Linux-nál alapértelmezésben engedélyezve van egy szép kövér overcommit limit, hogy a rendszeresen előforduló, gyakorlatilag üres foglalások (inkább sok kis töredék, de akár nagy[ok] is) mellett is ki lehessen használni a ténylegesen rendelkezésre álló RAM-ot (sacc-kb-durván). (Én Linux-on nem is használok semmilyen memória swap-ot / tömörítést, stb).

A Windows viszont csak úgy enged túllépni a valós RAM mennyiségen, ha "van fedez erre a hitelkeretre" a pagefile-ban (nem fogja neked teleírni csupa nullával a pagefile-t, ha egy program lefoglal egy kazalnyi területet, amit végül nem használ, de ha nincs neki hely, akkor nem engedi előre lefoglalni). Ez az egyik, amiért nagyon jó ötlet tartani egy pagefile-t (anélkül könnyen előfordulhat, hogy nem tudod kihasználni a teljes rendelkezésre álló RAM mennyiséget, hanem esetleg csak jelentősen kevesebbet). A másik, ami miatt kvázi kötelező, az pedig néhány hülye felhasználó program, ami hibásan működik pagefile nélkül, bármennyi RAM-od van (bár ezek szerintem is egyre ritkábbak, talán még mind a WindXP időkből származik, amiket ma találsz ilyen problémával, de léteznek, bele tud futni az ember).
Ehhez jön még megjegyzésül, hogy a Windows-nál a GPU memóriát is másképp kezelik néha, így előfordulhat, hogy akár a teljes lefoglalt VRAM mennyiség le lesz foglalva a rendszer virtuális memóriábal is (ami csak addig nyújtózkodhat túl a RAM-on, ameddig a pagefile ér...), ami ha belegondolsz több Gb lehet (amit ilyenkor "elpazarolsz" a RAM-ból).

[ Szerkesztve ]

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."