Na, igen.
A postások, vámosok témájához visszatérve, meg molvány kolléga beszólására is reagálva:
Nekem egyetlen egy rossz szavam nem lehet úgy általában sem a postásainkra, sem a vámosainkra.

Ad. 1: A postás nekem felhozza az ajánlott leveleket a IV. emeletre (lift nincs!), és egy levélre szoktam adni neki 100 Ft borravalót. Mi az, könyörgöm? A cukrászdában a kapuciner 395 Ft!

Ad. 2: A vámosokra sem mondhatok semmi rosszat. Nálam a vámkezelés is – lekopogom! – mindig simán ment, amikor volt, és ha vámot kellett fizetnem, hát istenem ezt írja elő a törvény, ők kirótták, én kifizettem, és csókolom. Azt is tudni kell, hogy a hozzánk hasonló árérzékeny (erre írta egy indexes blogger azt, hogy „fillárba..ó”) rendelgetők miatt az utóbbi években szerintem tízszeresére nőtt a munkájuk, és létszámfejlesztés nem nagyon volt, arányosan a forgalommal meg biztos nem.

Szóval egy nagy köszönet a postásainknak és a vámosainknak, hogy mi, kisemberek is meg tudunk magunknak engedni olyan cuccokat, amelyeket nyugat-európai árakon per pillanat nem tudnánk megvásárolni, vagy ha igen, akkor nem jutna alapvető dolgokra. Nekünk meg úgy kell csinálnunk, hogy azokkal a műszaki eszközökkel, amiket megvásárolunk hatékonyabban dolgozzunk, ezzel is hozzájárulva a GDP növekedéséhez.
Na, lehet fintorogni, hogy milyen patetikus voltam most.
---
Gyorsan visszahuppanva a földre: azért keresek cipőt, mert az egyik Merrell cipőm talpa – hat év használat után – levált. Tehát sürgős a dolog! Valami jót szeretnék, emiatt nem biztos, hogy kínai lesz a vége. Van egy Raichle túracipőm, amelyet – írd és mondd! – 1999-ben vettem, és lényegében abban telelek, tavaszodom, őszülök, és még mindig kiválóan szolgál. Egy pici helyen bomlott meg a varrás, amelyet ki fogok javítani. Ezt nevezem én cipőnek! A cipő amúgy a legfontosabb öltözék, és ezt azok, akik voltak sorkatonák vissza tudják igazolni. Lehet, hogy könnyű tavaszi cipők terén és megnézem a Raichle kínálatát.

[ Szerkesztve ]

Legyen minden jó!