Az OpenSUSE azért erőlteti a BTRFS-t (emlékeim szerint), mert rolling kiadás. Ha valami elsz*ródik egy frissítésnél, akkor egy korábbi állapotra könnyebb visszaállítani a rendszert ezzel a fájlrendszerrel. Nekem ez rémlik.

[ Szerkesztve ]

Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

Én az összes disztrót ext4-re teszem, akkor is ha más a default fájlrendszer.

Suse-ban van snapshot. De Fedora-n már nincs belekonfigolva. Például.

Nem tudom, azt több helyen olvastam, hogy az EXT4 már egy kiforrottabb technika, így sokan a stabilitás végett szeretik azt választani.

Mostanában viszont volt valami bug a Debiannál, szerencsére a kernelt gyorsan javították. EXT4-nél adatvesztést okozott.

Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

Nekem desktop, home user-ként is az adataim a legfontosabbak, de nyilván mások az igényeink...

Berus [Devuan GNU/Linux 5]

De érdekli a véleményed, csak be kell lépni az Expert Partitioner menübe...

Berus [Devuan GNU/Linux 5]

Egy kezdonek pl tok jo ahogy default mukodik (a mar emlitett) openSUSE. Meghalt valami frissites kozben?

Egy kezdőnek nem túl jó, ha meghal frissítés közben, ezért használ Linux Mint Cinnamont! 10 év alatt csak egyszer halt meg frissítés miatt, de az 100%-ig useridiótaság miatt volt. Remélem érzékelhető a különbség...

Ha genyó lennék, mondanám, hogy olvassatok Btrfs doksit, és akkor rájöttök miért jó, de azért segítek: COW, pillanatkép, tömörítés, alkötetek, CRC32C, eszközök ki be pakolása a fájlrendszerbe szabadon.

Ha nem csak RO lennél, láttad volna az iménti hsz-emben a rengeteg BTRFS linket, ennél többet hová olvassak róla? De amúgy nekem semmi gondom nincs vele, viszont az EXT4-gyel sem.

KDE neon 20240226 a 6.0.0-as Plasma-val. [link] [link]

De nincs gond, már a hosszú évek alatt megszoktam, hogy a Linux evangelistáknál ez a vitakultúra...

Szerintem a thread-hez viszonyítva tök normális a vitakultúra.

hogy ha normálisan konfigurált Btrfst akarsz, akkor a kijelentés korlátozottan igaz

Ebben teljesen igazad van. Viszont senki nem akar semmilyen más FS-t, ha home userként felrak egy Linuxot, remélem ezt elfogadod. Home userek 99,9%-a úgy van ezzel a BTRFS/EXT4 dologgal, mint a sysvinit/systemd témával. De miért is lenne másként, amikor nem az érdekli, mi van a rendszerben, hanem az, hogy jól működjön minden. Egyszóval azt a könnyen telepíthetőség ellen felhozni, hogy neked nem ment könnyen a BTRFS konfigolása...azért érzed mennyire sánta ez így.

Különben meg ne érzékenykedj, volt Linuxosként dícsérgeted itt a Wint és csodálkozol, hogy a torkodnak ugrunk!?

Ja és kicsit dekoncemtrált voltam, mert RO-t írtam, pedig writeonly-t akartam. Belinkeltem csomó BTRFS leírást, man-t és akkor leírod, hogy miért nem olvasunk doksikat róla? Writeonly vagy...

[ Szerkesztve ]

Sziasztok, frissítettem a Debian-t Trixie-re, Gnome 46, kernel 6.6...lenne egy kérdésem, hátha valaki tudja a választ, a rendszer info nem látja az Ssd méretét, azt írja a lemezkapacitás ismeretlen és a Lemezek alkalmazás sem... ugyan ez volt ubuntu 23.10el is...köze lehet ahhoz, hogy win 11 -nek le van foglalva 4 partició? Bookwormnál ok volt, és ubuntu 22vel is
...

Sziasztok!
Egy utsó buta kérdés.
Ha a gparted-el csinálok EXT4-es partíciót, az ha nem állítok semmit, alapértelmezetten naplózó fájlrendszert hoz létre? Magyarán a naplózás engedélyezve van a formázott EXT4-en?
Küszönöm!

Igen.

Adódott egy kis problem:

CoreCtrl-t használnék (v1.3.10, kernel 6.7.6) az RX 7800 XT kártyámmal, de nem jelenik meg a venti profil állítás.
A GRUB tartalmazza a doksiban lévő paramétert:
GRUB_CMDLINE_LINUX_DEFAULT="amdgpu.ppfeaturemask=0xffffffff loglevel=3"
Természetesen a grub-mkconfig is megvolt.

Mit szúrok el?

Az 1.3.9-ben kikapcsolták 6.7-es kernel mellett, mert azt írják, hogy nem működik.
De talán van workaround: [link]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Aha, köszi.
Hát, akkor elgondolkodom, hogy visszatérjek-e inkább a LACT-hoz, mert abban működik.

Egy kicsit megkeveredtem a script-ben ennél a résznél:
{ print }' "$grub_config" > "$temp_file" && mv "$temp_file" "$grub_config"
sudo update-grub

Nem használok update-grub-ot és a /etc/default/grub-ban pedig nem látok változást.
Hogyan kéne ennek működnie?

[ Szerkesztve ]

Valszeg nem végleg kapcsolták ki. A 6.8-as kernellel számítok ezen a téren változásra, mert itt többeknek is volt gondja ezekkel a még relatíve új kártyákkal amikre szintén érkezik majd a megoldás várhatóan a 6.8-al.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Most forgatok egy 6.8-rc6-ot. Hááát... kíváncsi vagyok.
Ha jól tudom még lesz egy rc7 és aztán kijön a kernel.

[ Szerkesztve ]

Új benchmark szoftvert fedeztem fel, Geekbench a neve. Ha másra nem, legalább arra jó, hogy a procihűtőmet leteszteljem.

[ Szerkesztve ]

Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

Sziasztok,
adott egy ADATA HD710 USB-s HDD NTFS fájlrendszerrel amit egy Debian 12-őt futtató Intel-NUC-ra szeretnék csatlakoztatni, de valamiért USB csatlakoztatást követően megszakad a kapcsolat. Más gépben rendben működik, illetve ezen a gépen rendben működik 7/24-ben egy Seagate usb-s disk.

Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: usb 2-3: new SuperSpeed USB device number 6 using xhci_hcd
Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: usb 2-3: New USB device found, idVendor=125f, idProduct=a15a, bcdDevice= 1.00
Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: usb 2-3: New USB device strings: Mfr=2, Product=3, SerialNumber=1
Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: usb 2-3: Product: HD710
Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: usb 2-3: Manufacturer: ADATA
Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: usb 2-3: SerialNumber: *
Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: usb-storage 2-3:1.0: USB Mass Storage device detected
Feb 27 16:50:33 NUC-SRV kernel: scsi host2: usb-storage 2-3:1.0
Feb 27 16:50:38 NUC-SRV kernel: usb 2-3: USB disconnect, device number 6

Van ötletetek, hogy mi lehet a gond?

N+1 tipp közül az első: Nem ad elég energiát USB porton át. Próbáltad másik porton, aktív (külső tápos) USB HUBra dugva?

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

Na, kipróbáltam a CoreCtrl/LACT párost 6.7 és 6.8rc6 kernellel és RX7800XT kártyával.
Gyakorlatilag mindkét kernellel ugyanazt az eredményt kaptam:
CoreCtrl: PowerLimit -> OK, GPU/MEM Clock Limit -> Fail
LACT: PowerLimit -> OK, GPU/MEM Clock Limit -> Fail, FanControl -> OK
Az normális, hogy az órajel limitek sem működnek?

Jó teszt csomag, csak nem túl ismert. Amúgy keress rá a Phoronix test suite-ra, na ott van minden is benchmark téren.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Hubom sajnos nincs, de másik portban is ugyan ezt produkálta.
Egy raspberry pi 3b-n hosszú ideje ment/(megy) hibátlanul.

Haligali,

Olvasgatok a Snap csomagokról és próbálom értelmezni az ott leírtakat.

Jól gondolom-e, hogy a Snap az olyasmi, mint egy csomaggyűjtemény, ami egy egészet alkot? Pl. Firefoxot telepítem snapben, akkor felmegy a Firefox és az összes függősége együtt. Ha eltávolítom a Firefoxot, akkor a Firefox-szal együtt az összes függőség is letörlődik.

Ez végülis jó dolog, vagy tévedek? Debianon én sok olyannal találkozom, hogy letörlök egy programot, de a függőségei ott maradnak a rendszerben. Igazából engem ez nem zavar, ha ezek a plusz csomagok csak úgy ott vannak, de nem okoznak semmilyen stabilitásbéli problémát, de azért nem annyira "clean" érzést ad.

[ Szerkesztve ]

Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

Hát, szerintem most értetted meg a klasszikus linuxos csomagkezelés lényegét.
Ha több alkalmazás igényel egy alapvető vagy közös csomagot (libet, akármit). Az elég egy példányban a rendszeren. Emiatt nem távolítódik el, amikor csak az azt használó appot törlöd.
Egy snap csomagban minden benne van az app működéséhez, függetlenül attól, hogy mi van a telepített rendszeren.
A klasszikus séma a disztró verziók alapja. Függőségi viszonyban vannak a rendszer komponensei.
A snap meg egy külön környezet az oprendszerben.
A snap függőség kezelése, homokozóban futása, tárhely igénye és erőforrás igénye már egy külön téma.

A Linux disztrók egyik problémája, hogy nincs egységes csomagformátum, ami a fejlesztők részéről probléma... A flatpack meg snap is próbál megoldást nyújtani erre, ugyanakkor kérdéses eredménnyel és szerintem nem közülük fog kikerülni a probléma megoldása.
Pl. a Snap-os Firefox amit az Ubuntu szállít, az még mindig lassabb mint a natív verzió, kezdetben meg sokkal lassabb volt...

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

"a snap készítője is becsempészhet valami rosszindulatú szemetet."
[link] Es ez nem az elso eset!

Köszönöm, kezdem érteni!

De akkor így ennek tükrében mi értelme van a Snapnek?

Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

Pl. a Snap-os Firefox amit az Ubuntu szállít, az még mindig lassabb mint a natív verzió, kezdetben meg sokkal lassabb volt...

Ez lehet azért, mert a rendszeren belül futtat egy homokozót, amiben fut egy Firefox? Ez elég sz*rul hangzik teljesítmény szempontjából.

[ Szerkesztve ]

Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

Nem tudom. Szeretem az Ubuntut, de, hogy így működik a Snap, ezek után nekem már nem tűnik annyira vonzónak. Miért nem voltak nekik jók a Debian csomagok úgy, ahogy voltak?

Bírom ezeket a Linux forkolásokat, hogy mindenkinek van egy ötlete, aztán mindenféle irányba elágaznak a dolgok, összevesznek egymással a fejlesztők, kiválnak, majd a forkot is forkolják, aztán a végén lesz egy csomó különböző ötlet, amiből kéne egy valami közöset gyúrni, de azt meg lehetetlen és akkor ott áll az ember, hogy kéne valami hardverre illesztőprogram, de a hardvergyártó meg néz, hogy mi a rákra írjam meg, amikor van vagy 20 féle csomagformátum meg 600-féle Linux alapú rendszer? Én meg csak használni akarnám a hardvert Linux alatt, de nem tudom, mert a hardvergyártó se tudja, hogy mit csináljon aztán a végén meg sz*rik az egészre és inkább csak Windowsra írja meg.

Ez így egy nagy orális szolgáltatás.

[ Szerkesztve ]

Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.

Annyi értelme van a Snap-nek, Flatpak-nek, AppImage-nek, hogy disztró függetlenül tudja az app fejlesztője kiadni az app-ot.
A disztrónak csak a futtató környezetet kell tudnia.
A fejlesztő meg bepakolja az app-hoz szükséges motyót egy csomagba. Nem kell figyelni az összes disztró minden függőségét. Vagy arra várnia, hogy a legfrisebb kiadása mikor kerül be. A disztró kiadási sémájának megfelelően. Illetve a disztró csomagkarbantartók mikor végeznek a disztróba illesztéssel.

Ez a snap örök téma amúgy, érdemes a Haladóban olvasgatni a hsz-eket, pro/kontra.

indító kérdés:

Az még messze van, de a flatpak és snap-pal nem az a baj, hogy GUI van hozzá, hanem az, hogy ami települ 31MB normál esetben, a flatpak-nál az 850MB - telepítve meg 2,5GB

[ Szerkesztve ]

Anno annak idején, jó pár éve. Amikor az EFI gondolata felmerült, pont az lett volna a lényege. Hogy egy amolyan köztes réteg lenne a bios és az oprendszer közt és csak arra kellene a gyártóknak drivereket írni. Nem pedig közvetlen operációs rendszerekre.
Aztán mire UEFI lett belőle, szépen kinyírták a nagyok az alapgondolatot, és maradt minden ugyanúgy. Plussz behozták még a secure boot intézményét is.

Többek között erre céloztam, amikor azt írtam, hogy a Linux sz@r és egyre sz@rabb lesz...
És ezt tetézik az olyan csapatok mint a GNOME, akik sportot űznek a "majd mi megmondjuk a tutit, mert mi jobban tudjuk mindenkinél" mentalitásból (lásd pl. a Waylandos szappanoperájukat). Hozzáállást tekintve nincs náluk kártékonyabb az openszósz világban, simán felveszik a versenyt Mr. Pöcsteringgel! És akkor őket tömik ki milliókkal!

[ Szerkesztve ]

Berus [Devuan GNU/Linux 5]