2018. szeptember 22., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Linux a mindennapokban: Manjaro KDE

Professzionális, felhasználóbarát, naprakész, rugalmas disztribúció - terminál használata nélkül is!

[ ÚJ TESZT ]

Előszó

A jelenlegi elrendezés Papirus ikonokkal

Mi ez és mire jó?

A Manjaro egy közösségi fejlesztésű operációs rendszer, mely a Linux kernelt használja, így ez is egy Linux disztribúció a sok közül. A híres-hírhedt Arch Linux disztribúcióra épít, sok szempontból nagyon hasonló, viszont míg az Arch elsősorban haladó felhasználóknak ajánlható, addig a Manjaro könnyen telepíthető és használható akár teljesen kezdők számára is. A rendszer teljesen ingyenes, szabadon letölthető és terjeszthető.

Ehhez a rendszer biztosít számunkra egy egyszerűen használható grafikus telepítőt, eszközöket a hardverelemek felismerésére és a szükséges driverek automatikus telepítésére, valamint előre definiált asztali környezetet és szoftvercsomagot. (Összehasonlításképpen ezek egyike sem része egy alap Arch rendszernek.) Nagyon leegyszerűsítve a Manjaro elérhetővé teszi az Arch Linux előnyeit anélkül, hogy nehézséget okozna a telepítés, a rendszer konfigurálása, a szoftverek beszerzése stb.

Ilyen is van: Manjaro branded notebook a StationX-től

Miért jobb ez, mint a Windows 10?

A kérdés természetesen erősen szubjektív, elsősorban az egyéni igényektől függ, de vannak objektív szempontok is, a teljesség igénye nélkül:
- nagyobb szabadság,
- rugalmasabban alakítható felület és kezelés,
- kisebb erőforrásigény,
- nagyobb kontroll a rendszer és működése felett,
- szoftverek telepítésének egyszerűsége,
- ingyenesen, korlátozások nélkül hasznlálható
- valamint nagyobb biztonság jellemzik a Manjarot a Windows 10-zel szemben.

Ma már az sem állja meg a helyét, hogy egy Linuxot használni bonyolult, a Manjaro esetén például teljesen mellőzhető a terminál használata (gyakorlatilag minden elérhető grafikus felületről), driverek tekintetében pedig sokszor jobb a helyzet, mint Windows alatt, főleg a régebbi, Windows 10 alatt már nem támogatott hardverek esetén.

Ahol még mindig érzékelhető hiányosság van a két rendszer között a Windows javára az a szoftverek elérhetősége és mennyisége, de rengeteg kiváló alternatívát találhatunk Linuxra is, amik sokszor jobbak, mint amit Windowson megszoktunk és a legtöbbjük ingyenes. Játékok tekintetében a Steam egyre több címet kínál (jelenleg 9699), a régebbi darabok jelentős része pedig futtatható kompatibilitási réteg alkalmazásával (ez a Wine, de a linkelt PlayOnLinux - ami a később említett csomagkezelőből egyszerűen telepíthető - nagyban megkönnyíti a szoftverek telepítését, konfigurálását. Van persze pár olyan kivétel, amikor nem köthetünk kompromisszumot, és muszáj Windows-os szoftvert használnunk (ilyen lehet például a Microsoft Office), ekkor három lehetőségünk is van: a már említett Wine/PlayOnLinux, virtuális gép (pl. Virtualbox, ahogyan később lesz rá példa az Excellel), vagy a Linuxot Windows mellé telepítve párhuzamosan használhatjuk a két rendszert (persze nem egy időben, ezért ez utóbbi a legkényelmetlenebb). Bárhogyan is döntsünk, több lehetőségünk is van az ilyen problémák megoldására, az pedig csak rajtunk áll, hogy a fenti előnyök mekkora kényelmetlenséget érnek meg.

Manjaro KDE némi átalakítás után

Miben más ez, mint egy Ubuntu?

A legalapvetőbb különbség, hogy míg az Ubuntu a Debianra épül és kiadásos (release) modellt követ, addig a Manjaro az Archra épül és gördülő (rolling) modellt alkalmaz. Előbbi esetén van egy adott verziójú kiadás, például Ubuntu 16.04, és ennek a tárolóiban csak meghatározott verziószámú csomagok vannak, amik később sem fognak frissülni, így egy LTS (hosszan támogatott) rendszer esetén akár több éves szoftvereink is lehetnek, amiket csak részben tudunk frissíteni külső tárolók felvételével. Ráadásul egy új kiadás (pl. 17.04) esetén disztribúciófrissítést kell végeznünk, ha szeretnénk a frissebb szoftvereket használni, ami olykor problémákat okozhat.

A Manjaro mint rolling rendszer csak egyszer kerül telepítésre, utána ezt a rendszert frissítjük folyamatosan, újratelepítés vagy disztribúciófrissítés nélkül. A tárolókban folyamatosan elérhetőek a legújabb csomagok, amik először a tesztelési (testing) ágra kerülnek, ahonnan, ha megbízhatónak bizonyulnak, némi idő elteltével átkerülnek a stabil (stable) ágra. A gyors frissítések miatt sokan tartózkodnak a rolling rendszerektől, azonban érdemes megjegyezni, hogy míg az Arch valóban ún. bleeding edge megközelítést használ (nagyon gyorsan kikerülnek a tesztelési ágból a stabil ágra a csomagok), addig a Manjaro esetén az Arch stabil ágát tekintik tesztelési fázisnak, és csak bizonyos idő elteltével, ha nincs semmi komolyabb hiba (általában 1-2 hét, nagyobb frissítések esetén inkább az utóbbi a jellemző) kerülnek át ebből a stabil ágra a csomagok, ami a gyakorlatban azt jelenti hogy ekkor jelez frissítést a rendszer.

Így fest a tradicionális elrendezés.

Mit takar a KDE?

A Manjaro más Linux-disztribúciókhoz hasonlóan különböző asztali környezetekkel érhető el, ebből jelenleg három hivatalos (Xfce, KDE, Gnome) és több közösségi (pl. Cinnamon, Lxqt, Deepin) változat van. Az asztali környezet meghatározza a felhasználói felület kinézetét, valamint a mellékelt szoftveres környezetet is, tehát ha látunk két teljesen eltérően kinéző rendszert, de mindkettő Manjaro, akkor az normális, ezért van a nevükben megkülönböztetve az asztali környezet. (A KDE a K Desktop Environment, vagyis K asztali környezet rövidítése, és a Qt fejlesztői környezeten alapul.)

Ez is Manjaro, csak éppen Xfce környezettel

Miért éppen a KDE változat kerül bemutatásra?

A különböző asztali környezetek nagyon eltérő megjelenést, működést és szoftvereket tartalmaznak, így ezek abszolút szubjektív megítélés alá esnek. Az eltérő fejlesztési elveknek köszönhetően egyaránt megtalálhatóak az egyszerűségre törekvő, valamint a komplex, minél nagyobb funkcionalitást biztosító környezetek is. A KDE az utóbbi csoportba sorolható, emellett érdemes megemlíteni a felhasználói felület testreszabhatóságát (téma, színek, ikonok, panelek, widgetek mind külön-külön egyszerűen változtathatóak) valamint az erőforrásokkal való takarékosságot is (egy alap telepítés memóriahasználata ~500 MB).

Virtuális gépen futó frissen telepített Manjaro, szerény étvággyal

Ennél sokkal gyengébb vason is kiválóan fut, ez a munkakörnyezetem

Mik a hardverkövetelmények?

x86-os processzor (ajánlott 10 évesnél nem régebbit használni), 2 GB RAM és nagyon javasolt legalább egy alap integrált grafikus gyorsító, ezt már a közel 10 éves processzorok többsége is biztosítja, egyedül az Atom szériás megoldásoknál lehetnek kisebb-nagyobb problémák. Az eddigi leggyengébb gép, amin próbáltam, egy Intel Pentium T4500-as kétmagos notebook 2011-ből, ezen abszolút élvezhetően futott (3GB RAM társaságában, egy lassú merevlemezről). Ha ennél erősebb hardveren próbáljuk, nem lehet nagy probléma. A támogatott grafikus vezérlő megléte azért fontos, mert a KDE erre támaszkodik a felhasználói felület és a különböző effektek megrajzolásakor, jelentősen gyorsítva azt, illetve így tehermentesíti a processzort.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

  • Fedora 26 (5. rész)

    A Fedora egy olyan, a közösség által fejlesztett operációs rendszer, ami Linux kernelt és GNU programokat használ.

  • Linux a mindennapokban

    A bő egy év Ubuntu-használat után a legkevésbé sem hiányzik a Windows, és kiváltképpen a 10-es nem.

Hirdetés

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.