Üdv!

Ha kicsit visszaolvasol, akkor láthatod, hogy pont nem olyan régen volt szó ITT többek között a 2,5"-os 4 TB-os WD-kről is.

Általánosan nincsen 5-6 ezres különbség a 4 TB-os Elements Portable és a My Passport között, legalábbis az árgép találatai alapján. Pont ezért akkor már inkább az utóbbit érdemesebb venni a + 1 év garancia és az egyéb előnyei miatt. De ha az előbbit annyival olcsóbban be tudod szerezni, megfelel kevesebb garanciaidővel és extrák nélkül is, hát akkor veheted akár azt is, a te dolgod.

(#22305) L4D1K:
Ha gyárilag összeszerelt, egybeépített 3,5"-os külső HDD kell, akkor a WD-nél az Elements Desktop és a My Book jöhet szóba a normál sorozatok közül. Az utóbbinál pedig szintén vannak bizonyos előnyök, hasonlóan az előbb említett 2,5"-os sorozatokhoz. A szükséges tárolókapacitást pedig el kellene dönteni, de az a gyártó weboldalán is látszik, hogy 2 TB, illetve 3 TB a minimum a linkelt típusoknál. A hangtalan működés viszont nem feltétlen reális elvárás, pláne egy nagyobb tárolókapacitású, több lemeztányért használó 3,5"-os külső merevlemeznél. Ilyen szempontból egy 2,5"-os általában előnyösebb, ha pedig kb. teljesen zajtalan megoldás kell, akkor eleve egy külső SSD a nyerő. Aztán ez a 24/7-es használat, meg hogy ilyen formában legalább 6 évig bírja megint nem feltétlen reális elvárás, pláne egy normál típusnál. Arról itt a topikban is volt szó, hogy azokban rendszerint átlagos belső merevlemezek szoktak lenni, amelyek nem feltétlen a legtartósabbak. Valamint nem olyan régen egy másik esetnél arról, hogy ilyen célra a külső házas megoldás jobb választás lehet egy átlagosnál strapabíróbb belső HDD-vel. Na meg maga a külső ház sem teljesen mindegy, mert pl. hő(el)vezetés szempontjából egy full alumínium, netán még szellőzőnyílásokkal is ellátott típus nyilván előnyösebb lehet, mint egy zárt, műanyag megoldás. Bár az előbb említett WD-ken szoktak lenni szellőzőnyílások, ami az Elements Desktop esetében a mellékelt képen is látszik, de maga a külső ház rendszerint csak műanyag.

[ Szerkesztve ]

Szia!

Egy laptophoz alapvetően inkább egy 2,5"-os külső HDD passzolna jobban, az a kényelmesebb és a praktikusabb hozzá. De mivel azt írod, hogy nem lenne hordozva a külső HDD, hanem tartósan az asztalra téve lenne használva, ezért esetedben végül is nem létszükséglet a 2,5"-os fizikai méret. Ha pedig megvan még a 3,5"-os WD Red és van rajta elég szabad tárhely, akkor nyilván egyszerűbb és célszerűbb lenne ahhoz venni egy USB-s külső házat, mintsem egy 2,5"-os külső merevlemezt gyárilag összeszerelt, vagy külső ház + belső merevlemez megoldás formájában. Aztán, ha a külső HDD folyamatosan a laptophoz / annak dokkolójához lenne csatlakoztatva, akkor a felesleges járatás és egyben a sok indulás / leállás elkerülése végett kedvezőbb lehet egy 3,5"-os típus, ami szükség esetén a külső házon lévő tápkapcsolóval kikapcsolható. Erről nem olyan régen ebben a topikban is volt szó, illetve az egyik társtopikban is. Továbbá arról szintén nemrég egy másik válaszban, hogy tartósság és megbízhatóság szempontjából egy átlagosnál tartósabb belső merevlemez + egy minőségi, jó hővezető képességű alumínium külső ház előnyösebb lehet, mint egy gyárilag összeszerelt, műanyag külső merevlemez. De az élettartam ugyanakkor a megfelelő használattól is függ, valamint fontos adatoknál elengedhetetlen a biztonsági másolatok készítése, amiről szintén volt már szó itt a topikban (példa).

Ha esetleg inkább gyárilag összeszerelt, egybeépített külső HDD-t vennél, akkor a topik téma-összefoglalójában, illetve azon belül az ár, vásárlási szempontok fejezetben vannak információk és konkrét példák a 2,5"-os és a 3,5"-os méretkategóriára vonatkozóan egyaránt. Ha a 3,5"-os külső házas megoldást választod, akkor viszont a külső ház felől az azzal foglalkozó társtopikban kellene érdeklődni, illetve előtte elolvasni annak összefoglalóját. Ha netán 2,5"-os kell, akkor pedig szintén, plusz a belső merevlemezeknek is van külön topikja.

• Külső 2,5'' mobil rack-ek topikja
• Külső 3,5'' mobil rack-ek topikja
• Milyen merevlemezt vegyek?

[ Szerkesztve ]

Üdv!

A topik összefoglalója kitér a tv és társai készülékeken történő használatra több fejezetben is. Viszont minden egyes eshetőségre azért nem, mert azok nem is feltétlen ennek a topiknak a témája, hanem eleve inkább az adott készülékeké, az azokkal foglalkozó topikoké. De amiket most felvetettél / kérdeztél, azokról egyébként részben ott is vannak információk, valamint a topik hozzászólásai között szintén, mint azt az alább leírtak szemléltetik.

Esetedben szintén hasonló a helyzet, mint pont nemrég egy másiknál. Ha 2,5"-os külső HDD kell, de van már hozzá külső házad, akkor nyilván célszerűbb lenne ahhoz venni egy belső merevlemezt. Viszont ha fontos a kikapcsolhatóság, akkor az előbb linkelt esetnél az is le van írva, hogy egy 3,5"-os külső HDD ilyen szempontból kedvezőbb lehet, mivel annál szokott lenni a külső házon fizikai tápkapcsoló. De persze előtte javasolt a készülék menüjében szoftveresen leválasztani az eszközt, hogy ne sérüljön a rajta lévő kötet (partíció) és annak tartalma. Aztán a gyártó weboldalán lévő képen jól látszik, hogy csak 1 db, 0,5 A-es USB 2.0 port van a készüléken, vagyis ezért egy 2,5"-os külső HDD tápellátása eleve bizonytalan lehet. Ez pl. ebben a hozzászólásban is részletezve van a tv-kre (is) vonatkozóan. Sőt, lehet a korábban használt 2,5"-os HDD-nek sem tett jót a necces tápellátás USB-n. Vagyis ez esetben ilyen szempontból is jobb választás lehet egy 3,5"-os külső HDD, aminek saját külső tápegysége van. Bár az 1 TB manapság már viszonylag kicsi tárolókapacitásnak számít és olyan külső merevlemezt eleve inkább 2,5"-os fizikai méretben érdemesebb venni, de van amikor lehet kivételt tenni, ha a helyzet indokolja.

"nincs benne semmi ami forogna az is jó"

Na ez eleve irreális elvárás egy külső merevlemeznél, mivel az alapját képező belső merevlemezben eleve mozgó alkatrészek vannak, forog a lemeztényár stb. Ha ilyen kell, akkor eleve nem külső HDD-t, hanem külső SSD-t kellene venned! Amely utóbbi nem mellesleg működési zaj tekintetében is kedvezőbb, pont a mozgó alkatrészek hiánya miatt is és csaknem kb. zajtalan. Az ára viszont nem éppen a legjobb egy külső SSD-nek, pláne egy külső HDD-hez viszonyítva és pláne X TB-os tárolókapacitásnál. De valamit, valamiért!

[ Szerkesztve ]

Akkor, ha olyan gyárilag egybeépített külső HDD-t, vagy külső házat veszel, amin van eSATA csatlakozó (is). De az ilyenek egyrészt eléggé kikopóban vannak manapság, mivel inkább az USB 3.X a sláger. Másrészt egy külső tápellátású 3,5"-os külső HDD-nél meg hagyján, de egy 2,5"-osnál már eleve kényelmetlenebb lehet az eSATA használata. Ugyanis az eSATA port és kábel önmagában csak adatot továbbít, ellenben tápellátást nem biztosít. Vagyis egy 2,5"-os külső HDD-nél a tápellátást külön kell megoldani, pl. egy külön USB-kábellel. Ez alól max. az eSATAp / EUHP lehet kivétel, de akkor mind a gazda hardveren (dokkoló), mind az eszközön (külső merevlemez) olyan portnak kell lennie. Aztán ott van még a menet közbeni csatlakoztatás és a szoftveres leválasztás kérdése is, amelyeknél az USB általában rugalmasabb. Jó esetben ugyan az eSATA-nál is oké ez, de van hogy az OS újraindítására, vagy az indítása előtti csatlakoztatásra van szükség, a megfelelő szoftveres leválasztáshoz meg külső programra (példa) stb.

Azt viszont látszik a képen, hogy van a dokkolón 2 db USB 3.0 port is, vagyis értelemszerűen USB 3.0-s külső HDD-t is lehet hozzá csatlakoztatni és ilyen formában azon szabvány előnyét kihasználni. Ez esetben pedig már kevésbé van értelme az eSATA-s megoldást erőltetni.

[ Szerkesztve ]

Azért ennél jobban kellene részletezni, hogy pontosan milyen külső merevlemez kell! Nem ismert többek között pl. a fizikai méret, gyárilag egybeépített vagy külső házas megoldás kell-e, szükség van-e szoftveres és egyéb extrákra, mekkora a rendelkezésre álló anyagi keret stb.

Ha gyárilag összeszerelt, egybeépített külső HDD kell, akkor ebben a topikban lehet érdeklődni, illetve előtte elolvasni az összefoglalót. Ha külső házas megoldás, akkor meg a társtopikokban. Ez nemrég le volt írva egy másik esetnél is. A garanciaidő általában 1-3 év körül szokott lenni az egybeépített külső merevlemezeknél, az annál hosszabb már kevésbé jellemző. Olyat inkább a külső házas megoldásnál lehet bizonyos esetekben (nem mindig) összehozni, külön a belső merevlemezre és / vagy külön a külső házra vonatkozóan.

[ Szerkesztve ]

Akkor ott van a topik összefoglalója, illetve azon belül az előző válaszban linkelt esetnél említett fejezet, ahol részletezve van a 3,5"-os méretkategória. Viszont arról ugyancsak pont nemrég volt szó szintén egy másik esetnél, hogy ha már annyira fontos a minél nagyobb megbízhatóság, akkor ilyen szempontból a külső házas megoldás előnyösebb lehet. De nem kötelező erővel azt választani, lehet egybeépített kivitelben akár pl. az ott említett WD My Book sorozatot is, amelynél 3 év gyártói garancia van. Viszont pont azokhoz kapcsolódón volt linkelve az a korábbi eszmecsere, ami a bennük lévő belső HDD-k tartósságát feszegeti.

[ Szerkesztve ]

Mostanában többször volt itt szó a topikban a 2,5"-os 4 TB-os külső merevlemezekről, azoknál az eseteknél le van írva a lényeg többek között a WD-kre vonatkozóan is. Példák: [link], [link]. A WD-nél az Elements SE sorozathoz valóban jár szoftver (WD Discovery), de az ahhoz mellékelt verzió egyrészt nem olyan teljes, mint a My Passport sorozatnál. Másrészt a 4 TB-os Elements SE ára a hazai boltokban jelenleg irreálisan magas, drágább nemhogy az Elements Portable, de még a prémium kategóriás My Passport és a korábbi My Passport Ultra modelleknél is. Akkora felárat pedig nyilván nem ér meg, pláne hogy az ebben a válaszban lévő összehasonlításnál leírtak arra is érvényesek a bónusz szoftver kivételével.

Az eszköz (külső merevlemez) kezelése és működése szempontjából a régebbi hardver önmagában még általában nem szokott probléma lenni. Ami inkább kontra, az az USB 2.0 port a lassabb adatátviteli sebesség és az esetlegesen instabil tápellátás szempontjából. Valamint a régi és elavult OS amiatt, amiről pl. ennél az esetnél volt szó. De az utóbbi, vagyis a GPT partíciós séma támogatásának hiánya desktop Windows platformon is csak a 32 bites Windows XP-t és az annál régebbi rendszereket érinti, ellenben az újabb Windows-verziókat már nem.

[ Szerkesztve ]

A mellékelt screenshotok alapján az látszik, hogy a 3 TB-os HDD GPT helyett MBR partíciós séma szerint van inicializálva, vagy legalábbis most az van rajta. Azért nem használható a 2 TB feletti lemezterület, azért van ott az a ~ 746 GB-os nem lefoglalt terület. Kérdés, hogy ez eleve és direkt így lett megoldva, vagy csak a másik külső házba történő áthelyezés után lett ilyen? Aztán particionálás szempontjából az sem teljesen világos, hogy a lemez 1 és 2 esetében miért vannak elsődleges helyett logikai partíciók mindegyiken, amikor MBR alapon 4 db elsődleges partíció lehet a lemezen.

"Tegnap leválasztottam a winyót és kicseréltem a külső házat"

Miért? Illetve, ha a 2 külső ház nem azonos logikai és fizikai szektorméretet használ USB-n, vagy akár USB / SATA csatlakozás esetében, akkor amiatt lehet probléma a belső HDD, az azon lévő partíciók kezelésénél, pláne 2 TB feletti és GPT partíciós séma szerinti lemezeknél. Erről az egyik társtopikban is volt szó bővebben. Aztán a külső házak pontos típusáról nincsen megadva semmilyen információ, de az előbb említett szektorméret mellett az is lényeges, hogy kezelnek-e egyáltalán rendesen 2 TB feletti HDD-ket USB-n. Ha nem, akkor az megint okozhat problémát. Bár, ha a Windows lemezkezelője már megjeleníti USB-s csatlakozásnál a HDD valós tárolókapacitását, az jó jel.

"Hogy tudnám visszaállitani ugy hogy minden adatom megmaradjon????"

Hát mondjuk első körben visszarakod a HDD-t abba a külső házba, amiben eredetileg használva volt. Ha ott még oké volt minden és megvolt a 2 db partíció, akkor meg pláne. Aztán ilyenkor javasolt lehetőség szerint másik gépen, illetve másik operációs rendszerrel is kipróbálni az eszközt. Ugyanis az egy dolog, hogy egy bizonyos hardver- és szoftverkörnyezetben éppen mi a helyzet, de attól még máshol előfordulhat ettől eltérő állapot is.

"Éerdekes modon mind a két mappát 1 hardwerhez köti!!!"

Ez bizony érdekes lenne, pláne hogy a lemezkezelő szerint a 2 partíció eleve 2 külön fizikai lemezen van, vagyis normál esetben nyilván nem lehetne ilyen. De ha csak arra alapozod az állítást, hogy a screenshoton éppen a "ASMT 2115 USB Device" sor van kijelölve mindkettőnél, akkor az úgy eleve téves... Ugyanis abban a listában alapértelmezetten általában az 1. (lemez)meghajtó van kijelölve, de az nem feltétlen jelenti azt, hogy az arra az eszközre vonatkozik, aminek a tulajdonságai le lettek kérve. Ennyi erővel másoknál meg az aktuális rendszermeghajtó (pl. belső SSD) szerepel ott a lista elején kijelölt állapotban.

[ Szerkesztve ]

Ha a régi külső háznak csak a tápegysége ment tönkre, akkor elég lett volna csak az utóbbit cserélni, nem feltétlen magát a külső házat. Illetve ha már a külső ház is le van cserélve, akkor ilyenkor az újnál célszerű ügyelni az előző válaszban említett szektorméretre és a 2 TB+ lemezek megfelelő kezelésére. Ha azok nem stimmelnek, az eredetileg használttól eltérőek, akkor lehet miattuk probléma, mint már említve volt.

Az újraparticionálás rendszerint eleve destruktív művelet, vagyis a HDD-n lévő adatok törlésével jár! Ha jelen esetben nem cél azok törlése, vagy éppen a művelet előtt nincsen hova lementeni őket, akkor ezt a megoldást nyilván nem kellene erőltetni. Viszont másrészről egy 3 TB-os HDD-t normál esetben (512e) USB-n is GPT partíciós séma szerint kell inicializálni a Windowsban ahhoz, hogy "egyben" használható legyen a (bruttó) 3 TB-os tárolókapacitás. Márpedig esetedben a mellékelt screenshotok alapján úgy néz ki, hogy jelenleg MBR séma szerint van inicializálva a lemez, vagyis nem megfelelően. Ezért is volt kérdés, hogy eredetileg is már ilyen volt, vagy csak a másik külső házba történő áthelyezés után lett ilyen. Ha az előbbi, akkor az érdekes, mert egyrészt ez esetben elvileg eleve csak 1 db partíció lehetett rajta, nem pedig 2. Másrészt normál esetben nem szoktak csak úgy maguktól eltűnni a partíciók, meg pláne nem másik fizikai lemezre átkerülni. Ha az utóbbi, akkor elvileg megoldás lehet a HDD eredeti külső házba történő visszahelyezése a korábbi állapot visszaállításához.

[ Szerkesztve ]

Ha megveszek egy WD Elements Desktop 10 TB-os külső HDD-t, ami USB 3.0-ás, akkor azzal lehet kompatibilitási probléma egy régi alaplapú PC-vel?
Az alaplap: ASUS P7P55D-E, ami az USB 3.0-át nem natívan támogatja, de mi a helyzet az USB 2-vel? Azzal működni fog biztosan, csak értelemszerűen lassabban?

Ugyanis olvastam a topik összefoglalóját, és az elbizonytalanított a kompatibilitással kapcsolatban, eddig (az USB 2-es működés) evidensnek tűnt.

.

[ Szerkesztve ]

Pont nem olyan régen volt erről (is) szó egy másik kérdésre adott válaszban. Tehát kompatibilitás szempontjából a régi hardver és az USB 2.0 port rendszerint nem szokott probléma lenni, használható egy USB 3.0-s külső HDD ilyen felállásnál is. A topik összefoglalójában nem derült ki mi alapján következtettél az ellenkezőjére, de ott és a topik hozzászólásai között általában csak az ún. másodlagos hardver- és szoftverkörnyezetben (tv, médialejátszó, router stb.) történő használatnál szokott kérdéses lenni a kompatibilitás, nem az elsődlegesnél (PC, Mac & desktop OS). Maga az USB 2.0 port pedig a tápellátás szempontjából lehet bizonytalan, de az egy 3,5"-os, saját tápegységgel rendelkező külső HDD-nél eleve nem téma.

Szia és boldog karácsonyt!
Köszönöm a választ.

(Konkrétan ez volt, ami félrevezetett:
" ◆ Host (alaplap, PCIe) oldal

A kompatibilitást az USB-interfész esetén kétféle chipset együttműködése határozza meg, a gépben, vagy host
oldalon lévő USB-chipset , valamint a rackben lévő USB-chipset. A kompatibilitási hibák elkerülése érdekében
mindig az a javaslatunk, hogy a host oldali chipset, legalábbis számítógép esetén lehetőleg "natív" legyen. Ez
az jelenti, hogy az alaplapi chipset gyártója által eleve beépített a javasolt. Az USB 3.0 natívan az Intel vonalon
a H77/ Z77/ B75 chipsetekben jelent meg először. Korábbi PC-kben külső gyártó USB 3.0-as chipsetje
található, és a PCI / PCIe kártyák is mindig külső gyártók USB-chipjeit tartalmazzák, ezeknél azonban néha
kompatibilitási hibák előfordulhatnak.

◆ Külső eszköz (rack) oldal

A rack oldalon lévő chip kompatibilitása is számít, elterjedtek a Etron, JMicron , Initio, Prolific, NEC, ASMedia
és VIA chipek. Ezek némelyikénél a firmware frissíthető, de ez csak haladó felhasználók számára
megengedett. Előfordul, hogy adott firmware támogatja a rack-ben lévő merevlemez automatikus leállítását,
míg más firmware nem. Általánosítani nem szeretnénk a chipek közül. ")

Az a fejezet még korábban íródott, illetve akkor más is hozzátett ezt-azt. Abban az esetleges inkompatibilitás hardver / eszköz szinten az extrém esetekre, valamint az egyes működési problémákra vonatkozik. De ami most volt kérdés, arra általánosan az előző válaszban leírtak érvényesek. Viszont, hogy egyértelműbb legyen, akkor majd módosítva lesz kicsit az a rész, valamint a GY.I.K.-ben is lesz erre vonatkozó kérdés - válasz. Köszönöm az észrevételt!

Boldog karácsonyt neked és a többi fórumtagnak is!

Tehát a korábbi My Passport Ultra sorozat 3 TB-os modelljét vetted, ami állításod szerint korábban is működött XP-vel, kezelte "egyben" a rendszer a 3 TB-ot MBR alapon. Ha USB-n 4Kn szektorméretet használ az eszköz, akkor erre nyilván van is reális esély, ami már említve volt korábban.

A 2. screenshoton a lemez tulajdonságainál lemaradt a lényeg, vagyis a kötetek (volumes) fülön a partíció stílusa. De mivel a 32 bites Windows XP alapból nem kezeli a GPT-t, ezért gondolom MBR lehet. Valamint még a logikai és a fizikai szektorok mérete az, ami érdekes lett volna. Az újabb My Passport sorozatoknál már 512e megoldás van gyárilag, ami pont nem olyan régen volt szemléltetve. A WD Quick Formatter program NTFS-re formázza a külső merevlemezt és az XP kompatibilis módban nyilván MBR-re inicializálja. De az előbbieken felül a leírása alapján ilyenkor a blokkméretet is módosítja. Ha az utóbbi a logikai és a fizikai szektorok méretére vonatkozik USB-n, képes firmware szinten belenyúlni és akár oda-vissza módosítani, akkor az komoly. Ez esetben akár az újabb My Passport modelleknél is működhet ez a módszer, már ha támogatják.

Az XP-vel való kompatibilitást az újabb sorozatoknál, az újabb gyártású termékeknél pedig nyilván azért nem tünteti fel a WD, mert már nem aktuális az XP támogatásának megszűnése miatt. A 2 TB+ külső meghajtóiknál is pont ezért sem erőltetik már gyárilag azt a megoldást, amiről most szó van.

Köszönjük a beszámolót!

[ Szerkesztve ]

A Seagate-et egyesek a rosszul sikerült egyes 3,5"-os merevlemezeik alapján általánosítják, holott nem kellene. Itt a fórumon a belső merevlemezekkel foglalkozó topik összefoglalójában is van a Seagate-nek több ajánlott sorozata mind a 3,5"-os, mind a 2,5"-os méretkategóriában egyaránt. Ilyen az utóbbiaknál pl. az ST2000LM007 modell is, ami általában a 2 TB-os Expansion Portable belsejében is lenni szokott.

Tehát az Expansion Portable megfelelhet a célra, illetve más is használ ilyet gond nélkül, mint azt a másik válaszban leírtak szemléltetik. Viszont az árgép alapján máshol olcsóbban is beszerezhető, sőt ha megnézed az alábbi blogbejegyezést, akkor ennyiért 3 TB-os, vagy majdnem akár 4 TB 2,5"-os külső merevlemezt is lehetne venni. Vagy 2 TB-osban egy komolyabb darabot, mint pl. a Silicon Power Armor A75. Az 30(+) ezer körül van jelenleg a hazai boltokban, viszont full fémházas, ütésálló, Type-C (USB-C) fizikai interfésszel szerelt, 3 év gyártói garancia van rá, valamint szintén ST2000LM007 a belseje (teszt + beszámoló). De maradhat az eredeti elképzelés is, a te döntésed, hogy végül mit és hol veszel.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Ha olvastad a legutóbbi hozzászólást, akkor az abban leírtakból látszik, hogy 20 ezerből 2,5"-os fizikai méretben egy 3-4 TB-os külső merevlemez nem fog kijönni. Legalábbis újan és a hazai boltok árait elnézve biztosan nem. Ha ez a cél, akkor szorozd meg kb. kettővel az összeget! Vagy vegyél 3,5"-os külső merevlemezt, de a 3-4 TB-os 20 ezerből még annál sem nagyon fog összejönni. Egy másik kérdés - válasz az utóbbit is szemlélteti. A WD kínálatában valóban vannak "Recertified" termékek, amik olcsóbbak és elvileg ugyanolyan teszteken mennek át, mint a normál típusok, viszont csak 6 hónap garancia van rájuk a szokásos 2-3 év helyett.

Először kezdhetnéd azzal, hogy ellenőrzöd USB-n a fizikai csatlakozást, szükség esetén másik USB-portban, másik USB-kábellel is kipróbálod a külső merevlemezt. Illetve mivel 2,5"-os modell, ezért lehetőleg USB 3.X porthoz legyen csatlakoztatva a megfelelő tápellátás miatt! Aztán közben megnézed az eszközkezelőt, hogy ott minden oké-e, nincs-e valami hibakód. Ha oké, akkor jöhet a lemezkezelő, sőt jelen esetben eleve inkább az lenne a lényeg. Vagyis, hogy milyen partíciók vannak a lemezen, azaz pl. meghajtóbetűjel nélküli, nem támogatott fájlrendszerű, RAW, vagy netán nem lefoglalt (particionálatlan) terület. Valamint, hogy megjelenik-e egyáltalán a lemezkezelőben fizikai lemezként, vagy pl. az alábbi screenshoton alul bejelölt hibát produkálja. Aztán az sem mindegy milyen a belső HDD állapota, megfelelően, vagy akadozva kezeli-e a Windows a külső merevlemezt (példa).

Ilyen "helyezzen be egy lemezt" hibaüzenet általában a pendrive-oknál szokott lenni, ha pl. nincsen rajtuk partíció. Vagy rossz esetben akkor, ha tönkrementek. Viszont a külső merevlemezeknél normál esetben nem jellemző, illetve azokat amúgy is helyi lemezként kezeli a Windows, nem pedig cserélhető lemezként, mint a pendrive-okat. Egyéb esetben max. akkor fordulhat elő ilyen, ha pl. csatlakozási probléma van, esetleg az operációs rendszernél nem stimmel valami, vagy eleve gond van magával az USB-tárolóeszközzel. De pont ezért is lényeges többek között az eszközkezelő és a lemezkezelő, illetve hogy az utóbbinál megjelenik-e rendesen az 1 TB-os külső meghajtó, kiírja-e a reális tárolókapacitását stb.

BÚÉK!

[ Szerkesztve ]