Kis, mai gurulás:
Tegnap még azon töprengtem, hogy Paprétre menjek vagy a Hungaroring felé, esetleg a teljesen sík Csepel-Bugyi körömet tegyem meg vagy kipróbáljam a BuBát legalább a Velencei-tóig, aztán ma reggelre az első mellett döntöttem, mondván arra legalább árnyék is van néha. 7 körül indultam méghozzá Dél-Pestről ami azért szívás, mert 1 óra mire átjutok a városon. Cserébe a reggeli órának köszönhetően még nem volt túl meleg és a forgalom is minimális volt. Túl sok bringás sem volt még a szentendrei kerékpárúton, így kényelmesebben lehetett haladni.
Szentendrén utolértem 3 országútis srácot akik kissé más útvonalat választottak mint én a városon belül (én átmentem a korzón, ők nem), így másodszor is utol "kellett" érni őket. Mint kiderült nekik is Paprét volt a(z egyik) céljuk, utána Pilisszentlászlón át Pilisszentkereszt, úgyhogy Pilisszentlászlóig becsatlakoztam, úgysem jártam még arra Paprét felől. Hármójuk közül ketten eddig inkább futottak, cserébe olyan tempóval mentek fel a hegyre, hogy alig győztem őket behozni mert kissé elbeszélgettem a harmadik sráccal. Úgyhogy új személyes csúcsot döntöttem Paprétre, sebességben, wattban, pulzusban, mindenben. Mindezt úgy, hogy felfele végig dumáltunk. Elképesztő milyen motiváló tud lenni ha mások is ott vannak az ember körül és nem csak egyedül kell felfele menni.
Pilisszentlászló után elbúcsúztam tőlük, legurultam Visegrádra, kár, hogy itt csak a végefelé aszfaltozták újra az utat, jó lenne normális minőségű úton lejtőzni, de hát ez van. Visegrádon némi kajaszünet és szőrös láb fotózás következett, majd a 11-esen visszatempóztam Szentendréig. És baromira örültem, hogy nemrég beszereztem egy Varia radar/hátsó lámpa kombót, sokkal jobb úgy kerülgetni a kátyúkat (vagy egyszerűen csak a sávom közepén haladni), hogy tudom és látom a Garminon, hogy nem jön mögöttem autó. Előbb is vehettem volna, most már mindegy.
Szentendrén visszamentem turistába és a Duna menti kerékpárutat választottam vissza Budapestre. A szembeforgalom már jócskán megnövekedett, ennek minden látványban kellemes előnyével és előzgetési hátrányával, de még bőven okés volt. Cserébe a hőmérő higanyszála biztosan mérhetetlen magasságokba emelkedett...
Budapesten a budai rakparton elcsorogtam a Halász utcától a Rákóczi hídig ha már abba a sávba egyszerűen nem tud lehajtani autós, és csak egy dudálást kaptam egy szemben jövőtől, biztosan zavarta, hogy én vagyok az egyetlen a másik sávban...
116 km lett a vége, 26-os átlaggal, ami nekem átlagosnak mondható (sajnos). A folyadékpótlásra viszont jobban kellene figyelnem, a 4,5 óra alatt mindössze 5 kulacs folyadékot ittam meg.
Köszi, hogy elolvastad a szerelős/vásárlós posztok között.