Működik az oldal.

Kattints egy linkre es ezt kapod:

(Nekem pont a Centronics es Parallel port es hasonlo bekotesek kellenenek, egy honapja meg ott voltak, most mar csak a nyito oldal van, idonkent az se.)

[ Szerkesztve ]

Ma kell megtenni a tegnap eltervezetteket.

Nalam jo.

Post nubila Phoebus: https://pinouts.ru/

Üdv Urak.Van egy power bankom,Li-polymer battery12000mAh
Solar charling:5V/200mA
Input:DC5V/1A
Output:DC5V/2x1A
Az aksi benne:SHB 606090P/3
3,7V, 201503.
Ez az aksi egy Al folia zsákban van ami szépen felpúposodott, rég nem használtam. Kitettema napra feltöltődött és minden működik. Szabad ezt így használni vagy vegyek hozzá másik akut, akukat és ha igen akkor milyent?

Jovok neked eggyel!

Ma kell megtenni a tegnap eltervezetteket.

" Al folia zsák": Ez valami mesterséges intelligenciával turbózott fólia zsák?

Ha egy akku púposodott, akkor az robbanni készül...

mezis

Ha nem is robban általában, de kifolyhat belőle az elektrolit. Vannak ilyenek:

https://www.aliexpress.com/wholesale?SearchText=606090

Hi. Inkább a kapacitását veszti el egy ilyen puffadt akku, cserélni akár ilyenre is tudod, ha befér: https://www.ebay.com/itm/183440566093

Ha meg nem fér be,elfér kívül!

Rendben, köszönöm mindenkinek. Azt hiszem egy veszélyes hulladék gyűjtőben végzi.ú

Használt akku/elem gyűjtő konténer esetleg?

QNX is cool!

Az lesz.

Ma kell megtenni a tegnap eltervezetteket.

Te az Alumínium szót rövidítetted le Al-ra. Viszont ebben a betűtípusban a kis L megegyezik a nagy I-vel (I, mint ILONA)

Mezis kolléga azon poénkodott, hogy amit írtál, azt lehet olvasni artifical intelligence-nek, vagyis mesterséges intelligenciának is.

Mit nem lehet ezen érteni?!?

QNX is cool!

Másik dolog, hogy velem is előfordult már, amikor eggyel odébb kattintottam a válasz linkre, itt is bizonyára ez történt. Nem neked szólt a válasz. De ha folyamatában olvasod a topikot, akkor ez kiderül.

Ha erre gondoltál egyáltalán, de három ikonból ezt nem lehet tudni.

Írjál egymás után egy kis EL meg egy nagy rövid I , iiiiii betűt, meg fogsz lepődni. Nézd csak,
lIlIlIlIlIlIlIl Ezek bizony ellek (mármint nem én szülök) és nagy i betűk.

Al az alu, alumínium zsák, charge bag, a modellezők használják versenyen amikor az épp tűzforró, 10C-vel leharcolt akkupakkot máris teszik az 5-6C töltőre.
Magyar megfelelője egy vaslábos fedővel de ez sajnos nélkülöz mindennemű AI-t valamint brutál olcsó ezért nem is terjedt el.
Mit szólnának a nemzetközi versenyen a sok csilivili charge bag között ott lenne a magyar Kovács Jani vaslábosa?

"Ha egy akku púposodott, akkor az robbanni készül..."
Robban a nyavaját.

[ Szerkesztve ]

Bedobom lehessen valamin kicsit szörnyülködni.
Akartam egy kis kondit a táp és GND közé szűrőnek, meg egy másikat hogy legyen a kijelzőnek egy kis puffere, felhúzó ellenállások is kellettek volna, de sajnos ezek már nem fértek fel.
Mindenesetre működik, sajnos nem volt jobb vezetékem csak ez a rideg vastag.
Flux-lemosó sincs itthon.

[ Szerkesztve ]

Én leszedném a szigetelést,és akkor SZÉPEN sarkosan meg lehet oldani a vezetékelést.

Gondoltam erre, de egyoldalasan sehogy sem tudom megoldani keresztezodes nelkul.
Rendes ketoldalas megoldassal talan meglett volna.

Az abran a VCC/GND, lamptest stb. labak nincsenek is kotve, es mar igy is bonyi.

Hogyan szokas ezt jol csinalni, mivel tervezed meg?

[ Szerkesztve ]

Meg lehet oldani egyoldalasan! Áthidalod másik oldalról.Így csinálják a gyárban is.Elterjedt bevált megoldás.

Hozzáértőktől, szakvégzettektől kérdezném:

Egy polipropilén, motor kondenzátor mitől öregszik, pontosabban mitől csökken töredékére a kapacitása az eredetinek ??
Kémiai reakció nincs bennük, ez nem lehet az oka.
Esetleg annyi sokat ütnek át az idő során, hogy a fegyverzetük nagy része eltűnik, elpárolog ?
A munkahelyen több szellőztető ventilátor is működik, naponta 10-20 perces tartamokban, összesen kb. 2-3 órát. tegnap vettem észre, hogy két ventilátor indulása is nagyon lassú, vérszegényes. nagyon lassan pörögnek fel.
Gondoltam hogy a fáziskondival lehet a gond.
Próbaképpen bekötöttem egy másikat, azzal jól indult.
Megmértem a kivett kondinak a kapacitását, a névleges 4 mikró helyett az egyik 0,3mikró, a másik 0,6.
Rendben, hogy veszek másikat, meg hogy már évek óta üzemelnek, csak szeretném megérteni a folyamatot.

Köszi,
Üdv.

Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979

Léteznek éppen célprogramok is:

https://electronics.stackexchange.com/questions/1600/stripboard-veroboard-matrix-board-design-software

De elvileg bármelyik PCB-tervező megfelel, csak a rajzolat kialakítása során arra kell törekedni (kvázi fejben előre látni), hogy azt majd ilyen panelon fogjuk kivitelezni. Ezek például a Target beállításai, régebben csináltam ilyet, ezek a fotók megmaradtak róla:

Ezek a kondenzátorok árammal vannak terhelve, ami a belső ellenálláson (ESR) teljesítményt, ezzel együtt hőtermelést produkál, így idővel kinyíródik.

Hasonló előfordul a kapacitív előtétes tápmegoldásoknál is. Hogy a hozzávezetések károsodnak, fegyverzet, vagy mi, pontosan már nem emlékszem.

A műanyag dielektrikum felületére van felgőzölve egy vékony fémréteg, ami a legkisebb túlterheléstől is sérül, és idővel elfogy. Persze direkt úgy van méretezve, hogy nem kell örökké tartania. Egy normális minőségű, megfelelően méretezett kondi kb. örökké tartana, de ilyet nem kapsz sehol.
Csak érdekesség képen: Egy ismerősöm FÉG kazánjában a szivattyú 3uF-os kondiját kellett cserélni hasonló okokból. Persze hétvége, sehol sem tudtunk szerezni, így azt itthon talált régi 600V / 640nF-os MPP kondikból párhuzamosan kötöttem 5db-ot, ideiglenes megoldásként, amíg vesz rendes, hozzá való kondit. Hát jópár éve megy ezzel az ideiglenes kondival - kifogástalanul.

ha csak okulni szeretnél belőle én azt javaslom óvatosan boncolj fel egy döglöttet, esélyesen látni fogod a miértjét. egy fóliakondiban nincs sok olyan hibalahetőség mint egy elkóban.

A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

Javaslom az Eagle programmal való ismerkedést, akár egy régebbi DEMO verzió is elég lehet a célra.

Előbb kimaradt, kereszteződések természetesen adódnak, de azt felülről beültetett huzalátkötésekkel meg lehet oldani, mint általában az egyoldalas paneloknál szokás.

Baratkozunk, de egyelore nem felhotlen a kapcsolat.

Akkor kezdésnek:
Az eagle egyik előnye, hogy ha megrajzolod a kapcsolási rajzot, és csak utána tervezed a panelt, akkor egyrészt mutatja, hogy mit hová kell kötni a panelen - azaz elrontani sem lehet, mert egyezteti a kapcsolási rajzot a panellel, másrészt futtatható ellenőrzés funkció ami jelzi ha valami nem oké a panelen.

Eagle programmal való ismerkedést

Esetleg letoltesi link, vagy doksi linket kaphatnank, ha nem tul draga, fizetos alkalmazas?

Valamikor az osidokben volt egy nagyon jo hasonlo program, de kevesen tudtak jol hasznalni - az egyik baratom profi volt benne, par honappal kesobb NSZK-ba ment es attol kezdve abbol elt, allitolag nagyon jol.

Ma kell megtenni a tegnap eltervezetteket.

Autodesk Eagle

A program fizetős. A gyártójától a legfrisebb verzió tölthető le, nem tudom annak mennyire használható a demo verziója.
Valószínűleg egy Eagle 7-es verzió szerencsésebb, ha valahol fellelhető még a neten (ha nagyon keresném, akkor biztos megtalálnám). Annál azthiszem a DEMO verzió 10x10cm-es panelméretre volt korlátozva.
A CADSOFT FTP szerverén sokáig elérhető volt, de ugye azóta Autodesk Eagle lett belőle, ami többet tud, de cserébe sokkal lassúbb.
Otthonra megvenni valószínűleg nem olcsó. Nekem a korábbi munkahelyemen több gépre megvették még a 7.x verziót, viszont az újabbakat már csak "bérelni" lehet, ami nem volt szimpatikus, így a cégnél maradt régebbi verzió továbbra is. Régi verziót viszont már venni sem lehet (esetleg használt szoftverként).

Ha nem sikerül az Eagle7 beszerzése, akkor léteznek más, ingyenes programok is ilyen célra. Amikor elkezdtem PC-n a paneltervezést kipróbáltam sokféle programot, és arra jutottam, hogy mindegyik sz@r, nem ál kézre, de talán az Eagle kicsit kevésbé az a többihez képest. Ráadásul nagyon sokan használják, és amatőr panelektől kezdve az egészem profi dolgokig sokminden megcsinálható vele. Azóta persze már meg is szoktam, munkahelyen sok panelt terveztem vele, és így már egész egész jó.

[ Szerkesztve ]

A legújabb verzió 2 munkalapig bezárólag ingyenesen használható, most nem emlékszem pontosan max hány négyzetcentiméter lehet a lap.
megvan:
EAGLE free download is a limited version for hobbyists including 2 schematic sheets, 2 signal layers, and an 80cm2 (12.4in2) board area.

[ Szerkesztve ]

KiCAD - ingyenes és van közösségi support is....

Release the Beast....

Ma mértem egy 650 wattos Logic pc táp üresjárati fogyasztását.0,09A. Ez létezik? Csak a ventilátorát hajtotta.

Hát én kevesebbre számítottam... Gyakorlatilag tökéletes üresjáratban ment. Egy laptop üzem közben fogyaszt ennyit.

A váltakozó áramú teljesítményt nem úgy számoljuk i, hogy feszültség * áram, ugyanis ez csak az úgynevezett látszólagos teljesítmény. A valós teljesítmény P = U* I * PF (régebben U*I* cosFI). Mivel a teljesítménytényezőt (PF - power faktor) nem ismered, így a valós teljesítményt sem tudod. Teljesítménymérővel lehetne pontosabbat mérni, bár a konnektorba dugható teljesítménymérők ilyen kis teljesítmények esetén nagyon pontatlanok.

Fene tudja, most néztem Asus lapos hálózati táp : 240V, 1,5A.

A magyar oktatásban cosφ és teljesítménytényező manapság is, ha jól tudom.

A PF angolból jött be a fórumokra (csak az internettel együtt terjedt el), de nem a hazai szakmai nyelvezetbe, ahol például hatásos teljesítményt mondunk, nem valóst.

Nagyobb teljesítményű tápegységeket PFC nélkül nem lehetne forgalmazni, mert nem tudná teljesíteni a hálózat zavarterhelésére vonatkozó követelményeket, de ez vonatkozik a TV vagy más készülékek tápjaira is. Az ellenőrző hatóság nem azt nézi, van-e benne PFC, csak a hálózati hatásokat mérik, harmonikus zavar, cosφ. Az már mindegy lenne, milyen technikával teljesíti a gyártó.

A PFC-áramkör feladata kettős, hiszen míg klasszikusan volt például egy fázisjavító kondenzátor az induktív fogyasztókkal párhuzamosan, ahol a cél tisztán a cosφ = 1 beállítása vagy közelítése, szinusztorzító hatások ott még nem voltak.

Tápegységeknél jött be a képbe a szinuszt torzító jelenség, harmonikus torzítások, az egyenirányító és puffer csúcsra terhelő kölcsönhatása miatt. A PFC-áramkör a terhelést eloszlatni igyekszik a szinuszhullám mentén.

Ezt az aktív PFC úgy oldja meg, hogy az egyenirányított, de még hullámzó DC egy step up konverterre kerül, ami 400-450 V stabilizált feszültségre tölti a puffert, utána a szokott módon működik a pufferről a tápegység.

Mivel a DC-konverter bemenete képes működni tág határok között, tehát a hullámzó DC alacsonyabb szintjeiről is, így a terhelés jobban eloszlik a hullám mentén. Mindamellett termelődik jó sok kapcsolóüzemű zavar, amit szintén szűrni kell, hogy ne jusson ki a hálózatra.

Tehát a hosszú indoklás végkicsengése, hogy az aktív PFC (DC-konverter) is rendelkezik bizonyos alapfogyasztással, meg a táptrafó is elnyel valamennyi alapjárati gerjesztést, ami a méretével együtt növekvő, plusz egyéb áramkörök, így nem véletlen, hogy a nagyobb tápok hatásfoka alapjáraton elég rossz.

De ezért találták ki a TV-tápoknál is, hogy egy 50-100 W körüli tápegység mellé is már odateszik a kis segédtápot, ami készenlétben működhet folyamatosan. Vagy egyéb trükkök is vannak, burst módú készenlét például.

Amikor én tanultam ezeket akkor valós, látszólagos, és meddő teljesítményként nevezték. A valós megnevezés a komplex számok kapcsán jön a képbe, ha vektorosan számolunk akkor a vektorhoz tartozó valós részből lesz valós teljesítmény, a képzetes része lesz a meddő, és a vektor hossza (abszolút értéke) a látszólagos teljesítmény.

Az aktív PFC működése a valóságban erősen függ a teljesítménytől, egy 650W.os táphoz méretezett PFC, kis teljesítmények esetén (pl. üresjárásban) gyakorlatilag nem tudja produkálni a szinuszos áram-hullámformát. Ennélfogva a teljesítménytényező jóval 1 alatt lesz. Ugyanis az áram felharmonikus tartalma nem szállít valós (vagy legyen akkor hatásos) teljesítményt.

A lényeg ebből: Barret001 áramfelvételt mért, és nem teljesítmény felvételt, ezért a 20W körüli üresjárási teljesítmény valószínűleg hibás következtetés. Ugyanakkor igaz az is, hogy a PC tápok manapság még mindig elég rossz hatásfokúak. Ha jól tévedek az ezüst kategóriás tud 80%-ot, az arany kategóriás meg 90%-ot. Pedig manapság mindegyik lehetne bőven 90% feletti hatásfokú. Képzelhetjük, hogy a mindenféle silver, meg gold jelzéseket nélkülöző tápok milyen hatásfokúak lehetnek. Egyszer le kellene mérni, hogy lássuk mi a valóság.

[ Szerkesztve ]

Nekem meg pc+monitor 20W alatt.
Volt nálam kölcsönbe 1 éve egy profi fogyasztásmérő. Képes az üresjárásba burst módban működő smps tápokat is 4 digit pontossággal mérni, peak, hold és average value funkcióval rendelkezik.
Mindent ami a kezem ügyébe akadt megmértem vele.
A gyakorlatilag nulla fogyasztás az a kisebb telefontöltők, a mezei 5V2A.
Laptop és egyéb adapterből van itthon egy fióknyi.
Az eredmény érdekes.
A nagyon régi adapterek relatíve zabálják az energiát üresjáratba is, a legrosszabb egy IBM laptoptáp volt, 15+ éves lehet. Ez 3,4W üresbe.
Ahogy fiatalodnak a tápok az időben, úgy csökken a standby fogyasztás, a legjobb egy Hama adapter, kb. 2 éves, ez 0,27W. Egy nagyságrenddel jobb mint a régiek.

Pc tápokat nem tudtam mérni mert évtizede nincs ilyenem itthon.

az teljesen valid nevésbé jó minőségű tápoknál. már csak a SMPS primer oldali szivárgása is összehozhat ennyit ha gagyin vag megtervezve

A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

A primerkör készenléti állapotban is állandó feszültség alatt van, miután relés áramtalanítást nem alkalmaznak, ami hibaforrás, idővel beéghet, illetve megfelelő terhelhetőségű / méretű darabot kellene alkalmazni.

Némelyik TV-ben, nagyteljesítményű plazmákat is beleértve, előfordul(t) relés kapcsoló, a főtápkör teljes áramtalanítására. A kis segédtáp értelemszerűen mindig működik, hiszen másképp nem lehetne elindítani a főtápot.

A főtápnál leggyakoribb megoldás egyszerűen a primer kapcsolótranzisztorok vezérlőjelének leállítása, illetve aktív PFC tranzisztora is leáll, de feszültség alatt marad az is.

Amikor készenlétben az aktív PFC leáll, hogy ne fogyasszon, a pufferen visszaesik a feszültség 450 V-ról a szokásos 230 x gyök2, azaz kb. 325 V-ra, hiszen továbbra is jön a feszültség az egyenirányítóról és a step up konverter diódája is átengedi azt, minimális esésekkel.

A kikapcsolt tranzisztorokon, illetve feszültség alatt lévő pufferen gyakorlatilag nincs mérhető fogyasztást képező szivárgás. Tervezés szempontjából ezt el sem lehet rontani.

A szűrőkörök kapacitásai, ami a 230 V-ra párhuzamos, természetesen felvesznek valamennyi áramot, noha az nem képez hatásos fogyasztást, így a lakossági fogyasztásmérő sem méri, csak az ampermérő.

A netes fotón én sem látom, csak tapasztalat alapján, ezek a kondenzátorok lehetnek 470 nF / 1 µ nagyságrendben például, a nagyobb teljesítményű tápoknál. Példa kedvéért 1 µF kapacitás 50 Hz-en 3200 ohm kapacitív reaktanciát képvisel, ami 230 V-on 72 mA áram, amiből azt hihetnénk, hogy 16,5 W fogyasztás, ha nem számolnánk a cosφ értékével.

Tehát ezt látjuk az ampermérőn, de attól még nem megy "zsebre", nem hatásos fogyasztás. Viszont ez sem tervezési hiba, hiszen ezekre a szűrőkörökre szükség van, különben kinyomná a hálózatra a zavart (szinte másodlagos ahhoz képest, hogy befelé is szűr).

650 W:

Sziasztok.
Egy elméleti kérdésem lenne erősítő-hangsugárzó ellenállás témakörben.
Adott egy AV erősítő, ami hangsugárzók tekintetében felirat szerint 6-16Ω terhelhetőségű.
[netes kép az erősítőről]
Viszont a hozzá használt hangsugárzóim felirat szerint 4-8Ω impedanciával bírnak.
Jelen beállítással (magas-mély párhuzamosítás) 4Ω körül lehetnek.
Multival egyen feszültséggel ugyan rámértem, az 4Ω-ot mutatott.
[hangsugárzó adatai]

Az volna a kérdésem, hogy maradhat vajon így feltételezve, hogy nem használom az erősítő csúcsteljesítményének közelében vagy feltétlenül új kábelt kell készíttetnem és külön-külön használni a két bemenetet a hangsugárzón? (És persze az erősítőn is együtt használni az A-B kimeneteket.)