Nem válaszként írom, mert az utolsó ~10-15 hsz-hoz mehetne.
Az első komolynak vehető linux-os próbálkozásom a Mint Mate (talán 15, a fene se tudja) volt. Win7 után komoly váltás volt, de az első perctől kezdve tudtam használni. Úgy kb. 1,5 évig használtam. Igaz sokat kellett szoknom és tanulnom (sosem leszek elég jó!) A felmerülő problémákat - akadt pár - vagy fórumos segítséggel, vagy Google barátommal de probléma mentesen meg tudtam oldani! Mi ez, ha nem kezdőbarátság?
Néhány alkalommal próbáltam összehaverkodni a Debian-nal, de eddig még minden alkalommal zajos volt az elválás.
Jelen pillanatban nem használok Mint-et, napi szinten Manjaro-zok. Remélem nem nagyképűség, de azért valamennyire ismerem a Mint-et. Friss húsoknak nem véletlenül szokom ajánlani (nem feltétlenül csak itt a fórumon) a Mint-et. Az én használati szokásaimnak az Arch vonal vált be, viszont VB-ban van Mint Cinnamon, Manjaro XFCE, OMV v5, OpenSUSE KDE, EndlessOS és MacOS Mojave (nem röhög!!!) is a gépeimen. Szóval nem lehet azt mondani, hogy elzárkózó lennék.

Májkimiki és Tordaitibi:
Az a gond, hogy a legtöbb egyszeri linux-os (is) magából indul ki. Az átlag felhasználót az OS annyiban érdekli, hogy fusson a gépén, "dolgozzon a keze alá", tudja használni azokat a programokat amire szüksége van és a gép ne problémázzon egyfolytában. Ja meg nézzen is ki valahogy.
Többek között ezért is szeretem a linux-okat, mivel nem csak az OS frissességére "ügyel", hanem a futtatott programjaiéra is. A redmond-i gyönyörűségen vagy te magad intézed a naprakészen tartást - ami valljuk be néhány tucat program mellett elég tökönszúrás tud lenni - vagy külön programot kell "fenntartani", erre.

Üdv. V. Körte