Megelőztél - de úgy látom, egyre jár az agyunk.

Több fa van, mint asztalos!

Telóról vagyok, nem látom mikor írtad pontoson, de azért ez nem gyenge.

Valószínű el kell fogadni a hőmérséklet és a páratartalom változásából adódó, magyarázatot, arra az esetre amikor megreped egy bútor. Na ,de az , hogy van? Szintén 20éve történt, egy barátom készítetett az előszobájába borovi fenyőből 10 db ajtóval egy szekrénysort. 5-5 dbegymás fölött két sorban. 1hónapon belül csak egy darab ajtóval lett probléma a bejárattól legtávolabb eső darab betétrésze 1cm-t száradt össze. A betét vizszíntesen egymásra rakott lécekből készült. Miért csak 1 ajtó száradt össze?

Szintén velem történt ,a következő eset. Unokának ,asztal kb 50x60cm. 7cm-es lécekből táblásítva és körbe szegve 45fokos illesztéssel színtén a 7cm-es léccel. Lucfenyő. pár hét múlva az egyik szegőléc mellett keletkezett 5-6mm széles hézag. teljesen úgy nézett ki mintha a táblásított méret mondjuk 35cm volt és a szeélyrész pedíg 35,5cm lett volna összeállítás előtt. ilyen mértékben nem rontottam el és ha így lett volna akkor nem a szoritóval huzattam volna össze, hanem levágom a fölösleges 5mm-t. Ezek után , laikusként az a gondolat fogalmazódik meg bennem, hogy amikor alapanyagot vásárolunk elkerülheti a figyelmet, hogy nem egyformák a lécek/deszkák/. táblásíthatunk esetleg rosszul szeletelt/gatterolt/ fákat is. Felteszem a kérdést, nem lehet, hogy a cípősszekrénynél is erről van szó? Esetleg, görbék vetemedettek voltak a felhasznált anyagok és hiába lett kiegyengetve, újra vetemedni kezdet a fa, lehet csak egy darabb, és ezért a repedés.

Hónapokat vártunk a csere ajtóra. Január-februárban kaptuk meg.
Nagyjából így történhetett ahogy leírtad. Most meg hitetlenkedés van, hogy mi történt, mert ők nem hibáznak...

Nyomtasd ki neki a fórumbejegyzéseket, amik ezt tárgyalják - remélhetőleg meggyőzi, és gondolkodásra bírja. Csak nem gondolja azt, hogy szándékosan szétrepesztik szét a szüleid!?

Több fa van, mint asztalos!

Volt októberben egy kérdésem,[link] hogy a kérdéses faanyag, vajon milyen faanyag lehet. Nekem elöször az illat alapján valami trópusi fafajnak tűnt, de aztán az itt irottak alapján is inkább hajlottam arra, hogy dió.
A bútor készen is lett, nem is foglalkoztam tovább a dologgal.
Hanem ma, egyik kollégám a privát munkájához hozott teak faanyagot. Szagolgattam.... bakker, ennek ugyan olyan szaga van, mint az én "diómnak"! Ezt a szagot akkor annak tudtam be, hogy korábban olajozhatták az anyagot, mivel használt anyagrol van szó.De nem, ez az olajos szag, a teak illata. Kollégámnak is mutattam , ö is egyböl azt mondta, ez ugyan az a faanyag.
Ez lett belöle.

[ Szerkesztve ]

Igen, azért vártatok hónapokat, mert nem szívesen csinálta meg, mert nem bevétel, hanem kiadás, inkább azzal foglalkozott ami pénzt hozott. Gondolom mikor már 3x hívtátok fel akkor döntött úgy, hogy na gyorsan akkor megcsinálja, hogy legyen túl rajta és 1,5 nap alatt rendbe vágta. Szintén csak találgatok, de nem biztos hogy azért tartott ilyen sokáig a gyártás, mert addig pihentette az anyagot a műhelyben.

Kétélű fegyver, mert lehet azt mondja, hogy ő pihentette és a megrendelő nem biztosította a megfelelő körülményeket.
Nehéz eset....

Az ilyen esetekre írtam fentebb, hogy soktényezős dolog ez a famozgás. Nagyon sok kérdőjel van e téren.

Teak-nél már csak a wenge xarabb, az olajosságával, meg az irritálásával.
Mivel felületkezelted, mert ezekhez a trópusi fákhoz kell spec. alapozó az olajossága miatt.

Irritálás alatt mit értesz ? Olajoztam, Bauer keményolajjal. Szerintem a Pu lakkot is elviselné, különösebb specko alapozo nélkül is, de nem próbáltam. Ha majd lakkozok, lehet egy maradék darabon kiprobálom.

Ha én készítettem volna, akár ötödszörre is ingyen kijavítom. Ez nem nehéz eset, hanem erkölcs, és tanulópénz.
Direkt nem akarok visszakérdezni, hogy ki mit tenne, ha ő készíti, mert kínos, értelmetlen vihar lehet belőle.
Ha reklamációm volt (és tényleg nagyon kevés volt), én nem kérdeztem, nem vacakoltam, mindig azonnal szó nélkül kijavítottam, vagy kártalanítottam. Ez akár üzletpolitika is lehet, mindenkinek magánügye belátás szerint.
Életemben nem ment el összeadva két napnál több időm reklamáció miatt. Ennyi-annyi napba belefér még több is.
Említettem a faház kínos borítását az imént. Erdőmérnök kérte úgy, ahogy éreztem, hogy nem lesz jó. Gondoltam, ért a fához, tudja, mit csináltat velem. És jól jártam azzal, hogy nem gatyáztam, kijavítottam, mert utána igen jó megrendelést kaptam ugyanonnan. Ha xarakodtam volna fél nap ingyen meló miatt, biztos szóba se jöttem volna a szauna generálkivitelezésekor. Persze, lehet mondani, hogy ha a nagyanyám fején áramszedő lett volna, akkor ő lett volna a villamos, de talán éreztetni tudtam, miről is van szó, amikor az embernek nem megy rossz híre. Néha nekem is nehéz a megrendelő fejével gondolkodnom, de magamra kínzom, mert másképp neki dolgozni nem való. Ha már eleve tré dolgot kérnek occóé, azt nem vállalom. Azt válaszolom, hogy ilyenre tolonganak occójánosék, meg a kínaiak, velük köll egyezkedni.

Több fa van, mint asztalos!

Az a piros trópusi fa úgy kimar, mint ha zsillettel vagdostad volna be az egész alkarodat, és azt besóztad volna.

Több fa van, mint asztalos!

Viszket tőle a szem és a bőr, a wenge kicsit olyan égető is. Kell hozzá alapozó, mert eltaszítja a lakkot hólyagos lesz. Ne is nagyon próbáld, mert lehet a próbadarab jó lesz a kész bútor meg nem. Változó sajna, valamelyik olajosabb, valamelyik kevésbé, olyan mint egy borovi gyantasága. Alapozni kell az a tuti nem érdemes kockáztatni. Milesinek van ilyen alapozója. Hivatalosan a tölgyre is kellene a csersav miatt, ugyanúgy ahogy a fenyőkre a gyanta miatt.

[ Szerkesztve ]

Sztem nyugodtan fel lehet dobni a témát én úgy gondolom közüllünk, mindenki azt mondaná, hogy kijavítaná a saját hibáját és öszintén mondaná, köztük én is. Nekem is voltak ilyen eseteim, és javítottam is őket.
Az olcsó munkákkal én is így vagyok, hogy nem vállalom, mert az én nevemet ne hozzák összefüggésbe olyannal amire nem mondon büszkén azt, hogy én csináltam. Azt csinálja az aki most jött ki a suliból, olcsón úgy ahogy sikerül, vagy a kínaiak.

Nekem bejött az illata , viszketést sem okozott. Lehet ez egyéni dolog, mint az allergia.
Tölgyet és borovit nagyon sokat lakkoztam, lakkozok a mai napig is, sosem használtam semmi specko alapozot, nem volt semmi gond vele. Szerintem ez csak egyfajta üzletpolitika, merem ezt mondani sok év tapasztalatából.
A teakkal kapcsolatban nem merek konkrét véleményt mondani tapasztalat hiján, de egy erösen gyantás borovi olajosabbnak tünik, mint a teak.

Ha már ennyire pörög ez a szétdurrant ajtó téma, hozzászolok én is. Egyértelmü, hogy anyag- vagy gyártáshiba, vagy mindkettö okozta a hibát.
Ha jol emlékszem, volt elrepedt tömör asztallapom, természetesen javitottam. De inkább csak a megpakolt szekrények elállitódó ajtajait kellet utánállitanom, ez volt a gyakori "garanciális" javitás.

Véleményem szerint, tök mindegy hogy ajtóban, huzatban, vagy legyen az fürdö, ahol a butor van, nem szabad igy eldurranni az anyagnak. A pára és höingadozás okozhat egy kis elvetemedést, zsugorodást, dagadást, de egy ilyen hiba nem fér bele. Amit már többen leirtak, a beragasztás volt a hiba, szerintem is.

Volt pár kukacosabb megrendelöm, aki megkérdezte, mennyi garanciát vállalok ? Visszakérdeztem, mennyit szeretnél ...? Amit mondott, azt bevállaltam, mert tudtam hogy nem szar anyagokkal dolgoztam, es rendeltetésszerü használat esetén 5-10 évet hiba nélkül elmegy egy butor. Azt a kevés hibát ami volt, "szivesen " kijavitottam, mert az is egy ujabb kontakt volt, egy ujabb esély egy ujabb munkára.

Még egyszer megpróbálom: erre valaki?

Az árat megtudom, csak elérés kellene. Jöhet priviben is nehogy valamit sértsen!

Köszönöm.

"Szörnyek léteznek, de túl kevesen vannak ahhoz, hogy igazán veszélyesek legyenek. Sokkal veszélyesebbek az átlagemberek, a funkcionáriusok, akik készek hinni és cselekedni anélkül, hogy kérdéseket tennének fel." (fordította DeepL ) - Primo Levi

Neked valami bontott anyagod volt nem?
Tölggyel volt már gondunk, de nagyon ritka. Akkor a pórusoknál felhólyagzik a lakk, úgy ahogy a trópusiaknál, ha nem izoláljuk.Hivatalosan kell hozzá spec. izoláló, vagy legalábbis a lehetőség adott, lehet hozzá venni, de persze nem szoktak.

Uraim! Köszönöm a korrekt hozzászólásokat a repedt cipős szekrénnyel kapcsolatban.
Én is tanultam belőle és már látom, hogy itt valóban érdemes szakembert keresni!
Hiba bárminél előfordulhat, a hozzáállás az, ami igazán fontos.

Tulajdonképpen én úgy ítélem meg ezt a konkrét esetet, hogy ha behunyom a szemem, és pártatlanul elemzek, akkor azt mondom, hogy három hiba sajnálatos egy időben történt összeadódása okozta ezt. Valószínűleg. (Mert azért számomra még mindig nem konkrét ez a dolog, csak kizárásos alapon ókumuláltam egy lehetséges forgatókönyvet. De induljunk ki ebből, mert másból nem tudunk kiindulni.) A megrendelőnek nem róható fel, hogy hiba, amiért a száraz lakásba tömörfa bútort vesz. Ennél is többet nyom a latba, hogy nem is tudja ezt, mint hibát sehogyan elhárítani. Azért az abnormális lenne, hogy egy cipősszekrény miatt állítson be egy párásító készüléket, és fizesse annak működését, fenntartását. Azt az egészsége miatt tegye, ha teszi. Az asztalosnak viszont van hatalmában olyan cipősszekrényt alkotni, ami hiba nélkül szolgál akár élethosszig.
Az egy dolog, hogy ha a megrendelővel vitába száll, és az iparkamara előtt köt ki az alkotása, az nem biztos, hogy a nevét fogja suvickolni. Mert az iparkamara nem csak az iparost, hanem az ipar becsületét is védeni hivatott. Ennek ellenére szíve joga úgy érezni, hogy megrövidül az élete annyival, amíg megcsinálja hibátlanul, és közben úgy ráfizet, hogy élete összes jövedelme emiatt jelentősen csökken, ezért nem járhat majd Mercedessel.
Hogy itt a fórumon ki miként foglalna állást, ha most nem úgy kellene véleményt mondania, hogy volt egyszer egy asztalos, aki, hanem úgy, hogy rendeltek tőle egy cipősszekrényt, és megcsinálta már kétszer is egy pénzért, de még mindig nyígnak a nyakán, hát nem biztos, hogy akkor is úgy foglalna állást, hogy kijavítja.
Történt egyszer régen, még Kádár apánk idején, hogy volt egy öreg trabicsekem, amit folyamatosan javítgattam, hogy megbízhatóbb legyen. Egy kollégám megkérdezte tőlem, hogy vennék én egy néhány hónapos Trabantot úgy, hogy a gazdája adja el, ideadja a kulcsot, és nekem el kell lopnom. Mindössze ötezer forintot kér. Akkor valami hetvenezer pénz, vagy inkább úgy fogalmazok, hogy úgy másfél évi tiszta keresetem volt egy nagyon fiatal, hibátlan trabi ára. Nem értettem, hogy miért akarná velem valaki ellopatni. Kiderült, hogy azért, mert bejelenti a rendőrségen a lopást, a rendőrség lezárja a tolvajlás ügyét azzal, hogy letelt a harminc nap, nem találták a tettesnek látszó tárgyat, és ez a papír a biztosítónál többet ér, mint a kocsi szabadpiaci ára, mert az akkori TAX sántán határozta azt meg. Még ahhoz jön az én ötezer forintom, és van másik vadiúj kocsi, meg még maradt tankbenzinre is kicsike. Így már átláttam a helyzetet. Persze, nem kértem az üzletből. De! Világ életemben becsípődésem volt, hogy teszteljem az embereket, a környezetemet. Tovább adtam hát ugyanezt a kérdést úgy, hogy megvenné-e? (Több embernek is.) És felállt előttem hamarosan egy általános képlet: Szinte mindenki azt mondta, hogy ő bizony megvenné, és sorolta, miként lehet rejtve tartani mindezt. Ekkor én elővettem a zsebemből egy sajtpapírt, rajta egy telefonzámmal, és ezt mondtam:
- Tessék, itt az illető. Hívhatod napközben is ugyanezen a számon, a többit megbeszélitek. A sajtpapírt már senki nem tette el, mindenkinek begyulladt a shegge, mikor élesre változott számára a dolog. Ebből én arra jutottam, hogy az emberek mást mondanak, hogy mit tennének, ha, mint ha az bekövetkezik. Magyarul nem reálisak számtalan esetben. És ez a cipősszekrény eset most épp ilyen.
Magyarul ha bármelyikőtöket megkérdezném, hogy mit tenne, ha az utcán kiszállna egy béjenvéből két szekrényajtó debla, és pofonvágna, mindőtök gyártaná a választ, hogy miként védené magát, osztaná ki a jutalmát a két deblának. Ám ha ez megtörténne, egyikőtök sem azt tenné, amit előre elképzelt.
(Van ez a Trabantos történet tovább is - kurriózumként jegyzem ide, mert már nagyon offba hajlik. Néhány év múlva egyetlen megkérdezett sem emlékezett arra, hogy ő bizony ellopta volna ötezerért azt a kocsit. Magyarul mindenki "elfelejtette", hogy mit is válaszolt. Hát így működünk, gyerekek!)

Ez az occó munka pedig a gyakorlatban tudod, hogyan szok realizálódni? Nem úgy, hogy már eleve kérve kérik, hogy egyszeri gagyit kérnek occóér. Hanem látszólag van benne jó kis pénz. Nagy megrendelő megkeres, és azt mondi, hogy vegyél ki abból az anyagból, csinosíts a technológián, hogy hamarabb kész legyen, és akkor én kötök veled szerződést, hogy kérek folyamatosan évi ennyiannyi ezer darabot. Neked világos lesz, hogy tök xar, amit legyártasz. Neki is. Aztán csináltok egy próbagyártásra egy szerződést, ha belemégy. Elég jól is jössz ki belőle. Azonban a valódi szerződésben már kicsit több az apróbetűs rész. És elkezd szerződéssel a kezében beleszorítani abba, hogy ezért az occó pénzért te egyre jobb terméket adj át kötbér terhe mellett. Kikeveredik egy olyan helyzet, hogy nem feleltél meg az egyik apróbetűnek, és ezmiatt a 90 napos átutalás elkezd szépen csúszni. Támadni se tudod jogilag, és el is kötelezted magad. A nyereséged rohamosan apad. Addig húzza a rétestésztát, amíg bírja. Mindig csak akkor szól utánad, amikor te már felálltál a tárgyalóasztaltól, hogy kiszállsz, nem csinálod tovább. Tudatosan keresi azt a határt, ahol neked már egyértelmű veszteség, és folyamatosan lebegtet nagy lehetőségeket. Te pedig már ott állsz rég megfürödve, és már jogászra sem telik, aki megmondaná, miként szállhatsz ki ebből a spirálból? Meg hát a fiskális is ugyanúgy arra spekulál, hogy mennyi pénzt nyerhet még ki belőled, és ezt tudod te is jól. Nem írhatom ide konkrétan, kikkel számíthatsz biztosan erre, legyen elég annyi, hogy multi a neve, nagyban focizik, és sok beszállítója tönkremegy, ő pedig ebből él.

Lényeg a lényeg, a szakmánkhoz már nem csak a meló tartozik, hanem a biznisz is. Kevés a szakmát érteni, érteni kell a bizniszhez is. A biznisz lényege pedig tiszta. Itt az áru, amit kérsz, add a pénzt, amit kérek. Ezen a nagyon egyszerű dolgon aztán lehet csavargatni a végtelenségig. Ám minél jobban meg van csavarva, az garantáltan annál sikamlósabb. Aki fejlődni, növekedni akar, bele-bele kényszerül az apróbetűs üzletekbe. Csak addig tegye ezt, amíg az apróbetűhöz is ért. Vannak fokozatai az apróbetűhöz értésnek is. Itt van a fórumunk. Amikor először ide benyitottam, rend, tisztaság, és nyugi. Otthonos, szakmai, segítő. Prímán működött. Aztán nőni kezdett. Mára terebélyes. Együtt járt ezzel az, hogy függővé tette magát a reklámpiactól. Beleszorult, úgy alakult. Már tele van piszkítva randa reklámokkal, már nem az, ami volt. Szerencsére vannak a blokkoló utilitik, akit ez nagyon zavar. És mérik, hogy hány százaléka blokkoltat a tagoknak. Fogalmazzunk így, hogy mérni kényszerülnek. Ott van a jobb felső sarokban, hogy ujjé, megveheted a reklámmentességet, és akkor neked nagyon jó lesz. Amit nemrég ingyen kaptál, azért most fizetned kellene. De ne nyugtasd magad, hogy milyen jó, hogy van ez az ABP! Mert most még megtűrnek vele. De eljön a nap, amikor döntened kell: Vagy kitörlöd a blokkolódat, vagy nem jössz ide, vagy elhiszed, hogy neked az a legjobb, ha a gyerekednek minden évben négy sz@ros ezreskével kevesebbet adsz fagyira, hogy ne idegesítsd magad a reklámokkal. A sütikről pedig elhiszed, hogy érted vannak, és nem ellened, ezért odaklattyintasz szépen, hogy igen, szeretem a sütiket.
Ez a növekedés ára mindenhol. És ez a globalizáció. És így lesz a minőségből gagyi. Mert a gagyiban rengeteg pénz van. Sajnos sohasem neked, hanem csak keveseknek. Már nem mindig olyan egyszerű a világ, hogy gagyihoz egyszerűen nem adom a nevem. Számtalan területen bebújt a gagyi az életedbe, mint a sajtkukac. Úgy, hogy észre sem vetted, és sokról nem is tudsz.

Több fa van, mint asztalos!

Fenyő "bajusz"-íves telebetétes bútorajtó.
Így kéne keresni de a felső ív nem teljesen ugyan ilyen. Leginkább valakivel után gyártatni lehetne erre a mintára.

"Magyarország rég nagyobb volt, De ennél nagyobb már nem lehet. Magyarország beteg nagyon, Nem szereti magát, rágja a gyűlölet. Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, Ez már Európa?"

Esélytelen pont ilyen maró profilt találni.

Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

Sziasztok! Van arra bármilyen megoldás, hogy nem beépíthető tűzhelyet szépen építsenek be. Arra gondolok, hogy a végeredmény hasonlítson arra mint egy beépíthető tűzhelyére.

Be my computer.. Baby I'm a user!!

Csodát nem lehet művelni, de a bútorral való csatlakozásokat meg lehet csinálni normálisan.

Esetleg tudnál mutatni egy linket ahol ezt szépen oldották meg?

Be my computer.. Baby I'm a user!!

minta alapján le lehet gyártatni, de olcsó biztosan nem lesz

Pontosan így jártam én is. Igaz, kihagytam az olajos beeresztést, valahogy nem bíztam benne, hogy rendesen tapad majd rajta az alapozó.
Ezzel kapcsolatban egy kérdés: Néhány ajtónál a betét csak az egyik oldalon engedett, így nincs középen, elég ronda. Vajon mivel tudnám visszatenni középre úgy, hogy a lehető legkisebb sérülést okozzam?

kérdésedre a válaszom az, hogy én nem bolygatom. Nem fogom mégegyszer melegíteni és kromofágozni. Nagyon sok idő volt 20 éve is. Amig a festék rajta van nem hiszem hogy komoly sérülés nélkül elmozdíthatóak lennének a betétek. Beletörődtem és elfogadom, hogy így jártam és nekem szép így is, mint a rossz gyerek, hiszen én csináltam.

Telefonról vagyok, nem tudok linkelni, de gyak. arról van szó, hogy a teteje egy síkban van a munkalappal, minél kisebb hézaggal mellette, elöl pedig a fronttal minél inkább síkba rakni. Nem kell sokat belegondolni, ezért mondtam, hogy nem lehet csodát művelni, de ha vársz egy kicsit biztos linkel valaki valami hasonlót.

Igen, használt anyag volt. Valami nagyon régi anyag lehetett, több évtizedes.
A táblásitott lapokat ugy tartották sikban, hogy rejtetten a teljes lap szélességében vastag fatiplit vezettek keresztbe. A lap szélein viszont nem volt láthato, teljesen láthatatlan megoldás. És nem is volt eredménytelen, mert szinte teljesen egyenesek voltak a 80x80 cm-es tömör lapok.

Cipősszekrény:

Itt járt a mester, aki a betétes ajtóinkat készítette. (Régóta utazik ebben.) Megmutattam neki a fotókat, és kérdeztem a véleményét.
Határozottan rávágta, hogy egybe van lakkozva.
Járt már ő is így, azóta alkatrészenként lakkoz. A festő, ha mondja neki, hogy egybe fújni gyorsabb lenne. Ő meg ilyenkor visszakérdez, hogy vállalod, hogy te mégy javítani, ha reped a betét?

Több fa van, mint asztalos!

Igen, szokás így csinálni, mi is szoktuk, de ez nem mindig működik, pl. egy kontraprofilos ajtót nem lehet így megcsinálni. Van viszont egy trükk a kontraprofilosokra is ahogy a saját konyhafrontomat is csináltam. Összerakás előtt meg kell pácolni a betét peremét, 15-20mm szélességben, majd összerakni a keretet, betétestől és tovább megmunkálni. Ez ugye csak szórópisztollyal lehetséges azzal is egy biztos kézzel, illetve a ragasztásnál is vigyázni kell, hogy ne folyjon ki, de mindennek ára van. Lehet, hogy nem mozdult volna meg de biztosra mentem.

Ezt nem értem. Pl. ezt a repedős cipősszekrényajtót hogyan lehet alkatrészenként lakkozni ? Lakkozzuk a betétet, ez világos.
De a keretet hogyan, amikor azt még ragasztani, csiszolni, marni kell ?

Nem kérdeztem a pontos technológiát. De megnéztem az ajtót direkt ezmiatt jobban. Külön van lakkozva a betét és a keret. A betét egyáltalán nincs beragasztva, és kb 6-8 kg erővel el tudom mozgatni jobbra-balra a keretben összesen vagy négy mm-t. Így látszik, hogy mindenhol lakkozva van a betét. (Kontraprofilos.) Ha hamarabb kérdezted volna, megkérdeztem volna ezt is pontosan - de már levonultak.
Szerintem össze van a keret előre csiszolva, aztán szétthúzzák, belakkozzák, majd összeragasztják, mikor megkötött a lakk. Lehet, hogy kitakarják előtte a csapozásokat, hogy fogjon majd a ragasztó. De ennek semmi nyomát se látom. A nem látható részeken be voltak sorszámozva az ajtók és tokok. A teljesen egyforma méretűek és nyílásúak is.
Nekem is szöget ütött ez a fejembe, agyalgattam rajta hogy hóitszméd? De csak miután elmentek.

Több fa van, mint asztalos!

Számomra ez furcsa, de most már ezt i tudom, hogy van aki igy csinálja. A betétet én soha nem ragasztom, egy pontban sem És általában mozgathatóak a lakkozás, festés után is.

[ Szerkesztve ]

Ez a "beragasztás tilalom" a rétegelt lemez betétre is vonatkozik?

Elvileg arra nem.

De elmondom, mit gondolok én erről. Nem tilalom ez, látod, vannak, akik biztosra akarnak menni, és jó sok plusz munkát beáldoznak inkább. A baj az, hogy ezt a körültekintést laikus megrendelő nem is hajlandó kifizetni - láthatod, hogy mintha még a szakmát is megosztotta volna ez a szakmai szamárfülecske.
A betétet felesleges beragasztani. Kiesni nem tud. Ha nagy holtjátékot engedünk neki, lehet esetleg zavaró, hogy esetleges elmozdulás meglátszik - akkor is, ha külön van lakkozva a betét. Vagy ha nem full pászos, lehet zavaró, hogy zörög. Erre az esetre is teljesen elég, ha egyetlen alkalmas(!) ponton beragasztjuk, vagy akár rugalmas anyaggal ékelve beszorítjuk.
Magam is napok óta pörgetem az agyam az ilyen szakmai dolgok miértjén is, és megoldásán is. Generátoros fórumtársunk számomra nagyon odatapintott több téren is. És magam is látok olyan ellentmondásokat, amikről úgy érzem, hogy feladatom ezt még megfejteni. Terveztem is, hogy visszatérek még erre a témakörre több aspektusból is - most nincs időm linkelgetni.

[ Szerkesztve ]

Több fa van, mint asztalos!

Ha jól emlékszem beltéri ajtóról van szó, ami ha kontra profilos, és falcos akkor biztosan nem volt a keret külön felületkezelve. A betét elképzelhető, mert azt szokás utólag beszegező léccel egyik oldalról rögzíteni, sőt az igazán igényes ajtóknál azt is szokás csinálni, hogy megalapozzák az ajtókeretet, és a betétet külön, majd berakják beszegezőléccel a betétet és ha tűszeggel lövi be a lécet, lejavítja a tűszeg fejét is és minden egyéb hasonlót, majd a végső fedőlakkot ezek után kapja meg az ajtó, így semmit nem látsz, ha nem keresed nagyítóval.
Még azt is lehet, hogy tűszeggel sem lövik meg hanem szilóval ragasszák be a beszegező lécet így még a tűszeg helyét sem látod, majd azután fújják készre. Vannak trükkök, de minél szebbet akar az ember annál több idő, az meg ugye pénz.

[ Szerkesztve ]

A cipős szekrénynél is lehet belülről rakni beszegező lécet, de akkor a kontra profilos alkatrészeket meg kell kicsit műteni, meg kell szép beszegező lécet gyártani belülre, de ez megint plusz munka.

Oopsz!
Te fejtetted meg azt, amin fél napja agyalok. (Azt a megoldást kerestem, hogy azért ne marha nagy meló árán legyen külön fújva a keret és a betét.)
És úgy van, ahogy leírtad. Színoldalon kontraprofilban van a betét a fonákon viszont beszegezőléc tűszeggel, lakkozás után.
Köszönöm!

Az még talány számomra, hogy a betétek szélének szappanmaróval csináltak ívet. És hogy csinálták, hogy sehol se tépett ki semmit a marókés - mert ott nem látok egy fia javítást sem? Mindig a következő betéttel tolja le az előtte levőt a késről, amikor bütü felől mar?

Több fa van, mint asztalos!

Kis fogásokkal halad, nem eccerre tépi le a maróval, az egészet.

Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

Az nekem is világos, hogy keresztbe kezdi. De amikor az él végére ér, mi a trükk, hogy ne törjön a fa?

Több fa van, mint asztalos!

Rendben, hogy kis fogásokkal halad, de az élről le kell lépni a végén, ha kis fogással megy is. És ott szakad a szál - pláne a műszárított borovi esetében.
Sokat marok, és elég sokfélét. Már kitapasztaltam néhány trükköt, hogy ne törjem bütünél a fát. Pl a végét előbb visszairányban megcsípetem a késsel.
Oké, ez működik is a felsőmaróval, de nem hiszem, hogy egy nagy szappanmaróval is beválna.

Több fa van, mint asztalos!

Szerintem szorosan utána tol egy lécet, én úgy szoktam.