Sziasztok. A műhelyeimhez szeretnék wifit az udvarra. Próbálkoztam ,hogy a házból egy ASUS RP-N12 repeater-el kivitte az irodába, és onnan az udvarra, de az igen gyenge volt, sőt, szinte nulla. Van erre valami bikább megoldás ? Sokkal erősebb repeater, nem csilliókért? Köszi ha van ötlet.

::Trunks:: felhasználónak 26 pozitív és 0 negativ értékelése van a fórumon! /Régi rendszer szerint, plusz a mostani/

Létezik, sokkal jobb és olcsóbb megoldás.
UTP kábelt húzol a routertől a melléképületig , be a kívánt helyiségbe.
A végére pedig egy saját routert akasztasz AP módban.

Így ugyan lesz wifi-d kint is de "külön" hálózat lesz.
Azaz külön SSID és jelszó ajánlott.

Ha egy "nagy" wifi-t szeretnél , akkor pedig 2-3 db-s MESH szettet érdemes venni....csak az meg drágább megoldás.

[ Szerkesztve ]

Synology NAS DSM6 - Összefoglaló : https://logout.hu/bejegyzes/borisz76/synology_nas_osszefoglalo.html

Nagyon nehezen kivitelezhető megoldás oda UTP-t vinni, ezért törekednék a vezeték nélküli megoldásra.

::Trunks:: felhasználónak 26 pozitív és 0 negativ értékelése van a fórumon! /Régi rendszer szerint, plusz a mostani/

Mesh hálózat akkor,de ahogy kivettem legalább kell 3 router hozzá.

.... .- --... -.- ..-. . -.- .-. .- ..-. - .-- . .-. -.- .-. .- -.. .. --- .- -.-. - .. ...- .. - -.--

2

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Hali.

Xiaomi Mi Wi-Fi Range Extender Pro Wi-Fi jelerősítő - AC 1200 mennyire használható?
Régi tégla házba szeretnék rá segíteni a WiFi jelre. Hogy a hátsó szobában legyen jel. Telekom router a ház hátsó részébe nem elérhető már.
Köszönöm szépen előre is

WOT: kissio

Egyébként hivatalosan mi a neve az egy-egy AP által létrehozott elérésnek? Én is gyakran mondom, hogy külön hálózat, de valójában nem az, és még csak nem is alhálózat, mivel a LAN-nal tök azonos címtartományban, abban benne van.

Köszönettel: MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Pont-pont kapcsolatra gondolsz, mint wifi bridge?

Most kezdődjék a tánc! - mondta a papagáj és berepült a ventilátorba.

Nekem jól működött. Hozta egy átlagos eszköz lefedettségét. Semmi extra.

Nem magára arra a hálózati részre, ami egy wifi AP körül kialakul, hosztostul, mindenestül. Amire azt szoktuk mondani, hogy wifi-hálózat.

MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Van:
- ad-hoc: ahogy neve is utal rá, ideiglenes wifi kapcsolat pl telefonos hotspot
- direct wifi amikor közvetlenül egy wifi képes cél eszközöz csatlakozol pl wifi nyomtató vagy klíma
- infrastructure pedig amit kérdeztél a klasszik LAN kiegészítve accesspointokkal, és ennek van 2 változata az enterprise (központilag történik a csatlakozás hitlesítése, pl radius) és a home (bár ezt ha jól emlékszem nem így hívják, amikor meg előre megosztott kulcs van)

Ennyi jutott most eszembe, rég volt a szakdoga.

[ Szerkesztve ]

Most kezdődjék a tánc! - mondta a papagáj és berepült a ventilátorba.

AP az nem bridge módban működik alapból? Én mikor AP módban használtam a routert, akkor a DHCP szerver nem arról ment.

"A roamingnál szokták mondani, hogy álljon át a telefon egy másik hálózatra."
Ezt így még nem hallottam, max hogy másik accesspointra álljon át.

"Azonban mégiscsak igaz, hogy egy AP sok szempontból igenis saját hálózatot teremt maga körül."
Ez így nem minden esetben igaz. Elsősorban média konverziót végez. Amit írtál akkor igaz, ha az AP egyben átjáró, hálózat címzési és routing funkciókat is ellát.

A köznyelvben az accespoint által lefedett terület fogalmát, rövidítik a wifi hálózattal.

Teasüti: nem a bridge pont-pont vagy pont-multipont kapcsolat accesspointok között. Arra való, hogy 2 vagy több hálózat rész vezeték nélkül legyen összekötve, megspórolva a kábelezeés költségét. (pl épületek közötti hálózat összekötés)

[ Szerkesztve ]

Most kezdődjék a tánc! - mondta a papagáj és berepült a ventilátorba.

Ennek örülök, akkor fizu után be fogok ruházni egy ilyesmire. Köszönöm szépen

WOT: kissio

Volna nekem is egy kérdésem:
Otthoni wifi-t klónoztam egy 220-as Ethernet adapterrel - gyári "Wifi Extender" funkció -, illetve hasonló okokból állítottam már be routert is ugyanarra az SSID-re és jelszóra. Az eszközök fel is csatlakoznak ugyanazzal a hitelesítéssel mindként wifire. De naívan azt hinni, hogy majd váltani fognak az erősebb jelre, na ez nem így működött.

Mi a különbség egy mesh hálózat között és a wifi klónozás között?
Honnán tudják az eszközök, hogy ez egy mesh és váltogatni kell az AP-k között?
Oké, ez buta kérdés. Akkor inkább úgy kérdezem, hogy mi kell egy mesh-hez IT szempontból, amit nem tud bármelyik kutyaközönséges router/AP? Hogy működik a mesh a motorháztető alatt?

[ Szerkesztve ]

Azonos SSID-t különböző AP-okon, sőt, azokon belül sem használunk! Kivétel, ha maga a rendszer kezeli őket, mint pl. Smart Connect vagy mesh.

A Smart Connect az azonos AP-on belüli váltást teszi lehetővé, a mesh már különböző eszközöket köt össze.

Ha csak simán különböző wifis eszközöket, használsz, nem lesz köztük automatikus váltás, a kliensek addig kapaszkodnak az AP-ba, amíg a kapcsolódáshoz szükséges kapcsolati szint megvan. Az azonos SSID használata ezen nem segít, viszont jól meg tudja szívatni az embert változatos, alattomos hibák produkálásával.

MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Szia!

Egyszerűen válaszolva kérdésedre "........hogy mi kell egy mesh-hez IT szempontból, amit nem tud bármelyik kutyaközönséges router/AP?"
Vezérlés. Ami lehet egy szoftver, lehet egy hardver, amin fut egy szoftver. Valamint kellenek azok az AP-k amiket lehet az előző eszközzel, vagy szoftverrel vezérelni. A lényege éppen az ezeknek a rendszereknek, hogy nem a kliens dönti el, hova csatlakozik, a vezérlő dönti el, hogy leválasztja az eddig csatlakozott AP-ról és átlépteti a másikra, vagy még nem. Rengeteg beállítási lehetőség van, nagyon sokat lehetne erről írni, de nem akarlak ezzel untatni.

Üdv:

humigabi

A wifi extender gyárilag ezt tudja, hogy klónozza a router wifijét. Nem lehet olyan gáz, ha ez gyári fícsör.

Kérdés, hogy mit értesz "olyan nagy gáz" alatt.

Nem véletlen, hogy itt is és más LAN-os topicokban is számtalanszor sokan leírtuk már, hogy nem ajánlott az azonos SSID-k használata.

Nagy bajt tényleg nem okoz, de akadozó, belassuló, eszközledobó elérést sokaknál igen. Nem mindenkinél, nem törvényszerűen, de nem is ritkán. Én személy szerint is meglepően sok ilyen esetbe futottam bele, pedig csak ismerősi körben barkácsolok.

MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Melyik repeater adja ugyanazt az ssid-t a saját hálózatának? Mert tudtommal se a tp-link, se az asus nem teszi.

[ Szerkesztve ]

Én sajnos már találkoztam ilyennel, valami B márka volt.

Sajnos ez volt az ajánlott beállítása a QuikQuide-ban, a felhasználó meg ragaszkodott hozzá, mert ha a gyár ezt ajánlja, akkor ő nem kockáztat.

Szinte imádkozni kellett neki, hogy felejtse el. Aztán így sikerült megoldani a HomeOffice problémáját.

MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Sziasztok!

Nem vagyok hálózati guru, éppen ezért kérdezek.

Adott egy vodafone router (Compal CH7465VF) - ehhez szeretnék egy wifi dongle-lal hozzáférni PC-ről.

Két opciót is próbáltam (TP-LINK TL-WN821N, Mercusys MW300UM), de max 60 Mbit/sec sebességet tudok elérni 500 Mbit/sec sebességű hálózat mellett. Mindkettő IEEE 802.11b/g/n szabványú, a 300 Mbit/sec-et hozniuk kellene...

Ugyanazon pontján a lakásnak más eszközök simán hozzák a 300-400 Mbit/sec sebességet. Viszont ami fura: feltöltésben az USB-s eszközök is jók, ott minden eszköz kb. 22 Mbit-et hoz, ezt a dongle-ök is hozzák. Csak a letöltési sebesség marad el jócskán a lehetségestől...

Kérdések:
- mi lehet a gond?
- milyen adaptert ajánlanátok, amivel legalább a 300 Mbit-et el tudnám érni? (mindenképpen USB kellene)
- babráljak valamit a routeren?

Előre is köszönöm!

További szép napot!

"A wifi extender gyárilag ezt tudja, hogy klónozza a router wifijét."

Leklónozni max az SSID / jelszó párost tudja, de alapvetően a BSSID (MAC address) alapján tartják az eszközök a kapcsolatot. Ha ezt is lemásolná, akkor megállna a hálózat mert mindent magának továbbítana.

"Nem lehet olyan gáz, ha ez gyári fícsör."

A mindenféle cégek időnként magasról tesznek a szabványokra, igy a "gyári fícsör" leginkább semmit sem jelent.

"Mindkettő IEEE 802.11b/g/n szabványú, a 300 Mbit/sec-et hozniuk kellene... "

Tudják is, mivel a fenti jelzőszám az elemi szintű csatorna kapcsolati kapacitása, aminek kb a felét el kell használni az adat biztonságos továbbítására.

Mi az a Wifi link sebesseg (kapcsolati sebesseg)?

"milyen adaptert ajánlanátok, amivel legalább a 300 Mbit-et el tudnám érni?"

Minimum 2 antennás, legalább AC1200 tudású adapterre van szükséged. Optimális esetben (867 Mbps kapcsolat esetén), elérhető ilyen eszközzel a 300 Mbps mérhető átvitel.

Pl. a TP-Link TL-WPA4220 ami nekem is van.

Sziasztok.

Kertes, családi ház , környék wifi szempontból szinte üres.
A ház közepén a mennyezeten dolgozik egy TP-Link EAP660 HD , eddig tökéletesen. Lassan elérkezik az idő, hogy a melléképületben ( vagy előtte kint az előtető alá ) is feltegyek egy hasonló kütyüt, hogy az 5GHz-s sáv ott is elérhető legyen.
Melyik olcsóbb modell passzolna hozzá, ha MESH hálózatot szeretnék...azaz a mobilok automatikusan váltsanak ha a házból kimehyek az udvarra ?

EAP610 megfelelő erre ?

Valamint : A vezérlő programja ( Omada app ) elfutna egy
Synology DS918+ NAS-on ? Kell egyáltalán folyamatosan futnia ?
Nem elég egyszer beállítani ?
Csak azért mert "spórolás" címszó miatt éjszaka és délelőtt szinte nem is megy a NAS.....inkább csak délutánonként mikor itthon vagyunk.
Időzített ki/be kapcsolással.

Synology NAS DSM6 - Összefoglaló : https://logout.hu/bejegyzes/borisz76/synology_nas_osszefoglalo.html

Jó az EAP610. A vezérlő meg... hát ... azt mondom, próbáltad ki. Vele gyorsabb a váltás de nélküle is menni fog. Szerintem te magad nem veszed észre a különbséget. Lehetnek érzékenyebb voip progik amelyeknél a hívás megszakadhat de még az se biztos. Vezérlővel gyorsabb és biztosabb a váltás, de leginkább nagyobb rendszerek esetén kell az. A vezérlővel 1-1 AP esetleges kiesése vagy túlterhetsége esetén is jobb lesz a kliens vándorlása és a terhelés elosztása. Én első körben nem vennék otthonra. De mondom, próbáld ki! .... és írd meg légyszíves ide, hogy mit tapasztaltál vele vagy nélküle.

Szia!

Én most már 3. éve használok egy OC200 és 3 db (1 hónapja már 4 db) EAP225 Outdoor konfigurációt, mindenki legnagyobb megelégedésére. Tökéletesen működik, az első 3 AP vezetékesen van a hálózaton, a 4. pedig wifin, kint a melléképületnél.
Kérdésedre "Kell egyáltalán folyamatosan futnia ? Nem elég egyszer beállítani ?" a válasz: szerintem nem elég egyszer beállítani, annak folyamatosan működnie kell véleményem szerint. Mivel az OC200-on is be kellett állítanom mindent és folyamatosan üzemelnie kell, nem hiszem, hogy ez a szoftver esetében másképp lenne. Kétlem, hogy a kliensek mozgásából fakadó változásokat és a szükséges "beavatkozásokat" egy beállítás után, kikapcsolt hardverrel tudnák csak az AP-k kezelni.

Üdv:

[ Szerkesztve ]

humigabi

Ez a mesh lenne? Feljebb nem arról volt szó az Asus-ok esetén, hogy egyik router vezérli a többit? TP-link-nél meg kell ehhez még külön egy szerver?? De bugyuta megoldás!

Nem ismerem az Asus működését, nem tudok róla véleményt alkotni.
Hidd el, nem bugyuta a Tp-Link rendszer. Az Omada a Tp-Link irodai/üzleti szegmensébe tartozik és az OC200 (egy switch méretű dobozka) akár 200 AP-t is kezel, azokon keresztül pedig több ezer klienst.
3 éve én egy meglévő Synology RT1900AC router mögé építettem ki a vezérelt rendszert és egyáltalán nem bántam meg, sőt kimondottan örülök neki, hogy megléptem.
Kifogástalanul, hiba nélkül működik, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki megbízható seamless roamingot, vagy mesh hálózatot akar magának otthon kiépíteni.

Üdv:

humigabi

Amiről humigabi kolléga ír, az nem mesh, hanem vezérelt AP-k hálózata. Nem ugyanaz a kettő. De hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, többféle mesh létezik, sajnos (vagy sem) ez gyártófüggő! Pl. a TP-Link mesh megoldása eltér az Asus mes(h)étől

Hmm. Az Omada működése ennyire eltér az Unifi-étől? Érdekes.
Unifi esetén tényleg csak a beállítás idejére kell működjön a kontroller (mindegy hogy hw vagy sw vezérlőről van szó). Kikapcsoltam a Synology NAS-omat, amin az Unifi Controller fut. Ezt követően is üzemelnek az AP-k. Sőt a telefonomon lévő WiFiman app mutatja, hogy a roaming kiválóan működik az AP-k között. Kiírja az átadás tényét és azt is, hogy melyik AP-ról, melyikre történt az

[ Szerkesztve ]

Jah értem. Az kicsit már környezet, mint egy háztartás, ahol már a NAS megléte se feltétlenül indokolt. Ezért nem láttam rációt kihelyezni a szervert külső eszközre, mikor az futhatna ugyanazon a mikrokontrolleren vagy SoC-on is, ami benne van az összes ilyen kütyüben.
Háztartásban azért a hálózat energia igénye sem evidens dolog. Azért jó lenne megoldani az egész wifi kérdéskört max 20-30 Wh-ból. És akkor az már nem kicsi fogyasztó éves szinten.

[ Szerkesztve ]

Omadahoz sem kotelezo a contoller. Csak a gyors valtashoz az AP-k kozt. Ha nem fut a kontroller, akkor az eszkozon mulik, mikor csatlakozik le es fol a masikra. Ami vagy sima valtast eredmenyez, vagy nem.

Az omada nem soho eszkozcsalad. Nem lesz olyan olcso.

[ Szerkesztve ]

Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

Így már tiszta. Csak a #63530 posztban nem ez olvasható.

Ha a topológia egyezik és a kliens mindig a legközelebbi ap-ra csatlakozik, akkor miért teszünk különbséget a központi és az elosztott vezérlés között?
Mind a tp-link, mind a ubiquiti hivatkozik mesh systemként a rendszereire.

Mutatom az OC200 OS-ről a képet. Nem vitatkozni akarok, tájékoztatni.

humigabi

Melyik az a rész, amelyik megtévesztett?

humigabi

Nem tudom, hogy miért mutatod. Nem értem

A #63530-ban úgy fogalmaztál, mintha kötelező lenne az AP-váltáshoz a kontroller:
szerintem nem elég egyszer beállítani, annak folyamatosan működnie kell
...
Kétlem, hogy a kliensek mozgásából fakadó változásokat és a szükséges "beavatkozásokat" egy beállítás után, kikapcsolt hardverrel tudnák csak az AP-k kezelni.

A példámból látszik, működik. A váltás sebességét lehet, hogy befolyásolja, de a lehetőségét semmiképpen.

A két kikékített fül "APs" és "Mesh".

Mert a Tp-Link logikája szerint, mivel egy AP wifin csatlakozik, már Mesh rendszer épül fel.

Ezért mutattam a képet.

humigabi

Ha így jött le, én kérek elnézést.
De ahhoz, amire kitalálták - seamless roaming - mindenképpen kell. Hiszen nélküle "vagy sima váltást eredményez, vagy nem" írta fórumtársunk.

[ Szerkesztve ]

humigabi

Ah, vagy úgy!? Rendben, leesett

Nem kell elnézést kérned, nekem így jött le
Tehát, kontroller nélkül is vált - az Unifi mindenképpen. Lehet, hogy lassabban, de vált. Nem esetleges, mindig vált! Azaz, nem úgy, mint két AP-be kapcsolt home router esetén, ahol csak annyi történt az "ügy érdekében", hogy azonos SSID-t lőtt be a tulaj. Ez utóbbi módszer állandó vita tárgya a topikokban (általában nem javasolják). A beszámolók szerint van akinél működik, másoknál nem.

Világos, köszi. De most kíváncsivá tettél, még sosem próbáltam ki, mi van ha kikapcsolom a vezérlőt. Ki fogom kapcsolni, ha lesz időm és ránézek mi, hogy reagál, mit csinálnak a kliensek ilyen esetben. A legjobb példát talán a robotporszívó működésén fogjuk megtapasztalni, az rögtön offline lesz, ha nem tud csatlakozni leválás után.

humigabi

Erre én is kíváncsi vagyok, mint ahogy fentebb említettem is. Szerintem a porszívó teszt nem bukik el. A voip érzékenyebb.
De mintha már írta volna valaki, hogy megy.

Na, meg is van az Omada vezérlő nélküli redszerről írt hsz: [link]

A roaming megértéséhez kicsit vissza kell menni az alapfogalmak tisztázásához. Nem mennék bele minden részletbe, mert nagyon hosszú lenne, csak nagy vonalakban.
Egy hozzáférési pontot(AP) és az általa kiszolgált/vezérelt állomások csoportját Basic Service Set(BSS)-nek nevezzük. A BSS-et az a terület határolja, ahol az AP jele még használható. Ezt alap szolgáltatási területnek (Basic Service Area) vagy cellának is nevezik. A cellában zajló kommunikáció irányítását az AP látja el, amely eldönti ki és mikor kommunikálhat. A vezeték nélküli hálózat egyetlen BSS-ből is állhat, de gyakoribb a több BSS-ből álló rendszerek megvalósítása, ahol a hozzáférési pontok valamilyen gerinchálózaton (Distribution System) keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ezt a több hozzáférési ponttal rendelkező topológiát kiterjesztett szolgáltatáskészlet(ESS)-ként definiálja a szabvány. Minden BSS egyedi azonosítót használ, ez a BSSID, amely a hozzáférési pont rádiós MAC címén alapul, nevezhetjük "gép azonosítónak", ami egyedileg azonosítja az AP-t. Az AP a vezeték nélküli hálózatot szolgáltatáskészlet azonosítóval (SSID) hirdeti, ami egy "human-readable" azonosító. Ahogy az ábrán is látható, a cellák egyedi BSSID-vel rendelkeznek, de mindkét cella ugyanazt az SSID-t használja. Mindegyik BSS különböző csatornát használ, az AP-közötti interferencia elkerülése érdekében. Függetlenül attól hogy a kliens hol helyezkedik el az ESS-ben, mindig meg tudja különböztetni az egyik AP-t a másiktól.
Roamingnak az egyik hozzáférési pontról a másikra való átlépést nevezzük. Ehhez a két AP cellája között ~15% átfedés szükséges. A roaming mindig kliens oldali döntés az RSSI alapján, érzékeli-e ugyanazt az SSID-t jobb minőségben egy másik csatornán, mint amire csatlakoztatva van. Hogy mi számít jobb minőségnek az adott gyártótól is függ, de olyan 10-15dB jelszint különbség szükséges hozzá. Egy iPhone esetén például így néz ki a folyamat. Vannak persze különböző roaming protokollok, amik gyorsíthatják a váltást, de a megfelelő rádiós lefedettség tervezés az alapja egy jól működő wifi hálózatnak. A másik tévhit, hogy a mesh-t a roaminggal azonosítják. Természetesen egy mesh hálózatban is működhet a roaming, de a mesh nem egyenlő a roaminggal.

Eladó dolgaim: https://tinyurl.com/5n7jmuvj