Vasárnap mentünk egy tök királyat!
Úgy kezdődött, hogy azt mondták többen, hogy a Papuk parki utat leaszfaltozták. Nos, a hír igaz, de... Szóval az étteremig felvezető út szépen le lett aszfaltozva, és tök jó minőségű! Azonban sajnos sokkal szűkebb is lett! Ha valakit érdekel milyen volt, az egy régi (amúgy érdektelen) videómban megnézheti: Horvát terepezés a Papuk Parkban (így, hogy voltunk ott, tök érdekes volt visszanézni, most nem is vittem kamerát).
Ezúttal jött velünk a garázsbérlő-társam egy Varadero-val. Elmondása szerint még sosem ment az étteremnél feljebb, és be is bizonyosodott, hogy ott bizony még mindig a régi köves út van, így maradt még élvezeti faktor a dologban - igaz, lefelé nem szeretem nyomni, és Zsoltit (Varaderos) is többször megkérdeztem, hogy mennyire bírja, mert még sosem "terepezett". de úgy tűnt nagyon élvezi!
Papuk után nyugatnak fordultunk, és úgy mentünk vissza a hegyen túlra. Igaz, itt is volt egy (amúgy kikerülhető) terepszakasz, de utána valami egészen fenomenális aszfaltos szakasz következett! A motorok, és a motorosok is imádták, és érdekes módon a kutya nem járt arra (Papukban folyamatos forgalom van)!
A hegy lábánál aztán keletnek fordultunk, és ezúttal Papukon is túl támadtuk meg a hegyet. Azaz, csak támadtuk volna, mert olyan vihar kapott el minket, ami öles fákat csavart ki. Szerencsére épp időben meg tudtunk bújni egy benzinkúton, így ebből sokat nem kaptunk.
A kényszerpihi után nekiugrottunk hát a benedvesedett hegynek, és bár csúszott picit kigyorsításoknál, nem volt semmi gond, sőt!
A hegy déli lábánál (Kutijevonál) aztán ismét keletnek fordultunk, mert elvittem a srácokat, és megmutattam nekik az épp épülő 3,6MW-os naperőmű projektemet. Itt tartottunk egy pihit, és mivel láttam Zsoltin, hogy fárad, többször nyomatékosan megkérdeztem, hogy vegyük-e hazafelé az irányt, mert az utolsó szakasz megint terep lesz, és bár tök enyhének néz ki, nem tudom ez nem sok-e a konfortzónájából kifelé. Mondta, hogy csak menjünk, de sajnos az eső megtette a hatását, és az első nagyobb pocsolyánál megpróbált a Varával a bakháton menni, és persze, hogy becsúszott a vízbe, és persze, hogy perec lett a vége. Van is miatta bűntudatom, mert bás sokszor megkérdeztem, láttam rajta, hogy mégis fáradt, és nem magyaráztam el neki az alapokat sem, bízva abban, hogy majd úgyis lekövet...
Na utána jött a nap legmeglepőbb része: a fékpedál elgörbült, Zsolti dereka meghúzódott, bordája zúzódott. Elmentünk a horvátországi partneremhez, kértünk pár szerszámot, helyre is raktuk, de Zsoltnak a legnagyobb baja mégis az volt, hogy sáros lett! Szerintem amúgy kapott egy kis sokkot, és azért volt ez, de hirtelen nem tudtam mit kezdeni vele, annyira meglepett...
Miután összeszedtük magunk már mentünk haza (én még egy picit melózni is), szóval több esemény nem volt. Azt nagyon-nagyon sajnálom, hogy elesett, de azt is, hogy nem tudtuk befejezni az utolsó szakaszt, mert az is szépnek ígérkezett!

És mi a lényeg? Hát hogy aki teheti menjen Papuk környékére motorozni, mert szuper lehetőségek vannak arra aszfalton, és köves úton egyaránt!

Az útvonalért kattints ide!

[ Szerkesztve ]

*MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor