Nem egyszerű különbségről van szó (nem kivonással számítjuk ld. az ábrát), továbbá a lakossági villanyóra nálunk a hatásos teljesítmény alapján méri a fogyasztást. Ipari fogyasztóknál más a helyzet.

A meddő egyfajta ballasztként jelentkezik, amit a hálózat kénytelen oda-vissza cipelni az energiatermelő és a fogyasztó között, a frekvencia ütemében. Emiatt a hálózat vezetékeit vastagabbra kell tervezni, különben növekedne a hő formájában jelentkező veszteség.

A meddőre ettől függetlenül szükség van, hogy például a trafók, motorok mágneses mezője létre tudjon jönni. Az erre fordított teljesítmény a szinusz hullámzása közben vissza is táplálódik a hálózatba, megfogható, hatásos teljesítményként nem jelentkezik, csak a hálózatot terheli, a generátorban keletkező veszteségeket is növeli.

Másik a kapacitív meddő, amivel kompenzálni lehet az induktív meddőt stb. ezek már messzire vezető témák, amibe kár lenne belemenni, mindenesetre ideális esetben (ohmos terhelés, izzólámpa, fűtőbetétek) cosφ = 1.

Amit talán még érdemes tudni, hogy a tápegységek PFC-áramköre is részben a teljesítménytényező 1-re történő alakításán dolgozik, másik fő feladata az egyenirányítók szinuszjelet torzító hatásának kiegyenlítése, amit a diódák és a puffer kölcsönhatása okoz (csúcsra terhelés, röviden).

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.