Hidjétek el nem az a gond hogy az egységsugarúaknak( pl mint nekem) hogy sokszor kell bepötyögni a jelszót , hanem a teljesen "átláthatatlan" minden disztroban teljesen másnéven futó alkalmazások tömkelege , az alapvető beállítások hollétének nem ismerete , valamint a rengeteg apró bug ami megkeseríti pl. az én életem is.

1 hete kezdtem el szórakozni a linux-al hobbi szinten. Már 4 distro-t kipróbáltam de barkácsolás nélkül egyikben sem ment pl. a Nas könyvtárainak felmeppelése. Egyikben sem működik ill. meg sem jelenik az egér görgetési sebességének állítási lehetősége. Nálam mindegyikben hanyattesik a 450 -es Nvidia driver még az egyel régebbi csont nélkül megy.

Ezek kis dolgok de nagyon sok embert elriasztatnak.

Ryzen-7-3800x/Asrock x570SteelLegend/Asrock-PhantomGaming-6800Xt

Ubi! Ne bántsd Tibit, légyszi!
Speciális felhasználói igényei vannak mind Linuxon és mind Windowson.
Nem csak itt, máshol is látom a ténykedését. A problémáinak az összhalmazát teljesen megértem. Sem Linuxon, sem Windowson nincs default megoldási javaslat az igényeire. Ettől fogva Mi, Ti, Te és sokan mások hiába próbálunk meg segíteni neki. Ha a specifikus környezeteivel Mi nem vagyunk kompatibilisek.
Elméletileg tudnánk, hogy elméletileg hogyan kéne működni a dolgoknak, csak hát pont ott Ő nála teljesen más szitu van.
Azt sem lehet elmondani, hogy tátott szájjal várja a sült galambot. Mert utána megy a dolgainak rendesen.

Neked fáj hogy én élek?
és bátorkodtam itt kérdezni?
A blogom látom mély nyomokat hagyhatott, vagy azóta is naponta elolvasod, akkor viszont tetszik..?

Hónapok óta békésen együttélek egy XUbuntuval amit hülyére hekkeltem, gyilkolom, direkt szadizom, ráhúztam egy teljes KDE Plasmát és hibátlanul teljesít, a blogomat updatelni fogom mert meglett az oka a 2 év Linuxos szívásaimnak.
NEM ÉN voltam az oka, mert ezt megkaptam többek között tőled és sok mástól is hogy aki született hülye az maradjon Winen, nem kell annak Linux hanem hardveres probléma volt.
Nem kell Windiszkréten halvány betűvel célozgatnod, naponta használom és ezt sose titkoltam sehol.

A keyringeket mindegyiken ki lehet kapcsolni, Debian alatt a gnome-keyring-daemont kellett meghekkelni és még volt valami, már nem emlékszem.
A Chrome az külön állatfaj, erre is halványan emlékszek valamelyik fórumról hogy ezt mondták.
Én Operázok, az a kikapcsolás uán soha nem kérte.

Szerk, köszönöm a "védelmet" , meg tudom védeni magamat de nagyon jólesett.

[ Szerkesztve ]

Ubi! Ez nem rólad szól! Hanem arról, hogy talál-e megoldást a problémáira a user.

ennyi

Nálam is jelzett, lement neked gond nélkül a frissítés? Laikus vagyok, nem merem, ha vmi elszáll nem tudom megjavítani...

Az gond, hogy sokezer app van? Nehéz rátalálni, az igaz, de ha ismered a Windowsos programot és beírod ide, feldob csomó alternatívát.

Cinnamonnál ott van az alap fájlkezelőben a NAS, csak be kell írni az azonosítókat, bár írták, hogy csak azonos hálózaton működik, én még nem próbáltam, van saját filemanagere böngészőben.

nVidiát nem ismerem, de azt azzal a verzióval tudod csak használni, amit ahhoz ajánlanak. Se régebbivel, se újabbal nem megy. Az egérgörgetés az ilyen, kell a konfigolásához külön kis appot feltenni.

Úgy néz ki a Linux egyébként, hogy vannak desktop Linuxok, amiket átlag user felrak és használ, ezek jórészéhez nem nagyon kell hozzá sem nyúlni, például ilyen a Mint Cinnamon.

Akinek nem elég egy fullos desktop Linux, az viszont bizony arra kényszerül, hogy elkezdjen megoldásokat keresni, viszont gyakorlatilag szinte mindent meg lehet oldani.

Szóval mindenki megtalálja a neki megfelelőt, a baj akkor van, ha valakinek spécibb dolgok kellenek és elvárja a home usereknek készült disztrótól, hogy minden pikkpakk működjön, ahogy azt Windowson megszokta. Nem fog, a Linux nem erről szól és ilyenkor kezdik el a Winesek szidni, hogy ez szar. Nem, ez pont így jó, minden home usereknek összerakott nagymama disztró csak egy plusz, hogy az is használhassa, aki totál nokedli hozzá. Sokan felrakják böngészőt használó nagyszülőknek ás ők gond nélkül használják.

A Linux nem Windows. Ez a mondat bár rövid, nagyon jól leképezi a lényeget, de ezt előbb-utóbb mindenki megérti. Másik közhely, hogy egyáltalán nincs ingyen a Linux, az időddel fizetsz érte.

Sajnálattam olvasom, bár ezek nagy része tipikusan kezdős user errornak tűnik, ezekben mindenki belefut az első időkben. A legtöbb szoftver minden disztróban ugyanazon néven fut. A Gnome-ban van néhány kivétel, ahol szeretnek átnevezni, pl. a Nautilus a „Files / Fájlok”, a gnome-disks a „Lemezek / Disks” nevet kapja, ezt én se szoktam támogatni. De a többi egyezni szokott. Néha van annyi különbség, hogy az egyik disztrón a csomag nevében kötőjel van, a másikban alsó kötőjel, a harmadikban meg egybeírják a szoftver több elemű nevét, mikor csomagnévről van szó.

A NAS könyvtárak felmappelése gondolom SMB-vel van megoldva, ami egy windowsos protokoll, rohadt sokféleképpen lehet bekonfigurálni, szerver és kliens oldalon is, és a disztrókészítők nem tudják, hogy a te NAS-os milyen beállítással használja. Ők próbálnak a legtöbb esetben arra menni, hogy default Windows beállításokhoz igazodjanak, de az nem biztos, hogy a NAS-odhoz is jó lesz! Eleve Samba-megosztásnál már az se egyértelmű, hogy milyen protokollverziót használ.

Az egér görgetési sebességét attól függ milyen grafikus felületen kell állítani. Elvileg létezhetnek egerek, amiknél nem is lehet, mert a driver nem támogatja, bár kétlem, hogy esetedben ez forogna fent, nagyon valószínűtlen.

A 450-es NV driver megint olyan, hogy kéne tudni, hogy pontosan milyen GPU-d van, pontosan melyik disztró, melyik verzióját próbálod. Plusz ne feledd, hogy Linuxon nem az nVidia oldaláról töltögetünk drivereket, ez nem Windows!!!!!!!! A tárolóban lévő NV drivert használjuk, amit a csomagkezelővel rakunk fel, ez nagyon fontos, mert az passzol a disztróban lévő kernel, mesa, stb. verziójához. Még legjobb esetben hiába is való a 450-es driver a te kártyádhoz, meg rakod fel valahonnan, ha a disztróban régebbi kernel, vagy grafikus felület, vagy akármi van, akkor bugokat, fagyásokat produkálhat. Meg lehet köszönni az NV-nak, hogy a zárt drivereivel kell szórakozni, ilyen probléma nincs Intel és AMD kártyákkal, mert azok nyílt driverrel mennek, frissülnek a kernellel.

Szóval ezek a problémák megoldhatók, csak meg kéne írnod a GPU-d és az egérhez a géped vagy egered pontos típusát, disztró pontos verzióját és kiadását (pl. sima Ubuntu 20.04, ami alapból Gnome-mal jön). Ezek nagyon lényegesek ahhoz, hogy ezeket a problémákat el lehessen hárítani.

Azt látom egyébként az aláírásodban, hogy Ryzen 3900X és 1080Ti van, de nem tudom, hogy pontosan erről a gépről van-e szó, meg jelenleg pontosan milyen disztrót futtatsz. Gondolom Ubuntu 20.04, a default Gnome-mal, ez csak erős tipp lenne, de nem találgatunk, ez nem a jós és látóasszonyok topikja, hanem fórum szakmai topikja, amiben tisztázni kell a részleteket.

[ Szerkesztve ]

Én nem akarok beléd kötni. Azt senki nem tagadta, hogy nem lehet ezeket kikapcsolni, de akkor se jó ötlet kényszeríteni, mert sok kezdőnek ezzel felesleges fejfájást okoznak.

Az ilyeneket kulturált disztrón, pl. Arch, úgy oldják meg, hogy pl. az adott böngésző csak opcionális függőségként tartalmazza a gnome-keyringet, és a csomagkezelő telepítéskor írja megjegyzésben, hogy jelszavak kezeléséhez opcionálisan telepíthető, vagy ha mégis kötelező függőségnek kell, akkor meg települ, de alapból le van tiltva, és akinek kell, az engedélyezi magának. Ez így sokkal tisztább megoldás, mint beállításokat visszacsinálni.

Egyébként pont ez lenne a lényege az Archnak, meg a többi installer nélküli haladós disztrónak. Pont annak a rétegnek csinálták, akik már tudják mit akarnak a Linuxtól, milyen felületet, milyen csomagokat, milyen beállításokat, és nem egy kész rendszerből szedegetnek le sallangokat, meg csinálnak vissza beállításokat, hanem meg van fordítva az egésznek a filozófiája, és csak eleve azt teszik fel, ami tényleg kell, és azt úgy állítják be, ahogy kell, és így visszafelé nem kell semmit csinálni, meg gyomlálgatni. Eleve ezért nincsen installer sem, mert nem akarnak találgatni előre, hogy neked mikre lesz szükséged, meg hogyan akarod azokat beállítani, pont azért, hogy ha a találgatás rosszul sülne el, ne kelljen semmit visszacsinálni.

Egyébként meg innen is tudja magáról valaki, ha haladó disztrókra készen áll. Ha az Ubuntu, Mint, stb. telepítése után már fejből telepít magának egy csomó mindent, meg távolít el, meg sok beállítást kell visszacsináljon, meg hozzáad egy csomó PPA-t a frissebb verziók miatt, az már annak a jelzése, hogy nem ezek a kezdő disztrók valók neki, kinőtte őket.

Olvastam én is a blogot, de nem bántom miatta. Ez a véleménye, rossz volt a Linuxszal a tapasztalata. Nekem a blogból úgy jött le, hogy pont az a személete nem érett meg rá, amivel téged is csesztettelek folyamatosan az OFF topikban, ezeket a köröket nem is akarom lefutni a kollégával, sem ebben a topikban, sem a blogposztja alatti hsz.-ekben, mert eléggé unom már én is mindig ugyanazokat leírni.

Igaz nálad azért érett valamit a szemlélet, csak megakadtál ebben a fejlődésben, a kolléga viszont mintha el sem tudta volna kezdeni ezt a folyamatot. Ez az a szemlélet, ami fokozatosan alakul ki magától, és nem lehet senkire térítéssel megerőszakolni. Ez egy folyamat, amiben az ember szép fokozatosan vetkőzi le a windowsos megszokásokat, és türelem és nyitottság kell hozzá, kísérletezési kedv, konfigurációs-utánaolvasós munka beletétele. Akinél ez nincs meg, az semmit nem fog fejlődni, nem lehet ráerőszakolni, csak megutálja, meg elkönyveli, hogy ez így szar, és pattan vissza a Windows.

Egy dolgot furcsállok a kollégánál. A blogja szerint 2 év után adta fel a Linuxot, ami elég ritka, hogy valaki ilyen hosszú idő után dobja. Akinek nincs türelme hozzá, az már az első pár napban vagy hétben dobni szokta. Aki viszont 3-6 hónapot kibírja, hogy Linux a fő rendszere, az meg szokta szokni, és minél többet használja, annál kisebb valószínűséggel dobja. Vagy lehet 2 évet foglalkozott vele, de nem volt a fő rendszere, csak mellékhobbiként tolta, és amiért lehetett, mindig visszabootolgatott Windowsra. Ez utóbbi a fejlődést jól le szokta lassítani, ha menekülőutak vannak hagyva, és mindig-mindig visszatérés van Windowshoz.

Egyébként meg a Linux nem való mindenkinek. Nem is kell, hogy legyen. Attól senkinek nem lenne jobb, ha lenne 30-60% részesedése, és ebből is egy windowsos jellegű, bloat, zárt rendszert csinálnak. Maradjon csak az elterjedtsége 2-5%-on, de az a felhasználói tábor tudja használni, életben tudja tartani, és a minőséget tartsák, ne a népszerűséget, meg a számokat, meg a windowsos szemléleti felhasználók igényére butítás legyen a fő fejlődési cél. A Linuxnak már így is rosszat tett a népszerűsödés, egyre inkább viszik multik (Red Hat, Canonical) a bloatosodás, windowsosodás irányába, lásd Snap, konténerizált univerzális csomagformátumok, systemd, pulseaudio, Elektron-alapú bloatok, Gnome-KDE és nagyobb DE-k, tabletesített, butított felületek, flat dizájn, egyéb káros tendenciák. Nem, ne legyen népszerű, legalábbis ne ilyen áron. Ott van már a Windows, semmi értelme a Linuxból is n+1. Windowst csinálni, mert az a tömegelvárás. Aki ilyet akar használni, annak már ott a Windows, mai gépeken mindegyiken fut normálisan, hiszen kellően erősek és megfizethetőek hozzá a modern hardverek, 5 dolláért megvehető az eBayen egy kulcs hozzá, nem akadály gyakorlatilag senkinek. Azzal nem tesz senki szívességet a Linuxnak, hogy szenved vele.

[ Szerkesztve ]

A Linuxnak már így is rosszat tett a népszerűsödés, egyre inkább viszik multik (Red Hat, Canonical) a bloatosodás, windowsosodás irányába, lásd Snap, konténerizált univerzális csomagformátumok, systemd, pulseaudio, Elektron-alapú bloatok, Gnome-KDE és nagyobb DE-k, tabletesített, butított felületek, flat dizájn, egyéb káros tendenciák. Nem, ne legyen népszerű, legalábbis ne ilyen áron. Ott van már a Windows, semmi értelme a Linuxból is n+1. Windowst csinálni, mert az a tömegelvárás. Aki ilyet akar használni, annak már ott a Windows, mai gépeken mindegyik fut normálisan, 5 dolláért megvehető az eBayen egy kulcs hozzá, nem akadály gyakorlatilag senkinek.

Nincs olyan, hogy a Linux bloatosodik, ez így teljesen értelmezhetetlen. Az Ubuntu szerintem is rossz irányba megy a Snap erőltetésével, de az még mindig nem egyenlő a Linux-szal. Az összes variáció és kombináció azért létezik a disztribúciókból, mert valakik megcsinálták, mások pedig használják. Ott van a lehetőség és a szabadság arra, hogy azt használj amit csak akarsz. Szerintem a legkevésbé sem lehet párhuzamot vonni a Windows-zal, ami gyakorlatilag egyféle megoldást kínál az ezernyi problémára, szemben a Linux a szinte végtelen variánsával. Az Electront nagyon könnyű félreérteni, illetve ha valaki csinál belőle pl. egy rendszermonitor alkalmazást annak valóban semmi értelme, de kicsitől a nagyig egészen kiváló dolgok hozhatóak ki belőle, szerintem zseniális már maga az elgondolás is, hogy egy web app legyen becsomagolva asztali alkalmazásba. Így van Linuxon is VS Code, Atom, Skype, hogy csak párat említsek - Electron nélkül nem biztos hogy vennék a fáradságot a támogatásra. Én is készülök egy Electron alapú alkalmazást fejleszteni, mert azzal oldható meg egy komplex probléma egyszerűen és elegánsan. Nem az eszköz a lényeg, hanem hogy mire használják. A flat dizájnt sem értem mi a bajod vele. Ez egy stílus, használhatsz helyette bármit, szerintem minden disztribúción elég nagy a szabadság ebben a kérdésben.

Végül is nem bírtam magammal, simán lement az upgrade, de hogy tudom a letiltott Opera és Vivaldi egyéb szoftverek frissítését újra engedélyezni? A grafikus felületen mindkettő mögött a "letiltva a focal változatra frissítéskor" szerepel...

Fel kell venni újra a ppa-kat. Vagy egszerűen újra telepíted öket, így automatikusan hozzáadja.

Például
link

[ Szerkesztve ]

A legtöbb minden, amit írtam, csak példa. Kivéve a systemd, mert az már nem kerülhető meg. Tudsz ugyan systemd-mentes disztrót használni, amin az initrendszer nem systemd lesz, de ahogy próbálsz olyan csomagot telepíteni, aminek a systemd a függősége (elég sok ilyen van, egyre több), úgy vagy nem fog menni, vagy fog, mert feltelepíti a systemd egyes komponenseit, elogind, stb., így viszont nem tudtad kikerülni, mert épp úgy futni fog a háttérben. Tehát magával nem a systemd-vel van, mert az önmagában még ilyen tetszés, nem tetszés, szimpátia alapon menne, hanem hogy mindenki elkezdte rá a programját dependelni, ezzel pedig rá van kényszerítve az emberekre, annak sem megkerülhető, aki meg akarja kerülni.

A többi dolog, amit még írtam, azok megkerülhetők. Még. De ha sokkal jobban elmegy a Linux ebbe az irányba, akkor már nem csak az Ubuntut fogja érinteni.

Ezzel az Electron-alapú alkalmazással meg az a baj, hogy neked kényelmes. A végfelhasználónak viszont nem biztos, hogy tetszeni fog. Meg részt veszel vele egy káros folyamat beindításában, mert pont a hozzád hasonló felfogású fejlesztők miatt egyre inkább minden Electron és JS alapú megoldás lesz, és ha ez kellően nagy méreteket ölt, akkor megint káros elbloatosodáshoz vezet. És ezzel még nem is az a probléma, hogy webes alapon írod, akkor használják böngészőben, és ne legyen hozzá natív app.

A systemd nagyon megosztó, ám mégis szinte minden disztribúció átvette, szerintem vehetjük természetes evolúciónak is. Nekem nincs semmi preferenciám egyikkel sem, de szerintem teljesen jól működik és nem baj, hogy nem kell mindent fájlokban keresgélnem. Valamiért szinte mindenki átvette, az ultrakonzervatív Debian meg a külön utat járó Arch is, tehát nem lehet azt mondani, hogy a Red Hat lenyomta mindenki torkán. A Pulseaudio meg egy tök jó dolog, az Alsa minden, csak nem felhasználóbarát, és akkor ott vannak a PA szolgáltatásai is, pl. az audio stream átirányítás/küldés több eszközre. Az Electronnál még mindig az a helyzet, hogy a Skype meg hasonlók esetében vagy ez van, vagy semmi. Senki sem fog natívan fejleszteni egy alig mérhető rendszerre, így viszont egyszerre le tudja fedni mindhárom desktop OS-t. Szerintem ez egy hatalmas dolog. Úgysem futtatsz 1-2 Electron alkalmazásnál többet, ez 500MB-1GB RAM, nem hiszem hogy szűk keresztmetszet lenne 2020-ban, főleg hogy vagy ez van vagy semmi. A sima böngészőben futó webes alkalmazásoknál azért többet kapsz az Electronnal, mert itt flexibilisen tudod összerakni az egészet, van rengeteg modul a node.js-hez, elég csak a JS-t ismerni a backendhez stb. A legjobb része pedig, hogy még komoly tudás/tapasztalat sem kell hozzá, elég ha valamennyire ismered a webes technológiákat. Ha ez vigasztal, a hivatkozott fejlesztés egy célszoftver lesz egy szűk szegmens számára, nem fogsz vele találkozni

Épp ez az, hogy nem a Red Hat meg Poettering hibája. Ők csak megírták a systemd-t, senkinek nem írták elő a használatát. Ebben inkább a fejlesztők hibásak, hogy ha kell, ha nem, rádependelik a szutykukat, ezért nem tudta a Debian és az Arch sem kikerülni.

Az Electron appnál ha egy is fut, akkor is felkerülnek miatta és futnak a függőségei, amik shared library-k, csak egyszer töltődnek be, mindegy hány app használja őket, és amikor elkezdesz már 2-nél többet futtatni belőle, akkor már nem egyenes arányban növelik a memóriafogyasztást. Ettől még feleslegesen bloat, és egy veszélyes tendenciát indít meg. Hiszen neked meg Gipsz Jakab fejlesztőnek kényelmes, erre rákap Hobbifejlesztő Géza is, pedig nem is akarta eredetileg, de látja, hogy ti is azt használjátok, és megkívánja, ez meg beindít egy lavinát. Már így is elég baj, hogy Atom, Skype, Visual Code, Spotify, Discord, stb. mind Electron/JS alapú szutyok. Lényegében a Steam is.

Systemd-re is azért dependeli mindenki a programját, mert 1) kényelmes, 2) elterjedt. Mert eleinte mindenki úgy volt vele, mint te, hogy neki kényelmesebb használni. De most már, hogy szinte minden használja, most meg annak a végusernek rossz, aki meg nem tudja emiatt kikerülni. És nem, nem arról van szó, hogy X MB-ot eszik-e a memóriából, hanem egyrészt feleslegesen, másrészt valaki ki akarná kerülni és már nem tudja.

Pl. egy Gnome-nál, SwayWM-nél, Steamnél teljesen indokolatlan, hogy systemd-re dependelnek. De mégis így tesznek. Elég szomorú.

Köszi, azt hittem a grafikus felületen semmissé tudom tenni ezt a letiltást, de a linkelt leírás alapján simán újra hozzá tudtam adni és az Operára is rá tudtam keresni.

grafikus felületen a szoftver és frissítéseknél törlöd a régi ppa-t, és aztán újratelepíted a honlapról letöltött deb file-t.

Köszönöm

A nas mappelgetést az smb.conf -ban elhelyezett
client min protocol = NT1 vagy CORE oldotta meg.

A 450 es driver kubuntu és Manjaro alatt működik. Azért próbálom erőltetni
az újabbat , mert nem hiszem el , hogy ezen a konfigon beakad a kis ablakban előtérben futó vlc
, egy másik tetszőleges ablak megnyitásakor. Bár ez lehet a KDE bib-je is.

[ Szerkesztve ]

Ryzen-7-3800x/Asrock x570SteelLegend/Asrock-PhantomGaming-6800Xt

Manjaro alatt szerintem azért működik, mert azon új verziós kernel és mesa csomag van. Míg Ubuntu-n a régi, igaz lehet frissíteni azon is az extra kerneles tárolóból. De NV kártyánál sajnos majdnem mindig ki vagy téve ennek a szopásnak, hogy nem tudsz tőle kernelt meg fontos rendszerkomponenst frissíteni, mert sorra eltöri majd a zárt GPU driverrel való kompatiblitást. Ezért kéne az NV-ának ezt a csak azért is zárt driver című szabadságharcot feladni, és beállni a többi gyártó után az opensource driveresek sorában.

Ugyanis Linuxon a legtöbb szoftvernek nem csak „sima” függősége van, hogy milyen csomagok kellenek neki, hanem még az is meg van kötve, hogy azokból min-max. milyen verzióval kompatiblis, ha a szükséges csomag fent van, de az vagy túl régi, vagy túl új, simán eltörhetnek dolgok, ami nálad bugként, fagyásként csapódik le. Sokan ezért is preferálják a rolling disztrókat, pl. Arch, Manjaro, Fedora, mert azon újabbak a csomagverziók és kisebb az esélye, hogy egy csomagfüggőség nem lesz jó elavultság okán. Ugyanis legtöbbször a régi csomag a probléma, az sokkal ritkább, ha azért bugzik, mert valami túl új verziós neki.

Egyébként jó driverrel próbálod elvileg, a GTX1080-as kártyákhoz elvileg a 450.8xxx-es driver való, de ha a disztrón vagy a disztró tárolójában túl régiek a csomagok, akkor lehet, hogy csak a 435-ös ággal fog jól menni. Így elsőnek mindig azt az NV drivert telepítsd, ami a disztró hivatalos tárolójában van.

Kis segítség kéne nekem.
Írtam 4 kis scriptet a monitorom vezérléséhez, a ddccontrol vezérli i2c buszon a monitor brightness és contrast paramétereit.
A 4 kis scriptbe beírtam a 0, 33, 66, és 100% értékeit és egérkattal vagy hozzárendelt bill.kombinációval kénelmesen tudom szabályozni a fényerőt, a 4 fokozat nekem elegendő.
A ddccontrol viszont csak sudoval megy, ezért a scriptek így néznek ki:

#!/bin/bash
#vilagossag=100%
echo [ide jön a jelszavam] | sudo -S ddccontrol -r 0x10 -w 75 dev:/dev/i2c-4
sleep 1 ; echo [ide jön a jelszavam] | sudo -S ddccontrol -r 0x12 -w 90 dev:/dev/i2c-4

A baj az hogy több helyen olvastam hogy ez így nem jó mert a jelszavam titkosítatlanul tárolódik valahol.
Ezt hogyan lehet kiküszöbölni, hogy vagy ne látszódjon, vagy a ddccontrol sudo nélkül végrehajtsa?

[ Szerkesztve ]

Ezt így tényleg ne csináld!
sudoers-ről ezekszerint még nem hallottál, abban tudsz kiadni sudo jogokat úgy, hogy ne kérjen jelszót. Egy minta:
touch /etc/sudoers.d/mysudoers
tordaitibi ALL=(ALL)NOPASSWD: ddccontrol

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Visudo-val akarnám, ez a biztos mert úgy olvastam ez nem engedi menteni ha rossz.
Hát tényleg nem engedi, fél órája nyűglődök vele, folyamatosan szintaktikai hibát ír.

tibi ALL=(ALL) NOPASSWD:ddccontrol

Ebbe hol a hiba, már megnéztem 2 weboldalon ahol ezzel foglalkoznak, ugyanez a szintaktika, mi a baja?
Már mindenhova szóközt tettem, elvettem a szóközt, mégse engedi.

[ Szerkesztve ]

A szintaktikád amit mutatsz eltér a sonar által mutatottal.

[link] itt úgy írja hogy all) és nopasswd között nincs szóköz, de kipróbáltam szóközzel is és a : után szóköz-nemszóközzel is.
Már egész kezemre áll a nano de ctrl-o, enter, ctrl-x után bedobja a szintaktikai hibát és nem menti.

tibi ALL=(ALL)NOPASSWD: ddccontrol

Válasz:

tibi@TibiXubuntu:~$ sudo visudo
[sudo] tibi jelszava:  
>>> /etc/sudoers: szintaktikai hiba near line 31 <<<
What now?

[ Szerkesztve ]

Egy sorba kéne szerintem.
sudo visudo /etc/sudoers

A visudo ezt nyitja meg, nem kell az etc.

#
# This file MUST be edited with the 'visudo' command as root.
#
# Please consider adding local content in /etc/sudoers.d/ instead of
# directly modifying this file.
#
# See the man page for details on how to write a sudoers file.
#
Defaults        env_reset
Defaults        mail_badpass
Defaults        secure_path="/usr/local/sbin:/usr/local/bin:/usr/sbin:/usr/bin:/sbin:/bin:/snap/bin"
# Host alias specification
# User alias specification
# Cmnd alias specification
# User privilege specification
root    ALL=(ALL:ALL) ALL
# Members of the admin group may gain root privileges
%admin ALL=(ALL) ALL
# Allow members of group sudo to execute any command
%sudo   ALL=(ALL:ALL) ALL
# See sudoers(5) for more information on "#include" directives:
#includedir /etc/sudoers.dl

Ez az a fájl, ugye?

Ahogyan Te írtad, úgy ez a válasz:

tibi@TibiXubuntu:~$ sudo visudo /etc/sudoers
[sudo] tibi jelszava:  
usage: visudo [-chqsV] [-f sudoers] [-x output_file]
tibi@TibiXubuntu:~$

Nem ez lesz a baja mert simán sudo visudo-val megnyitja a sudoers fájlt csak valamit nem jól írok be neki és nem hajlandó elmenteni.

igen lehet használni a visudo-t is... A conf.d könyvtárak vannak álalában a custom configokra kitalálva. És akkor viheted a file-jaidat különböző rendszerek között. De ahogy jól esik.

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Egyébként meg a sudoers elején ott is van amit lentebb mondtam
# Please consider adding local content in /etc/sudoers.d/ instead of
# directly modifying this file.
Ha nano-t szeretnél használni akkor a visudo előtt gépeld be ezt:
export EDITOR=nano

Mit irtál be pontosan?

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

ddccontrol ?

Én nem tudom, mi ez, de ami a nagyobb baj, hogy a visudo sem.

tibi ALL=(ALL)NOPASSWD: ddccontrol

Vagy az ALL szócskát kell a helyére beírni vagy a pontos elérési utat. szerintem

Ezen link alapján valahogy így értelmezhető....ebben is valami hasonló van.

[ Szerkesztve ]

Az ALL-ok jók (saját működő mintáimból ollóztam), de lehet, hogy a ddcontrol helyére full elérés kell.
Pl nálam így van megoldva a mountolás, és hasonló van az apt-re is
touch /etc/sudoers.d/mysudoers

Cmnd_Alias MOUNT = /usr/bin/mount
sonar ALL=(ALL)NOPASSWD: MOUNT

Cmnd_Alias UPDATE=/usr/bin/apt
# Allow members of group sudo to execute any command
sonar ALL=(ALL)NOPASSWD: UPDATE

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Én is ezt vettem ki a leírásokból, csak ugye az ALL az mindenre engedi, emiatt célszerű csak azt megadni, amit jelszó nélkül szeretnénk használni, de ilyen esetekben ez elérési úttal kell, hogy működjön, ahogy nálad is. De egyébként logikus is, hogy egy program neve nem elegendő ilyen esetekben, nem tud vele mit kezdeni a visudo. Nálad másképpen van megoldva, de ott is meg kellett adni az elérési utat egy másik sorban.

[ Szerkesztve ]

Úgy is lehet, túrni kell kicsit a man oldalakat és az ember pikk pakk rájön ha érti a logikát.
Itt egy újabb működő minta amit a nagios-hoz csináltam
Itt az nrpe usernek kellett root jogot adni a storcli-hez, hogy a raid tömbök állapotát le tudja kérni.
nrpe ALL = NOPASSWD:/opt/MegaRAID/storcli/storcli64
Az nrpe ráadásul technikai user shell nélkül a sudo-val meg szépen hozzá tud férni ahhoz amihez kell.

Egyébként meg a sudoers-ben benne vannak a path-ok szóval akár működhetne is ha a ddcontrol ott van valamelyikben.
Defaults secure_path = /sbin:/bin:/usr/sbin:/usr/bin

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Egyébként meg a sudoers-ben benne vannak a path-ok szóval akár működhetne is ha a ddcontrol ott van valamelyikben

Na látod, ez elkerülte a figyelmem, bár nem ismerem, mi az amit a kolléga próbál passw-mentesíteni, de lehet, hogy más helyen található....tényleg csak tippelni próbáltam, mert nem használok ilyen úri huncutságokat.

tibi ALL=(ALL) NOPASSWD:/usr/bin/ddccontrol

Így elfogadja és el is lehet menteni a sudoers fájlt.
De nem csinál semmit, a ddccontrol nem megy sudo nélkül ezután sem.
ddccontrol -r 0x10 -w 0 dev:/dev/i2c-4
Reading EDID and initializing DDC/CI at bus dev:/dev/i2c-4...
dev:/dev/i2c-4: Engedély megtagadva

Sudoval jó:
sudo ddccontrol -r 0x10 -w 0 dev:/dev/i2c-4
Writing 0x10, 0x00(0)...
Control 0x10: +/0/100 C [Brightness]

Szerk, reboot után sem megy.

[ Szerkesztve ]

És ha a /dev/i2c-4 - t bevennéd a sudoers fileba?

Megpróbálom.
Nem tudom a pontos menetet csak tippelek, a sudo ddccontrol mivel emelt jogú, indulása után emelt joggal piszkálja a dev/i2c-4 kernel modult?
Mert akkor a sudoers-be megadva a ddccontrolt ugyanígy működnie kéne.
Ugyanennek a ddccontrolnak van egy gui-ja, az hogyan működik, mert az is működik. Elindítom és csúszkák huzigálásával állítom a fényerőt, kontrasztot.
Telepítettem, kétkattal elindítom és megy. Ott hogyan vannak a jogosultságok?
Ezeket csak kíváncsiságból kérdezem.

Kernelmodult betenni a sudoers-be nem baj?
Ha valamit nagyon elbaltázok, konzolról napok mire esetleg meg tudom javítani.

[ Szerkesztve ]

A ddccontrol-nak van grafikus felülete a gddccontrol.
Nem lenne egyszerűbb azt használni ?
Lehet hogy userként indítható.

[ Szerkesztve ]

A megírt kis szkriptekből kiszedted ezt a részt?
echo [ide jön a jelszavam] | sudo -S

Látom gyökeret ver itt a kérdésed, nincs nVidia ill semmilyen VGA-m, de pár dolgot meg kell tenned, hogy akinek van, lássa a problémádat! Célszerű lenne pastebin-t használnod a kimenetekhez és annak a linkjét/linkjeit ide beraknod!

1.
VLC-t indítsd terminalból egy problémás mediafájl-lal, a terminal ki fog írni mindent, valószínűleg a hibát is.
2.
Ellenőrizni kell, milyen vdpau csomagok vannak fenn, kb itt a képen láthatóak.
3.
vdpauinfo kimenet is lényeges lenne. (vdpauinfo-t fel kell hozzá telepítened)
4.
ezeknek a parancsoknak a kimenetei is kellenek, amit itt felsoroltam.

Ha ezek megvannak, lehet továbblépni és így már hátha valakinek lesz használható tippje is.

Ja és a legelső, hogy a tárolóból tedd fel a zárt nvidia drivert! Azzal célszerű végigmenni a folyamaton először. Amíg ezek nincsenek meg, nem is említem a 3. fontosat, a kompozitort! (lehet, hogy az default jól van egyébként)

Ha ez így egyszerre sok, csinálhatod lépésenként is.

[ Szerkesztve ]

De igen de azt hogyan bill. parancsozom? Nincs ilyen opciója a guinak hogy konfigurálható gyorsgombok, nagyon-nagyon egyszerű kis felület.

Még egy ötletem van! Csak a backlight-ot manipulálnád hotkey-ekkel? Mert arra én láttam kész szkriptet! Ez neked nem jó?

[ Szerkesztve ]

Igen persze, ez volt ez első miután sikerült a sudoers-be hozzáadni a ddccontrolt.

tibi@TibiXubuntu:~$ ddccontrol -r 0x10 -w 0 dev:/dev/i2c-4
Reading EDID and initializing DDC/CI at bus dev:/dev/i2c-4...
dev:/dev/i2c-4: Engedély megtagadva

DDC/CI at dev:/dev/i2c-4 is unusable (-3).
If your graphics card need it, please check all the required kernel modules are loaded (i2c-dev, and yo
ur framebuffer driver).
tibi@TibiXubuntu:~$

Ugyenez sudoval:

tibi@TibiXubuntu:~$ sudo ddccontrol -r 0x10 -w 0 dev:/dev/i2c-4
Writing 0x10, 0x00(0)...
Control 0x10: +/0/100 C [Brightness]
tibi@TibiXubuntu:~$

Azonnal végrehajtja.