Azon, hogy a kb. 30%-kal drágább japán klíma megéri-e a különbséget, lehet vitatkozni, de azon, hogy a júliusi ~25 kWh óra havi fogyasztásomhoz nem olyan működési mód tartozik, mint a februári ~ 200 kWh fogyasztáshoz, nem hit és vita kérdése, szerencsére már a középiskolai fizikai kémia órákon (de utáltam) meg kellett tanulni Boyle- Mariotte és Gay-Lussac törvényeit a gázok állapotváltozásairól, ezeket nem lehet felülírni semmilyen illiberális, unortodox parlamenti határozatokkal, sem hasraütéssel, sem a ki tud nagyobbat lódítani versennyel. Ha nyáron a külső és belső hőmérséklet között már átlag feleletti különbség is van, az kb. 10 fok; ezzel szemben télen az átlagos kinti ~0 fok és benti 23 fok között bizony már 23, de ha beüt egy rendesebb fagy, akkor 35 fok a különbség: nyáron ehhez benti 25 foknál kint 60 foknak kellene lennie, ami azért Magyarországon nem szokott rendszeresen előfordulni.
Akkor még valahogy el kell jutnia a melegnek (vagy hidegnek) a klímától a legtávolabbi falhoz, mégpedig a falon átdiffundáló W/m2K képlettel számított mennyiségben legalább, és ehhez kell ventillátor teljesítmény, és a hőmérsékletkülönbséggel arányosan több.
Hogy egy autós példával szemléltessen a kínai-japán különbséget: annó ment az M7-esen egy NDK-s Wartburg és egy NSZK-s Audi, belátható, hogy nem azonos műszaki tartalommal és komforttal bírtak, de mindkettő többet fogyasztott 120-as tempónál, mint 90-esnél, és mindkettő jobban rázkódott a betonon.