Ne ragozzuk túl, mert szerintem egyre gondolunk, de a képekhez ennyit tennék hozzá:
1.: ilyen az, amit néhanapján használunk. Annyi a baja, hogy szét kell szedni a csavart, hogy rácsússzon az alsócsőre, és úgy összeszerelni. Az, hogy nem éri körbe, nem akkora tragédia, de nem is egy életbiztosítás. Tipp, akinek ilyen van: rögzítés után egy gyorskötözőt kell áttenni a csavaron és a vázon, az körbefogja, nem tud kiugrani. Évi 1-2 alkalomhoz nem rossz azért a pár ezerért. A sebességre figyelni kell.
2.: ez borzalom. Két emberes, főleg magasabb kocsin. Szét kell szedni az egyik csavart, a másikat kilazítani, közben tartod a bringát, esetleg még befordul az első kerék... Külön öröm, ha rövid a sín, és kezdheted előről, mert lelóg a kerék.
3.: ez már jobb, csak feleslegesen nagy a görbülete a befogónak, látszik, hogy a tervező Csepel Torpedóval jár, aminek gázcső az alja.

Nekünk van ilyen, amit nem szeretek, mert be kell dönteni a bringát, hogy felrakd, ami 3-nál már nyűgös. Illetve az az önkioldós, rugós gombban sem bíznék hosszú távon. Attól függetlenül ezzel mennek a drága bringák egy SUV tetején rendszeresen. Van ilyen, meg ennek a régi változata (ilyesmi, csak racsnis a kerékszorító), amin nem olyan rudakat tekersz, hanem egy gombot, ezt jobban szeretem, mert nem csak adott helyen zárható, hanem minden állásban.
Mindegyik tartón a kerékfogó tologatható, akkor is ha fent van a bringa.

Kell egy 6 személyes hosszú Transit, benne a tartókkal és kész.

Merida Big.Nine 6000, Mitas Kratos/Scylla