáját, vagy nem. A képek se feltétlenül a saját munkáját tükrözik.
Az ár se annyira mérvadó.
Egy kontár is megkérheti az árát. Egy laikus, mint én nem fogja feltétlenül észre venni, hogy átverik.
Ezért a jó szakembert megelőzi a híre.
Bár ez a rossznál még gyorsabb

A más bútor pl .a konyhabútor, ami fokozott terhelésnek van kitéve és tömör fából készült, hasonló frontberakásokkal.
A lakásban az összes bútor fa. Probléma máshol nem jelentkezett, csak a cipős szekrény ajtaján, de ott kétszer is.

A páratartalom télen nagyon alacsony 20% körüli.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Egy kérdésem lenne, a második fotón jobbra az nem egy fűtetlen kamra ajtó, ahonnan kapja a hidegebb levegőt a lakásból pedig a jó kis 22 fokot?
Vagy nedves volt a faanyag, még talán annyi hogy számomra széles anyagból van ragasztva némelyik, 4-5cm lenne az ideális. Kicsit hosszú lett remélem segítettem valamiben.

Üdv!

"Ha könnyű a kalapács a szög visszaüt"

Uraim! Létezik valamilyen robusztus felépítésű kombinált gyalu 250mm körüli gyalulási szélességgel? Pl. a DEFÉM nem gyártott ilyesmit? Venni szeretnék, de ilyen régi öntvényt nem igazán találok. A Bernardo-Holzmann gép pedig így képről, számomra nem túl meggyőző.

Nem, nem hangfalnak hívják, gyűjtőnéven hangsugárzónak. A hangfal egy valamekkora tetszőleges geometriájú lapba épített hangszóró.

Igy alakul a a molekula. Az a két görbe diógyökér lesz a láb. Aposomnál voltam egy éve, a tüzifa között akadtam rá. Jo lett volna még kettö, de most kettö lábbal kell megoldanom.

Közben megbeszéltem magammal, lakk és csiszolatpor lesz a fugaanyag.

[ Szerkesztve ]

A cipősszekrény ajtaja megrepedt témához szeretnék hozzászólni. Lehet a készítő hibája , de nem vagyok ebben biztos , még akkor sem, ha a második ajtó sem sikerült. A képek alapján úgy tűnik igényes a munka. Nem akarok állást foglalni és senkit megbántani. véleményt szeretnék mondani és nem akarok kioktatni senkit sem. Nos, 20 éve vettem egy bp-i lakást. ix.- ker belvárosi részén a bakáts- téren. Sajátkezüleg felújítottam. Az ajtók amik nem sikerültek. Vagyis a festés. Betétes/filungos/ témáról van szó. A régi festéket eltávolítottam / hőlégfúvó és kromofág/ segítségével. Csiszolás és olajozás után kapott háromréteg alapozót /tikurilla/,rétegenként megcsiszolva. Remélem elhiszitek, hogy Salamon nemiszerve sem volt simább amikor rászántam magam a tikurilla lakkozásával befejezni a melót. Müanyagfólia segített a pormentes környezet kialakításában. Lakkozás előtt bővízzel felmostam mindent , szórópisztolyos megoldás sem hozott volna szebb felületet a festék szépen kiterült. Nem akarok dicsekedni de profi festő mondta, hogy milliós nagyságrendben tudná ilyen minőségben produkálni a "mázolást". Na és jött az első tél, fűtésszezon, tavaszra az összes filung a keret mellett elrepedt. Vagyis a festék. nem tudom mennyire érthető amit mondani akarok? Olyan érzésem van, mintha a keret megmaradt volna eredeti állapotában és a betétek kb 1mm-t összeszáradtak volna. kb 90 éve száradhattak az ajtók. régi mesterek is összevágták volna és nyersfából készítették az ajtókat amik lefestve 90 évig nem kaptak levegőt és nem száradtak tovább és amikor én eltávolítottam a festéket akkor újra indult a száradás? Hajlanék elfogadni ezt a feltételezést, de akkor a keret miért nem lett kisebb? A 3 db keresztelem és a 2db hosszanti elem találkozásánál torlódni kellet volna a festéknek. Miért csak a filung lesz kisebb? Piszok sokat dolgoztam vele és a repedésk után azt mondtam igaza van annak a festőnek aki csinál egy kotyvalékot valkid alapozó és lakk keverékéből ,ami ápol és eltakar, és felszámítom a 3szori alapozást és a két lakkozást. Én azt a kérdést teszem fel, hogy ki az okos?

Rosztus és 250 széles? Láttál már robosztus Suzuki Swift méretü autot ?
Nagyobb választékot találsz, ha 310-320-tól keresgélsz. De én ova intenélek valami régi öntvény szörnyetegtöl.
Csak azért mert régi, nem biztos hogy "bennvanazanyagazértjó".
Képek alapján meg amugy sem lehet dönteni. Nekem egy cseh Rojek kombi gép volt, öntvény asztalokkal. Csak a lánc szakadt el egyszer, más gond nem volt vele.
Ujra megvenném.

A betét mindig többet mozog mint a keret, mivel a fa keresztirányban minél szélesebb, annál többet mozog. Ha a keret 7 cm, a betét meg 5x7cm széles akkor elvileg a betét ötször annyit mozoghat. Ez sarkitott, de nagyjábol igy van.
Az viszont érdekes kérdés, hogy egy sok évtizedes anyag miért mozgott ennyit. De talán a felhasznált viz alapu festék telitette kicsit vizzel a fát, majd amikor a viz kiszáradt, akkor zsugorodott vissza az anyag.

Ha jól tudom, a Felder cég Hammer néven készít 260-as kombigyalut is. Az meggyőző lesz.

A régi öntvény gépek teljesen más kategória, mint a maiak. Sok más paraméterekkel is dolgozik, soknak elmarad a gyalulási képe is, és az elszívás sem megoldott rajtuk. Mozgatni meg a 260-ast sem fog sikerülni, (ha találsz), csak ha emelőbékával alányúlsz. Akkor még egy gépgyártó sem gondolkodott abban, hogy kellene pici gyalugép is. Négyszáznál nyitottak, és a hatszáz sem volt ritkaság. Mert akkor még a gyalugép az üzemek privilégiuma volt, senki sem akart a garázsba egy gyalut venni, ahogyan ma sokan vesznek oda.

Több fa van, mint asztalos!

"De talán a felhasznált viz alapu festék telitette kicsit vizzel a fát, majd amikor a viz kiszáradt, akkor zsugorodott vissza az anyag."

Egyre gondoltunk.
A többi dologban is.

Több fa van, mint asztalos!

Meggyőződésem, hogy Téged nem átvertek.
Áldozata vagy az esetnek. Akkor is, ha a klíma kínozza azt a fát, s nem a mester qrta el.

A referenciáról ennyit:
A páromnak a Gerard tető tetszik. Utánanéztem, és megtudtam, hogy valahol Mosonmagyaróváron van az ország legrégebbi Gerard tetője. Nyíregyházán élek. Kacérkodtam a gondolattal, hogy elutazok, és megnézem. Mert az utazás költsége ötvenezer forint alatt van, a Gerard tető pedig hárommillió felett - mígnem a Gerard képviselője megsúgta, hogy már lebontották azt a tetőt. És eltökéltem, hogy addig nem rázok kezet mesterrel, amíg meg nem nézem két munkáját élőben, közelről. Mert olvastam már hirdetést, hogy bontott Gerard anyag eladó - kiderült, hogy elqrta a mester úr. Laikus vagyok. De sokat fecöltem már eddig is abba, hogy mire kell figyelni, mit kell észrevenni.
Jó, igazad van, nem egy cipősszekrényről van szó. De szinte bármilyen területen lehet egy laikusból kevésbé laikus. Érdeke. Ha valaki nagyon vájtfülű, és igényes a hangzásra, utána jár, hogy milyen technikát vegyen. A célja érdekében.
Nem azt mondom, hogy mekkora nagy hibás vagy, hogy nem néztél referenciát! Arra próbáltam terelni a figyelmedet, hogy jó megnézni a referenciát. Ettől persze még nyúlhat az ember mellé. Azonban kisebb a valószínűsége a keserűségnek. Meggyőződésem, hogy úgy az asztalos, mint egy orvos, vagy autószerelő referenciája mutatja meg leginkább, hogy mit ér a szakmájában. Hogy valaki laikus, és nem tud a referenciából olvasni, attól még a referencia a legjobb indikátor.

Több fa van, mint asztalos!

Köszönöm. Utánajárok.

Nem, nem hangfalnak hívják, gyűjtőnéven hangsugárzónak. A hangfal egy valamekkora tetszőleges geometriájú lapba épített hangszóró.

Bejárati ajtó, tökéletesen szigetelt. A levegő száraz 22 fok körül van mindig. 1 hét alatt szétrepedt. Az első pár hétig bírta. Nem gondoltam, hogy ez ekkora talány lesz. Szóval, ha hideg vagy meleg váltakozik, akkor oda nem készül ilyen bútor, mert megreped?

A festék nem vízbázisu volt. ---tikurilla--- oldószeres higításu , de nem hígítottam.

A pántból ítélve és az ajtón lévő lécek közötti résből gondoltam,elég régi ajtó lehet, de biztos "szigetel".

Ahogyan írták is betétet soha nem ragasztjuk, valószínű ez volt a baj de 2x is ? Érdekes. Ahol dolgozom a betétet kellően passzosra csináljuk és összerakás elött telibe van pácolva az egész+a keretek belső éle,nem vagyok híve az 1cm pácoljuk meg mert nem lehet pontosan megcsinàlni, és a festőnek is könnyebb dolga van. Kicsit elkanyarodtam, de biztos hogy be volt ragasztva telibe a betét nem tudott mozogni és repedt. Még annyi lehet lötyögős volt a betét azért ragasztotta be, ez örök kérdés lesz. Vagy csak egy alkalmazott csinálta akinek meg van a papírja, viszont nem ért hozzá.

[ Szerkesztve ]

"Ha könnyű a kalapács a szög visszaüt"

Igazad lehet, csak annyit tennék hozzá, hogy a fa mindug is mozogni fog legyen az akármennyi éves, mivel a levegőbő akár 90 év után is képes felvenni a vizet és képes azt leadni is.
Talán azért nem látjuk ezeknél a régi fa bútoroknál a fa mozgását mert nagyjából megállapodtak és nem produkálunk szélsőséges eseteket amivel arra kényszerítenénk a fát, hogy látványosan megmozduljon. Mindig minden fa mozog, és ennek mértéke a körülményektől függ.

[ Szerkesztve ]

Egy biztos:

Esetedben ez így nem jó párosítás. Cipősszekrény kell. És azt mindenki a bejárat közelében szereti tudni. Ezt jó, ha észbe vési minden olyan szaki, aki ad magára. A bejárat közelében a hőmérséklet is néha extrém módon ingadozik, és a páratartalom is. Mindkettőre elég gyorsan, és látványosan reagál minden egészséges fa. Bármennyire jól szigetelt a bejárat, a kinti pára igyekszik be, a kinti hideg, pedig jelenthet akár negyven fok hőmérséklet különbséget is hirtelenül. Bölcs erre rászámolni.
Meg lehet csinálni azt a cipősszekrényt úgy, hogy a bejárat mellett se repedjen. Ez a lényege számodra is, és a mestered számára is. Első reklamációból már jó lett volna kideríteni a valódi okot. Ez nem történt meg, és ha a jövőben sem fog megtörténni, akkor minden ugyanígy készült cipősszekrény betétje repedni fog.
Nagyjából megírtuk, hogy szerintünk mik lehetnek lehetséges okok. Egyáltalán nem veséztük ki teljesen, még más tényezők is beleszólhatnak, amik talán nem olyan mértékben befolyásoló tényezők, hogy önmagukban elrepesszék a fát. Én azt gondolom, hogy ahogyan a repülőgép baleseteknél, úgy itt is arról lehet szó, hogy egy időben több tényező szerencsétlen közrejátszása okozza a szerencsétlenséget. Benne van a nevében is: Szerencsétlenség.

Több fa van, mint asztalos!

Nem régi ajtó. Nívó biztonsági ajtó acélból. Az nem ereszt át semmit.
Kint sincs hideg, max 5-10 fok eltérés van. Ez egy panellakás, a bejárat a szintén fűtött folyósora nyílik.
Egyedül az alacsony páratartalom, ami biztos.

[ Szerkesztve ]

Nem hinném hogy nálatok van a hiba, itt csupán arról van szó, hogy az asztalos műhelye és a ti lakásotok közti értékek elég távol vannak egymástól. Sőt tovább is mennék, ha már így belemélyedtünk akkor vesézzük ki a dolgot. Mivel itt egy darab ajtóról van szó a gyakorlatban ez úgy működhetett, hogy fogta magát az asztalos kiment a raktárba, vagy ahol a fát tárolta, lehet ez akár egy fedett de nyitott hely is, majd bevitte a műhelybe és elkezdte feldolgozni. Ha rendesen haladt vele és szinte csak ezzel foglalkozott, délutánra már rajta volt a pác, de lehet már egy lakk is, mindez úgy hogy szinte még át sem melegedett az anyag, nem hogy aklimatizálódott a helységhez.
Mivel most február közepe van és most jött elő a probléma gyanítom az ajtó január elején készülhetett, vagy decemberben a lucskos, hideg időben, de az biztos, hogy nem nyáron.
Nehéz ezt így kitalálni, de az biztos, hogy nem szabadott volna a betétet beragasztani, és pihentetni kellett volna az anyagot mondjuk egy hétig mire feldolgozza. És van még egy gond, mépedig, hogy az ilyen garanciális dolgokat az ember nem szívesen csinálja, mert minuszt termel vele és ebből gondolom azt, hogy hamar túl akart lenni rajta az emberünk, ezért is sietett vele. Nehéz ezt így kitalálni, de önmagában szép az ajtó és hogy gariba csinált mégegyet az is azt mutatja, hogy nem annyira rossz szaki és a lelkiismerete is a helyén van, de emberek vagyunk hibázhatunk és holtig tanulunk.

[ Szerkesztve ]

No, így már kezd kialakulni bennem a kép, hogy milyen irányból fújhat a szél. Gyanús három összetevő együttes összejátszása, amik a következők. Elképzelhető, hogy a mester sufniban, szín alatt, vagyis a kinti páratartalomban tárolja az egyébként légszáraz alapanyagot, amit ráadásul "szakszerűen", ahogy tanulta a suliban, szellőzőlécekkel rakatolva tart. (Így nem csak leadni tudja a fa gyorsabban a nedvességet, hanem felvenni is.) Elmúlt időszak az átlagosnál párásabb volt. (Sok köd, sok eső, kevés szél.) Bevitte ezt a hidegebb műhelybe, mint a mamádék lakása. Feldolgozta, telibe ragasztotta, majd felületkezelte. Azért ragasztotta telibe, hogy a felületkezelés az illesztéseknél ne tudjon csíkokban rikítani az összeszáradás okán. Te aztán boldogan hazavitted a szép új cipősszekrényt a híresen száraz panellakásba, ahol a fa magába gyűjtött nedvességét gyorsan ki is eresztette, és elhasadt.
Ez a forgatókönyv nem biztos, hogy pontos, de klasszikusan ráillik minden, ami történt. A másodjára készült ajtó betétje már azért nem repedt annyira, mert kint kevesebb volt épp a pára. Elképzelhető, hogy ugyanez a mester készített már ugyanilyen módon komplett konyhaszekrényt is panel lakásba, és azzal csudák csudájára sohasem volt semmi baj. Mert a konyha és a fürdőszoba a panelban is jóval nedvesebb, mint az egyéb helyiségek.
Senkinek sem róható fel az, hogy panelban él, és azért reped a bútorja. Én is készítettem édesanyámnak cipősszekrényt borovi fenyőből, panel bejárati ajtó mellé. Húsz év után is ugyanúgy nézett ki, mint amikor elkészítettem - nem repedt soha sehol semmi.
De nyúltam már én is csúfosan mellé a fa mozgása okán. És nem lehetett mentségem, hogy a megrendelő külön kérésére borítottam egy faházat rejtett szegezéssel, mert nem szóltam neki, hogy az akkor könnyen leválhat. Le is vált szinte minden szál deszka. Szó nélkül újra készítettem, nem vitatkoztam. És így fizettem be a tanulópénzt. Megrendelő is, és én is egyaránt tanultunk az esetből - több ilyen nem történt. Rögtön ezután ugyanoda komplett szaunát készítettem. Ott aztán van hőmérséklet, és pára ingadozás olyan, amilyen talán sehol máshol, és a kályhán kívül minden fából van. Azóta sem kaptam hívást, hogy valami nem sikerült volna. Vállaltam garanciát, kellett volna szólnia, ha valami nem lett jó.

Több fa van, mint asztalos!