The Fall S01-S03 (2013-2016)
Bűnügyi sorozatokkal Dunát lehet rekeszteni - mind Hollywood, mind Európa szeret ilyeneket gyártani, és igazán remek darabokra is lehet bukkanni közöttük. A The Fall is ilyen - vagy legalábbis így indul.
A 2010-es évek Belfastja nem volt egy egyszerű hely - a Zavargások aktív szakaszán túl volt a város / ország, de a kedélyek még egyáltalán nem nyugodtak le. Sok a politika az élet különböző területein, és a rendőrség munkáját kiemelt figyelem övezi, mindenféle szervek és gyülekezetek előszeretettel kötnek bele... gyakorlatilag bármibe. Ebben a csendesen fortyogó üstben bukkan fel egy sajátos gyilkos, Paul Spector (Jamie Dornan), akinek felderítésére és elfogására a Metropolitan Police-tól "importálják" Stella Gibson detektív-főfelügyelőt (Gillian Anderson) - lehet sejteni, hogy az erősen hímsoviniszta környezetben mekkora szeretettel fogadnak egy angol női főnököt...
A fenti setup már önmagában is elég jó - ezt a készítők még megfejelik azzal, hogy a gyilkos személyét már az első epizódban megismerjük, és a sorozat párhuzamosan festegeti Stella nyomozását (és ezen keresztül a személyiségét), valamint Paul "vadászatát" (és ezen keresztül szintén a személyiségét). Lassú folyású, elsősorban feszültséggel operáló széria a The Fall, fantasztikus atmoszférával, és igen gazdag karakterizációval - rengeteg a hosszan kitartott közeli, a színészek pedig szinte kivétel nélkül elsőrangú munkát végeznek, tökéletes az illúzió, hogy egyszerre látjuk az eseményeket a nyomozó és a gyilkos szemével. Ezeket az értékeket mindhárom évad konzekvensen hozza, viszont az írásban akadnak közöttük eltérések.
Az első évad egy jól összerakott koherens sztorit mond el, és bár a végére jutott egy buta cliffhanger, még úgy is egy kerek egész lett - nagyszerű élmény volt. 9/10.
A második évad ott folytatja, ahol az első abbahagyta - 2 epizód erejéig. A 3. és a 4. részben viszont akkora hülyeségek történnek, hogy a néző csak kapkodja a fejét - ami annál is furcsább, mert az utolsó két rész aztán épkézláb módon zárja le az ívet. Azaz csak zárná, mert sikerül a végére egy egészen borzalmas cliffhangert becsempészni... 7 pontnál kevesebbet azért erre sem adnék.
A harmadik, záró évad a legnehezebb. Pault elkapták, és egy teljes évadban nézhetjük végig az ügy utóéletét. Bizonyos szempontból ez az évad zseniális - a fentebb felsorolt produkciós értékeket legalább olyan jól hozza, mint az első, és nagyon érdekes, fontos kérdéseket feszeget. A korábban elkövetett apró és közepes hibák mind-mind visszatérnek, hogy megkeserítsék a rendőrség (és a rendőrök) életét, és a higgadt, semleges látásmód annak ellenére remekül működik, hogy az első szezon szuperimmerzív megközelítésének az ellentéte. Sajnos a 6 epizód közel 6 óra játékideje erre nagyon sok - egy jelenetre sem tudom azt mondani, hogy kukázni kellene, de ez a sokminden így egymás mögé rakva egyszerűen nem elég érdekes. Aztán a záróepizódban kapunk az arcunkba egy jól előkészített, kirobbanóan aggresszív konfrontációt - ami után sajnos a sztori teljesen szétcsúszik, és ismét csak kapkodtam a fejem, hogy most akkor ki mit miért csinált. Végül ez a szezon is egy jó, de irritáló 7-es.

Összefoglalásul - aki szereti a lassan építkező bűnügyi sztorikat, az ne hagyja ki a The Fall-t. Nem tökéletes, helyenként irritáló mértékben, de többnyire remekül van összerakva, és a 17 epizód nagy része kitűnő élményt ad.

#értékelés

Pedro... amigo mio... ma is konzervvért iszunk! Kár lenne ezért a tehetséges gyerekért...