Előbb utóbb mindennek vége... Egyébként a Fuji X rendszere is ugyanúgy veszélyeztetett. A különbség az, hogy micro 4/3 az egyetlen olyan tükör nélküli rendszer JELENLEG amihez ha nem adnának ki több objektívet, akkor is kvázi minden feladatra van NATÍV objektív, a közepes minőségűtől a csúcsig, kicsitől a nagyig mindenre van legalább 1-1 objektív. Kvázi innentől már olcsóbb fenntartani a rendszert, mert nem kell tonnányi objektív fejlesztésre költeni, elég csak a vázakat optimalizálni.
Aztán, hogy mi lesz 5 év múlva, jó kérdés, valamelyik FF MILC rendszer fog befutni, vagy ugyanúgy osztoznak 3-4-en ezen a kicsi piacon, majd meglátjuk. De ma, 2018-ban eszem ágában sincs eldobni a jól bevált MFT-t egy ugyanúgy bizonytalan Fuji X kedvéért (ráadásul onnan még hiányzik pár objektív) vagy váltani a most megjelenő új FF MILC rendszerek valamelyikére, mert azokat akárhogy is nyomatják, még 5 évig nem lesz teljes a natív objektív kínálatuk.
Így marad a Sony FF, mint opció, de az a rendszer nekem nem tetszik, az olcsóbb objektíveik nem tudnak jók lenni, mert rossz az a bajonett átmérő és a sarkok taknyolnak rendesen, a drágább objektíveik már jók, de olyan nagyok és orrnehéz a szett, hogy köszönöm, erre inkább nem áldozok komolyabb pénzeket.
Szóval az élet (számomra) halad tovább és meglátjuk pár év múlva mi lesz. Most elővettem a stabi hibás, de egyébként működő E-P1-emet, rátettem a 60-as macrot és lestem, hogy bizony, még mindig lehet ezzel is értékelhető képet lőni, messze veri a telefonokat, amivel az emberek 99,99 %-a fotózik, pedig abban egy 10 éves szenzor található. A nemsokára megjelenő csúcs Olympus szenzora az E-M5 III-ba le fog csorogni kb. 1 év múlva, amivel szerintem 2025-ben is lehet majd jó képeket lőni, annál tovább meg miért tekintsek?
