Egy tárgy energiafelvevő képessége, sokféleképp mutatkozhat. Pl. a műanyag ugyanakkora hőenergiától megolvadhat, deformálódhat, míg más anyag csak felmelegszik.
1 MJ energia az 1 MJ energia. Átalakulhat mozgássá egy autóban, vagy átalakulhat hővé, elektromos töltéskülönbséggé stb. Oda-vissza. Mindig van veszteség persze, de még az sem igazán tűnik el, nyelődik el. Betonnál sem fontos autó vs. betonban gondolkodni, lehet beton vs. betonvéső, légkalapács stb.
Igazából amiről beszélünk nem energiaelnyelődés, hanem "lendületveszteség" talán.... Hiszen pl. ha egy lövedék becsapódik a betonba vagy mondjuk a vízbe, vagy akár menjen előre a levegőben csak, mindenképp elveszíti a lendületét előbb utóbb. A gyűrődő zóna az autókban igazából csak az autó lendületvesztését képes lassítani, az autóban ülőkét csak áttételesen.
Ahonnan az egész elindult, azaz a közutasok járműve, pedig az "érkező" tárgyak lendületvesztését befolyásolja a csatolt szerelvényekkel. Alapvetően nem az érkező járművekben ülők érdekében, hanem az esetlegesen az álló/lassan haladó közutas járműben ülők érdekében.
Itt nem mindegy a beleütköző jármű tömege és sebessége sem nyilván. Kamion 85-el, vagy Trabant hatvannal...

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...