A negyedhullámú botantenna elvileg a hullámhossz negyedrészén teljesít a legjobban, gyakorlatilag vannak korrekciós tényezők. Vagy be lehet iktatni a talpponton tekercset, ami úgy hangolja, mintha hosszabb lenne, ezért is nevezik hosszabbító tekercsnek, ami persze nem egyenértékű egy tényleges hosszabbítással.

Hasonlóan létezik a rövidítő kondenzátor fogalma is, de ilyennel inkább rádióamatőrök "szórakoznak" finomhangoláskor, gyári megoldásoknál inkább a tekercses "trükk" megy, de még így is rövidítettnek, alulméretezettnek számít sok antenna.

Egyébként nem nagyon érzékeny a tunerek bemenete (mármint károkozásra), mert sávszűrő, illetve hangolt rezgőkör is van a bemenetnél, így eleve tartalmaz olyan tekercseket, ami GND felé lényegében rövidre zárja a bemenetet. Nagyfrekvenciát természetesen továbbengedi, plusz utána még antiparalel diódák is lehetnek betéve védelemként.

Sok tunernél látszólag zárlat mérhető a bemeneten, de ez csak a DC-ellenállás, nem az RF-impedancia.

Gyakori eset, hogy feszültségeket mérek egy TV-ben, hirtelen nem tudom hová tenni a műszer másik végét, bedugom a tunerbe. A hagyományos (nem antennatápos) tunereknél ez garantáltan GND-szintet ad. Vagy gyanús esetben (ha nem stimmelnek a feszültségek) rá is mérek az ellenállásra, de ez így szokott lenni.

[ Szerkesztve ]

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.