Nyugi, 168 órából áll egy hét, rengeteg tartalék van még abban
Ha határidők, tudnék mesélni. Eddigi rekordom 68.5 órás munkahét. S még lehetett volna tovább fokozni.
S mi az a smily? Kávéra speed?
Jjeahh: Ghost in the Shell pedig még egy ismertebb darab, jó tíz éve még a m.kir. Egyestévé is leadta, (igaz már akkor is volt közel tízéves, asszem 95-ben került vászonra; de a m.kir. Egyestévé komoly animét előtte még sosem adott le, és talán a Nils Holgerson és Maya a méhecske óta animét se nagyon), azt még sokan szokták ismerni a komolyabb animék közül. Ebben a műfajban is van mindenféle, elég nagy a merítés, de nagy számok törvénye alapján előfordulnak jók is.
Na ja, az idehaza elhíresült távol-keleti filmek egy része elég beteg, de pont azért elhíresültek, mert betegek. De ha normálist keres az ember, van olyan is.
Koreaiak közül Park Bosszú-trilógiája még egy kemény darab; nekem a három közül a legnyomasztóbb, Sympathy for Mr. Vengeance tetszett a legjobban. De sok más koreait nem ismerek / nem láttam, a japán-tanuláshoz inkább a japán nyelvű a kézenfekvő
Képek: azért van egy kis különbség beállított, de természetesnek ható, természetes környezet; valamint kórházi steril hótfehér, üres, bútortalan, csak egy macska és egy-két tárgy a semmi közepén jellegű képek között. Nekem ezek jellegtelenek. Ha már háziállatos, a Fujirumorson (tudom, már megint a fudzsi ) volt nemrég egy kép, ami nekem tetszett:
Kompozícióilag semmi extra, mégis egy olyan helyzet, olyan színvilág, ami jól megfog egy érzést, hangulatot.
Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/