Ha nem zajos és nem is vibrál túlzottan a burkolata működés közben, az jó. Meg ahhoz képest, hogy ebben 15 mm magas, 4 db lemeztányért használó belső HDD lehet. Ha nem is melegedik átlagos használat mellett, akkor az szintén oké. De mondjuk intenzívebb terhelésnél és magasabb szobahőmérsékletnél (pl. nyáron) attól még melegedhet majd. A belső HDD pontos típusát nem említetted, de valószínűleg az MQ04ABB400 alapmodell integrált USB-s változata, azaz az MQ04UBB400 lehet.

Ez a bezacskózás azért kissé extrém... A Canvio Basics burkolata eleve matt, ezért kevésbé kényes pl. az ujjlenyomatokra. A karcolások, kisebb ütődések ellen meg célszerű a zacskó helyett inkább egy szilikon védőtokot (példák) beszerezni. A tároláshoz és a szállításhoz pedig egy hordozótokot.

Köszönöm!

Az nem derült ki, hogy mennyire van telemásolva (foglalt / szabad terület) a külső merevlemez, a forrásmeghajtó (amiről történik a másolás) milyen gyors, a port mellett a kábel is USB 3.0 típusú-e, a gyári rövid kábellel, vagy hosszabbítóval van-e használva stb. Aztán, hogy milyen operációs rendszerrel, ami ha Windows, akkor ténylegesen USB 3.0 módban csatlakozik és működik-e a külső merevlemez (példa), ugyanis a 28-30 MB/s kb. USB 2.0 szint. Továbbá mit mutatnak az adatátviteli sebességre a szintetikus tesztek, azaz pl. ATTO, CDM, HD Tune stb. programok valamelyike.

Ha az előbbiek biztosan rendben vannak, akkor ennél a modellnél max. az SMR technológia jöhet szóba, mint az írási sebesség esésének oka. Bár ez sem törvényszerű, itt a topikban is többeknek van SMR HDD-s 2,5"-os külső merevlemezük és eddig nem volt különösebb panasz emiatt belassulásra (példa).

Ha az UEFI BIOS-ban az XHCI Hand-off disabled értékre van beállítva, akkor az USB 3.0 portok eleve csak USB 2.0 módban működnek. Ez pedig valóban okozhatta az említett problémát, de akkor nyilván alapból fel kellett volna tűnnie, mivel ilyenkor az összes csatlakoztatott USB-s tárolóeszköz értelemszerűen csak USB 2.0-s sebességgel működik. Valamint az alapértelmezett beállítás általában nem a disabled, hanem az enabled, vagy hardvertől függően pl. az auto szokott lenni, ha van olyan opció.

De mindegy, a lényeg az, hogy végül sikerült megoldani.
Valamint kiderült, hogy nem a külső merevlemezzel volt gond és ez esetben nem is az SMR miatt volt a lassulás.

[ Szerkesztve ]

Ehhez tudni kellene azt, hogy a Macen pontosan milyen fájlrendszerre lett formázva a külső HDD. Ha megnyitod a Windows 10 lemezkezelőjét és a screenshoton lévő állapot van, vagyis meghajtóbetűjel és a fájlrendszer típusa, valamint a kötetcímke nélküli elsődleges partíció többnyire inaktív opciókkal, akkor vélhetően olyanra, amit a Windows nem kezel. Azaz ha pl. HFS+ / APFS (?) fájlrendszerre lett formázva, akkor azt a Windows eleve nem kezeli natívan, ellenben a macOS értelemszerűen igen. Az előbbi teljes körűen (olvasás + írás) max. olyan külső programmal képes rá, mint amilyen pl. a MacDrive és a Paragon HFS+ for Windows. Ha elég a read-only mód, akkor meg pl. a Total Commander fájlkezelőhöz van olyan kiegészítő, amivel többek között a HFS+ fájlrendszerű partíciók is olvashatók.

A másik megoldás olyan fájlrendszer használata, amit mindkét OS natívan kezel. Az NTFS-t ugyan a macOS is tudja olvasni natívan, de írni már nem, ahhoz terminál / külső program szükséges. Tehát marad az exFAT, amit a macOS és a Windows is egyaránt képes natívan olvasni és írni. Továbbá még a FAT32 is ilyen, de az elég elavult és annál a maximális fájlméret csak 4 GiB - 1 bájt lehet, valamint USB-n 512e szektormérettel a maximális kötetméret is csak 2 TiB. Ellenben az exFAT-nál nincsenek ilyen szűkös korlátok, ami + az előbbiek a topik összefoglalójának "Particionálás, formázás" fejezetében is részletezve vannak.

[ Szerkesztve ]

Először azt kell eldönteni, hogy a kettő közül melyik megoldás legyen. De látom a külső házas topikban is feltetted a kérdést, vagyis ezek szerint lehet mind a kettő. Ebben a topikban viszont eleve inkább a gyárilag készre szerelt külső merevlemezek a téma. Ha 2,5"-os fizikai méretben kell ilyen Type-C csatlakozással, akkor egy másik válaszban részletezve vannak a lehetőségek konkrét példákkal.

Ha okostelefonhoz (is) akarod csatlakoztatni a 2,5"-os külső merevlemezt, akkor ott viszont problémás lehet a használat, mivel eleve bizonytalan, hogy tudna-e a működéséhez megfelelő tápellátást biztosítani USB-n. Ha nem, akkor külső tápellátásra, plusz kábelekre stb. lesz szükség, ami ugyancsak egy korábbi válaszban szintén részletezve van.

Arról már volt szó többször ebben a topikban, hogy a külső merevlemezeknél (is) az egyes webshopoknál feltüntetett adatokat nem feltétlen kell mindig készpénznek venni, mert előfordulhat pontatlanság, elírás. Ez a jelen esetben szintén helytálló, mivel a 10 TB-os Elements Desktop belsejében az említett 5400 RPM + 256 MB cache jellemzőkkel bíró OEM WD Red merevlemez szokott lenni, nem pedig 7200-as, 32 MB-os pufferrel. Ez az alábbi képen és a korábban linkelt hozzászólások alapján is egyértelműen látszik, ahol a fórumtag vélhetően eleve itt belföldön vásárolta a terméket.

A My Book és az Elements Desktop sorozatok között a főbb különbségek szintén kb. ugyanazok, amik a 2,5"-os változatoknál. Vagyis elsősorban a hardveres titkosítás, a bónusz szoftverek és a 3 éves gyártói garancia a My Book javára, a dizájn meg inkább szubjektív. Bár a hardveres titkosítás adott esetben akár kontra is lehet, ha tönkremegy a külső ház, mivel ilyekor az eredeti SATA-USB panel és a titkosítást végző chip nélkül máshol nem lehet hozzáférni a HDD tartalmához. De egyrészt, ha tönkremegy, másrészt meg pont ettől hardveres és nem sima, szoftveres titkosítás. Harmadrészt meg alap, hogy a fontos adatokról eleve több offline és / vagy online tárolón is legyenek biztonsági másolatok, azaz ne kizárólag csak 1 db belső / külső merevlemezen legyenek tárolva.

[ Szerkesztve ]

A felsoroltak a célra megfelelhetnek és általánosan ajánlottnak mondhatók. Viszont, hogy számodra ezek / egyéb modellek közül melyik lenne a legmegfelelőbb, az függ attól is, hogy pontosan milyen kell. Ehhez további adalékként a topik összefoglalójának "Ár, vásárlási szempontok" fejezetén belül részletezve van a 2,5"-os méretkategória konkrét példákkal, valamint az ott is megtalálható blogbejegyzésben szintén.

A gyárilag készre szerelt külső merevlemezek, illetve az általad linkelt modellek rendszerint támogatni szokták a készenléti állapotot (alvó mód). Viszont a tényleges működéshez az eszközoldali támogatás mellett az is kell, hogy a gazda, azaz az adott hardver és a rajta futó operációs rendszer is támogassa, lehetővé tegye ezt. Ez, illetve a működést befolyásoló tényezők egy korábbi hozzászólásban szemléltetve vannak PC + Windows környezetben. Viszont az elsődlegesen támogatott hardver- és szoftverkörnyezet = PC, Mac & desktop OS, ellenben ettől eltérőnél nem feltétlen garantálható minden esetben a megfelelő kompatibilitás és működés (példa). Tehát hiába támogatja az alvó módot a külső HDD, nincs rá 100%-os garancia, hogy az a médialejátszóval használva is működni fog inaktív állapotban. Az ügyben értelemszerűen a készülékkel foglalkozó topikban kellene érdeklődni a tapasztalatok felől. Ha a médialejátszónál x perc inaktív állapot után netán nem működne az alvó mód és külön beállítva sem lehet megoldani, akkor másik lehetőség a készülék kikapcsolása, vagy szoftveres leválasztás után az USB-kábel kihúzása, vagy 3,5"-os külső HDD használata, aminél van a külső házon külön tápkapcsoló. De egyébként ilyen tápkapcsolóval szerelt külső ház akár a 2,5"-os típusoknál is elérhető (példa).

[ Szerkesztve ]

Ez nem újdonság, mivel rendszerint mindegyik 2,5"-os külső merevlemezhez viszonylag rövid USB-kábelt mellékelnek gyárilag. Ennek vélhetően az az oka, hogy USB-n minél stabilabb legyen a tápellátás. Ugyanis a rövidebb kábel elektromos ellenállása általában kisebb, mint a hosszabb kábelé, ezáltal pedig a feszültség és az áramerősség is kevésbé fog csökkenni, biztosabban tarthatók a megfelelő értékeken.

Nem derült ki milyen hosszú az a hosszabbító kábel, de ha túl hosszú, akkor az előbbiek értelmében nem meglepő, ha nem működik megfelelően az eszköz, vagy akár fel sem pörög rendesen a benne lévő merevlemez. Ha az USB-elosztó (hub) aktív helyett passzív típusú, azaz nem külön tápadapterről üzemel, akkor pedig szintén nem meglepő, ha bizonyos esetekben tápellátási probléma adódik. Bár ha a gépen USB 3.0 porthoz van csatlakoztatva az elosztó és a 2,5"-os külső merevlemezen kívül más, nagy energiaigényű eszköz nincsen rácsatlakoztatva, akkor oké lehet akár a passzív is. Ellenkező esetben, valamint hosszabbító kábel használatánál viszont már probléma lehet az eszköz tápellátásával USB-n.

[ Szerkesztve ]

Az nem derült ki, hogy pontosan milyen Seagate külső merevlemezről van szó. Viszont az nem újdonság, hogy a legtöbb ilyen külső merevlemez manapság eleve passzív hűtéses, ami miatt nem meglepő, ha nem lesz olyan hűvös a bennük lévő HDD, mint egy asztali PC belsejében aktív hűtésnél. Ha a külső ház műanyag és többnyire zárt, akkor az pedig még tovább tetézheti a melegedést. Viszont hogy milyen mértékű lesz, az függ a használattól, a környezeti (szoba) hőmérséklettől, valamint magától a külső házban lévő HDD-től is. Ha az utóbbi az általában halkabb és hűvösebb 5400-5900 RPM-es helyett netán 7200 RPM-es, akkor meg pláne nem meglepő, hogy jobban melegedik. Aztán az már más dolog, hogy hosszabb távon melyik HDD menyire bírja a magasabb üzemi hőmérsékletet. A 48 °C valóban sok, de ha csak átmenetileg, meg alkalmanként ennyi, az még nem feltétlen akkora gond. Meg ha csak a nyári meleg és a magasabb szobahőmérséklet miatt, akkor az megint más dolog. Hosszabb távon az igazán kritikus az, ha tartósan ilyen magas, illetve főleg 50 °C körüli, valamint afeletti hőmérsékleten üzemel a külső HDD.

Ha ez a Seagate egy gyárilag készre szerelt külső HDD, akkor azoknál a házilagos megbontás és szétszerelés eleve garanciavesztéssel járhat. Ha marad külsérelmi nyoma a szerelésnek, akkor meg pláne. Vagyis szép és jó, hogy most az asztali PC-be rakva hűvösebb a HDD, de azért a garancia megléte / elvesztése sem teljesen mindegy. Meg ha valakinek inkább belső HDD kell, akkor nyilván olyat kell venni és nem külsőt. Ha vegyes (belső + külső) használatra kell, akkor meg inkább egy 3,5"-os külső házat + abba egy merevlemezt, annál a garancia elvesztésének kockáztatása nélkül megoldható a HDD kiszerelése, cseréje. Vagy akár egy HDD dokkolót, az a külső háznál amúgy is praktikusabb lehet, ha gyakran és gyorsan kell ide-oda helyezni a merevlemezt.

[ Szerkesztve ]

Tehát egy 6 TB-os Seagate Expansion Desktop. Annál maga a külső ház műanyag és pár-néhány apró szellőzőnyílást leszámítva többnyire zárt, valamint ugye passzív hűtéses. Maga az ST6000DM003 merevlemez az adatlapja szerint ugyan 5400 RPM-es, de az előbbiek és az esetleges átlagosnál magasabb szobahőmérséklet miatt nem meglepő, ha intenzívebben melegedik.

A gyártói garancia a merevlemezen lévő adatokra, szükség esetén az adatmentésre valóban nem vonatkozik, hanem csak a meghajtó meghibásodása esetén annak cseréjére, ez igaz. De egyrészt azért az utóbbi is jól jöhet. Másrészt ha fontos adatokat kell tárolni, akkor azoknál úgyis alap, hogy több helyre, több online és / vagy offline tárolóra legyenek mentve, ne kizárólag csak 1 db fizikai tárolóra. Aminél jelen esetben maga a merevlemez amúgy sem feltétlen a legtartósabb sorozatból való, vannak különbek is a Seagate kínálatában, lásd pl. a belső merevlemezekkel foglalkozó topik összefoglalójában felsoroltakat.

[ Szerkesztve ]

Tehát 2,5"-os, 2 TB-os külső merevlemez kellene. A 2,5"-os méretkategória a topik összefoglalója mellett az ott is megtalálható blogbejegyzésben van részletezve konkrét példákkal és árakkal. Azt lenne célszerű átnézni és fixen eldönteni, hogy pl. gyárilag összeszerelt, vagy külső házas megoldás kell-e, a 3. pontban említett egyéb dolgok (pl. fémház) lényegesek-e, fixen max. 25 ezer az anyagi keret, vagy ha nem, akkor mennyivel mehet feljebb, stb. Viszont ha csak 1-1,5 havonta lenne használva, akkor annyira túlbonyolítani sem érdemes. Meg az pl. ebben a hozzászólásban is részletezve van, hogy a megbízhatóság eleve összetett dolog egy ilyen külső merevlemeznél (is), eleve több dolog függvénye.

A WD 2,5"-os külső merevlemezeiben a belső HDD rendszerint ugyanaz szokott lenni, azaz a Blue sorozat modelljei, illetve pontosabban azoknak az integrált USB-s változatai, amikről az előbb linkelt blogbejegyzésben külön fejezet is van. Ha a külső házas megoldást választod, annak egyik előnye, hogy tetszőleges, SATA-s belső merevlemez választható a külső házba, ami akár az átlagosnál tartósabb is lehet. Viszont ez a megoldás 2 TB-os tárolókapacitásnál 25 ezerből nem feltétlen fog kijönni, itt az egyes gyárilag készre szerelt modellek ára valamivel kedvezőbb lehet, mint azt az általad linkeltek is szemléltetik.

[ Szerkesztve ]

Egy ilyen USB-s tárolóeszköz elsődlegesen támogatott környezete a PC, Mac & desktop OS, elsődlegesen ott garantálható a megfelelő kompatibilitás és működés, ellenben ettől eltérőnél már nem feltétlen minden esetben. De ettől függetlenül elvileg jó lehet a My Passport okostelefonhoz is, ha az utóbbi tud kezelni USB-n csatlakoztatva külső HDD-t. Viszont másrészt magad is megválaszoltad, hogy ilyen használatnál mi okozhat még gondot, vagyis kapásból pl. a tápellátás. Ami egyébként a tévénél is az lehet, lásd egy korábbi hozzászólásban leírtakat. Az előbbinél meg amúgy sem feltétlen valószínű, hogy USB-n egy ilyen okostelefon önmagában, pláne aksiról működve meg tudna rendesen hajtani egy 2,5"-os külső merevlemezt. Max. esetleg egy kisebb energiaigényű mSATA / M.2 külső SSD-t, de még annál sem minden esetben feltétlen biztos. A 2,5"-os külső HDD-hez esetedben is nagy valószínűséggel külső tápellátásra lesz szükség, ami ebben a válaszban részletezve van a tabletes témánál, valamint okostelefonnal szemléltetve is találni számtalan leírást, videót a megvalósítás módjáról (példa).

"Elvileg ebben a WD-ben 2 USB port van (3.0+2.0), illetve Huawei Mate 8-ra kötném (valamint akkor az áram miatt laptopra)."

Magán a My Passporton nyilván csak 1 db USB 3.0 port van, a "3.0+2.0" a kompatibilitásra vonatkozik. A külső tápellátást és a kábelezést meg lehetőleg az előbbi leírásokban részletezett módon kellene megoldani. A laptophoz technikailag max. pl. egy külön megvásárolt Y-kábel, vagy annak is valamilyen OTG-s változatánál a kiegészítő tápvonalat lehetne csatlakoztatni, de az úgy megint nyakatekert és egyben kérdéses megoldás lehet.

Egyébként ha már van laptop, akkor eleve azt lenne célszerűbb használni az okostelefon helyett, nem bonyolítani a helyzetet az utóbbival. Meg nyilván nem a laptopban lévő háttértárra, hanem eleve a külső HDD-re történne a letöltés. De ha céges gép és tényleg nem lehet rajta semmit csinálni, le van korlátozva minden, nincsen otthon egyéb laptop, vagy asztali PC, nem opció a külső tápos 3,5"-os külső HDD, mindenképpen a tévéhez közvetlenül csatlakoztatott USB-s tárolóról történne a filmek lejátszása, hát akkor jobb híján marad az eredeti elképzelés.

[ Szerkesztve ]

A képek, videók tárolása elég általános dolog, arra gyakorlatilag kb. akármelyik külső merevlemez megfelel, ahogyan az általad felsorolt 2 modell is. Viszont, hogy ezek (összehasonlítás), vagy egyéb modellek közül melyik legyen, az függ attól is, hogy pontosan milyen külső merevlemez kell. Ehhez további adalékként a topik összefoglalójának "Ár, vásárlási szempontok" fejezetén belül részletezve van a 2,5"-os méretkategória konkrét példákkal, valamint az ott is megtalálható blogbejegyzésben szintén.

A hozzászólásban lévő képen látszik, hogy miről van szó, ahogyan az említett blogbejegyzésben is külön alfejezet van erről. A WD-vel szemléltetve itt van egy-egy példa integrált és a nem integrált típusra. Vagyis az utóbbinál normál SATA csatolófelülete van a HDD-nek és külön egység a SATA-USB adapter (példa), míg az előbbinél rá van integrálva a chip és az aljzat is a HDD-re, illetve a PCB-re. Azaz egy ilyen integrált USB-s HDD-t szükség esetén nyilván nem lehet normál módon SATA-n csatlakoztatni, max. némi átalakítás után, de az meg macerás. A témához kapcsolódóan a többi pedig le van írva a már említett blogbejegyzésben.

[ Szerkesztve ]

Az mondhatni tipikus, hogy egyes webshopokban helyenként pontatlan, téves információk vannak megadva a termék jellemzőinél, ezért sem kell az ilyeneket készpénznek venni... Ha megnézed ezen hozzászólást, valamint az 1-2 TB-os Maxtor modellekben lévő HDD, azaz a Mobile HDD sorozat adatlapját, akkor teljesen egyértelmű, hogy nem 32 MB, hanem 128 MB a cache mérete. Ami ilyen méretben egyébként az adatátviteli sebességnél eleve másodlagos, pláne nagyobb méretű fájlok másolásánál, amiről korábban is volt szó. Aztán a pontos információkra visszatérve a másik meg az, hogy nem 2 év, hanem 3 év gyártói garancia van a Maxtor M3 Portable sorozatnál, ami az adatlapja és pl. ezen hozzászólás alapján is megint elég egyértelmű.

"Van egy Toshiba, 500 GB-os külső HDD-m, aminek valószínű, hogy a csatlakozója ment tönkre."

Miért, talán kontakthibás a PCB-n az USB-aljzat, lötyög, vagy netán részben letörött? Maga a HDD USB-n csatlakoztatva - ügyelve a megfelelő tápellátásra - felpörög, elindul, az OS felismeri valamilyen szinten a külső meghajtót, azaz pl. Windowsnál az eszközkezelőben és a lemezkezelőben megjelenik?

Egyébként erről a fajta megoldásról pont nemrég volt szó itt, vagyis hogy ha integrált USB-s és nem normál típusú a csatolófelületű a belső HDD, akkor nem lehet közvetlenül SATA-n csatlakoztatni. Max. egy ilyen, vagy ehhez hasonló átalakítás után, de ez eleve macerás és megfelelő ismeretek kellenek hozzá. A másik meg az, hogy a vezérlőpanel cseréje sem igazán opció egy normál típusúra, ezt pont pár hónapja próbálta itt valaki eredménytelenül (példa). Ahogyan az ugyanolyan típusúra (integrált USB-s) történő csere is eleve kérdéses, több buktatója is lehet (bővebben), még ha a WD-khez hasonlóan ennél a Toshiba HDD-nél is vannak online találatok ez ügyben. Vagyis ha részben emiatt lett most leszedve a PCB, akkor lehet kb. feleslegesen.

Ha több gépen is kipróbálva az OS nem ismeri fel USB-n csatlakoztatva semmilyen formában a külső HDD-t, vagy éppen fel sem pörög, akkor úgy nyilván nem lehet hozzáférni a rajta lévő adatokhoz. Ráadásul ha fel sem pörög a HDD, akkor az lehet akár letapadt olvasófej (példa) miatt is, ami pláne problémás. Ha fontosak a rajta lévő adatok és megérne némi pénzt a profi mentés, akkor ez esetben egy adatmentéses céget, valamint itt a fórumon az adatmentés - liksoft - HDD kereső mentéshez topikot kellene felkeresni.

[ Szerkesztve ]

Alapesetben elég az 1 db partíció egy ilyen adattárolásra használt külső merevlemezen, a most említett modellnél is 1 van gyárilag, azaz egyben van a teljes lemezterület. Viszont szükség esetén lehet akár többet is létrehozni rajta, ez a felhasználói igényektől és szokásoktól is függ. Egy korábbi válaszban részletezve van, hogy milyen eseteben lehet indokolt a több partíció létrehozása.

A Maxtor M3 Portable egy gyárilag készre szerelt külső merevlemez, amibe a particionálás és a formázás is eleve beletartozik. Vagyis a kicsomagolás és a géphez történő csatlakozás után alapesetben nem szükséges újraformázni, mivel már gyárilag formázva van NTFS fájlrendszerre, ami a Windowson történő használathoz pont ideális.
Ha nagyon akarod, akkor persze opcionálisan újraformázhatod pl. exFAT / NTFS fájlrendszerre (inkább NTFS-re), amihez grafikus felületen bőven megfelel a Windows 10 fájlkezelője, lemezkezelője. Ezeknél pedig a gyorsformázás az alapértelmezett beállítás, ami alapesetben elegendő is. Kivenni a pipát és lassú formázást csinálni egyrészt inkább tesztelési céllal szokás a merevlemez esetleges hibáinak megállapításához, javításához. Viszont ez egy vadonatúj és feltételezhetően hibátlan állapotú külső HDD-nél emiatt értelemszerűen nem feltétlen indokolt, plusz ráadásul elég időigényes is, amiről volt már szó itt és a társtopikokban egyaránt (példa). Másrészt akkor lehet még értelme a lassú formázásnak, ha biztonsági okból az adatmegsemmisítés a cél. Viszont mivel még vélhetően nem lett rámásolva semmilyen személyes adat a külső merevlemezre és a gyárilag rárakott mappákat, fájlokat leszámítva lényegében üres, ezért ez ilyenkor nyilván megint nem igazán indokolt.
Ha már elkezdted a lassú formázást, akkor normál esetben értelemszerűen megvárod, amíg befejeződik. Viszont az néhány óráig eltarthat egy 2 TB-os külső HDD-nél még USB 3.0-n is. Ha nem akarod ezt kivárni, akkor másik lehetőség, hogy megszakítod és akkor jó esetben max. RAW lesz az NTFS fájlrendszerű partíció. De az egy újraformázással, vagy teljes újraparticionálással korrigálható.

[ Szerkesztve ]

Ha NTFS partíció helyett RAW lett USB-s csatlakozásnál, akkor reális, ha formázni akarja a Windows, sőt az utóbbi esetben eleve ez a jellemző. Ha esetedben nem csatlakozási, érintkezési probléma miatt ilyen USB-n, hanem tartósan, az eszköz újracsatlakoztatás és a Windows újraindítása után, valamint másik gépen, másik Windowson próbálva is, akkor azzal nem nagyon lehet mit kezdeni. Ráadásul ha RAW, akkor a CHKDSK sem használható. Esetleg meg lehet próbálni egy másik topik hozzászólás végén leírtak mintájára visszaállítani az NTFS partíciót, de ha fontos adatok vannak a lemezen, akkor az adatmentés a biztosabb és biztonságosabb megoldás. A másik lehetőség meg nyilván az újraformázás, újraparticionálás, de az eleve destruktív folyamat, vagyis a HDD-n lévő adatok törlésével jár.

"Több lemezen kipróbáltam, az eredmény ugyanaz, formázzam!"

Mármint ha ennél az IDE/SATA-USB adapter használatánál más HDD-k az előbbi probléma áll fenn, akkor az nem éppen normális. Ez esetben akár az adapter, vagy annál az USB-kábel hibája is szóba jöhet. Ha van rá lehetőség, akkor másik adapterrel / dokkolóval / külső házzal is ki kellene próbálni a HDD-t. Valamint ha van a közelben asztali PC, akkor abba téve SATA-n.

Egyébként ezek mekkora tárolókapacitású HDD-k és milyen partíciós séma van rajtuk? Ha 2 TB+ és GPT, valamint SATA-n lettek inicializálva és particionálva, akkor viszont nem meglepő a jelenség, amivel kapcsolatban az egyik társtopik hozzászólásában le van írva a lényeg. Vagyis ez esetben "csak" ennyi a gond.

[ Szerkesztve ]