A P4 DDR nekem is csak retróként lett, a korában nem is gondolhattam rá, kajára is alig jutott, Tescós parizerrel éltem túl az időszakot.

A 3 test probléma nem megoldható.

En nem igazan ereztem, hogy megerne kidobni az alaplap/ram/cpu kombot, hogy 3.0GHz-tol feljebb mozogjak. Marmint, szamszakilag, nem ereztem azt, hogy megeri.

A verziot nem kapkodtak el ahogy elnezem.. a 4.2 meg 2000es, a 4.4 meg mar 2003as.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

Valahol magikus es kb csodalatramelot az a kompatibilitas, amit az MS muvel. Az ARM-os Windows 11-re felrakott Delphi 5 (ez idoben a 95/98/nt4 idoszaka) siman mukodik, es buildeli a kodot...

Most viszont én szeretnék tanácsot:
feltettek aukcióra egy pár 3.06GHz-es Xeon ami nekem jól jönne a fentebb emlegetett Asus lapba mert csak egy darab 2.8-as Xeon árválkodik benne. A hirdetésben SL6VP D1 steppinges Prestonia procik vannak, viszont az alaplap CPU supportja ezt nem listázza.
Ott vannak a listában a 533/512kB L2 Prestoniák C1/D1 2.8GHz-ig és az M0 Gallatinok 2.8GHz-től, de a 3.06 D1 kimaradt a listából.

Kifelejtették a listából és gond nélkül menne a két proci a lapban (spec alapján én erre gondolnék, a fél évvel később kiadott M0 steppinget gond nélkül támogatja) vagy felejtős?

A lapon i875P chipset van ami támogatná a 800-as FSB-t is és van itthon egy 3,4GHz-es SL7PG,de azt már tuti nem veszi be a lap

<tRucKdriFteR>

Ahogy mondod, oda kell figyelni, ez is eléggé csalós.

A 3 test probléma nem megoldható.

Én már pattogtam evvel, az x86/64 vonal brutális átfogással rendelkezik, a többi HW/oprendszer a nyomába sem érhet. Pld amivel flexelni szoktam mostanában - natívan a Zen2 : XT 1MHz- től x64 4.6GHz- ig lazán fut, ugye hardveresen és szoftveresen is minden kompatibilis a fenti intervallumban. Ez az égvilágon semmilyen más rendszerrel nem elérhető.

A 3 test probléma nem megoldható.

Ez az ARM miatt, meg vadabb egy kicsit. A WhereIsIt-vel kuzdeni kellett egy kicsit az x86 emulator kompatibiliasi beallitasain, de az is mukodik.

Konkrétan melyik procit és alaplapot használtad a mindent átfogó kompatibilitás eléréséhez?

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

RISC OS is egész jó, simán fut Raspberry-n. Na meg a linux ami még a kenyérpirítón is elballag Tedd mellé a Unix vonalat ami ugye C-ben jött, tehát csak fordítni kell és megy. Szóval az égvilágon semmi rendszerrel-t cáfolnám. Hmm most jut eszembe IBM nagyrendszereknél még a 70-es évekbeli cucc is megy. Persze otthoni felhasználó ezek 99.99%-val nem találkozik.

Kedvenc vesszőparipám olvastad, ha idáig eljutottál: A PC szinte semmiben sem volt első, de szorgalmasan vették át mástól az ötleteket.

https://frescho.hu

Jó, de az egy emulátor, nem natív futás, hatalmas a szakadék a kettő között. Az emulátor mindíg is korlátozottabb, akár HW perifériákban, akár szoftveresen, mindegyikben jelen van az inkompatibilitás, és az általános xopás.

A 3 test probléma nem megoldható.

Egy valamit hozott a pc, amit semmi más nem tudott: egy relatíve szabad, lazán szabványosodott platformot. Ezt aztán a cégek ezrei klónozták, és a hardvereket benne szintén cégek ezrei fejlesztették tovább úgy, ahogy akarták. Bárki írhatott rá programot, és írt is. Aztán jöttek a merevlemezek, szines monitorok, vga, az ide port, a 32 bites processzorok, különféle memóriaszabványok, pci port, 3d gyorsítás, agp, usb, sata, dvi, 64 bit, pci-e, display port, stb.

[ Szerkesztve ]

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Lefagytam, nem követted? Egy fotó csak, arról vissza tudod kódolni talán az előzményeket :

A 3 test probléma nem megoldható.

Ja, de ez a Windows 11 beepitett "emulatora", marmint nem kellett telepitenem kulon semmit. Teljesen lathatatlanul teszi a dolgat es ezt reszeltek ossze annyira jol, hogy igen jol elboldogul nem csak az x86-64-es "modern" Windows binarisokkal es a 32 bites NT korszak binarisaival is, hanem a Windows 9x-es klasszik win32 is megy neki.

Igen, nem is gondolták ők sem, hogy az IBM szerű sok és jó dokumentáció mekkora előnyt fog jelenteni a platformnak. Aztán idővel a 90-es évekre sok lúd lett és bármelyik disznót legyőzték kivéve az almát. Közben persze az is IBM PC-vé vált legalább részben.

A szabványok nagy része még így sem az IBM PC-hez köthető, mert azok a korabeli többi gépen még hamarabb is megjelentek. Persze a konzorciumokban, tanácsokban felülreprezentáltak voltak ezek a cégek.

Vesszőparipa 2.0: A PC az korábbi, mint ahogy az IBM ellopta. Ahogyan a busz rendszert, oprendszert stb.

https://frescho.hu

Nem, nem követem annyira az online világot. Meg nem érdekel a közösségi média sem. Átlagban óránként max egyszer ránézek azon a kb 2 db érdekesebb weboldalon arra a kb 3 db érdekesebb topikra, amit épp nézek, vagy megnézem, hogy van -e üzenet pl munkával kapcsolatban, aprón, bizniszekkel, projektekkel kapcsolatban.

Szóval:

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Ahogy mondod, az otthoni felhasználó ezekkel nem találkozik, nem is tudja installálni, használni. Az x86 vonalban viszonylag sokan rendelkeznek belépő tudással. Persze az általam felhozott átfogáshoz expert ismeret kell, de még mindíg könnyebb elmagyarázni, használhatóvá tenni, mint a különleges rendszereket.
Exnejem annó kapott egy laptopot Linuxal - mi ez a f@szság ?, ez kiidegel, nemtom használni - azonnal telepítenem kellett a helyére egy Windowst.

A PC semmiben sem volt első, ok, aláírom, de megfelelő felhasználó-barátsággal és üzletpolitikával egyeduralkodó lett. Semmilyen jóslat nem vetíti előre, hogy ezt pár100 éven belül elvenné tőle bármi is, feltéve ha az emberiség létezni fog még az akkori jövőben. Ma az X86/64 PC archiekturának+a Windowsnak akkora előnye van, hogy elképzelhetetlen akár a távoli jövőben is, hogy bármi más lenyomja.

A 3 test probléma nem megoldható.

Erről van szó. Jóideig nyílt volt hardveresen is - P1- ig - szoftveresen meg részben, de a DX kódokat folyamatosan nyilttá tették, csak meg kell hívni egy public függvényt, hanghoz vagy képhez, aztán kész is. Linux alatt meg a gyorsítós 3D APIk is fedettek, ráadásul a gamek alapfutása is óriási akadályokba ütközik, a WINEt hangzatosan magasztalják, de gyak semmire nem jó.

A 3 test probléma nem megoldható.

Nem is néztem hogy Win11 alatt van ilyen, azt sem tudom hol van az az emulátor. De az emulátor az mindíg emulátor marad, semmi köze a natív futáshoz. Utóbbin ma is rengetegen dolgoznak.
Mondjuk tényleg, Win11 alatt elég sok minden elindul, de bizonyos Win98 címek nem, aztán a DOS6.22/7.1 programok egyértelműen a hozzáférés megtagadva üzenettel rosálnak, magyarul semmit nem ér az egész futásidejű kompatibilitás.

A 3 test probléma nem megoldható.

Vesszőparipa 2.0: A PC az korábbi, mint ahogy az IBM ellopta. Ahogyan a busz rendszert, oprendszert stb.

Csakhogy senkinek nem volt meg az a tehetsége, mint az IBM- nek hogy ezt megfelelően építse össze, és hozzáadja az MS zseniális oprendszereit, kezdve a DOSal. Emiatt piacvezető ma az MS, lehet korai magyarázatokat adni, de akkor is ez a helyzet.

A 3 test probléma nem megoldható.

Az Intel 32 bites Windows NT-ben levo DOS es Windows 3.1 kompatibilitast az NTVDM csinalja, ami a 386-os CPU-val megjelent "Virtual 8086" uzemmodot/lehetoseget hasznalja, amit ezek a 32 bites processzorok tudnak. A "long" mod eseten (ez a processzor 64 bites uzemmodja) a processzor tud 32 bites utasitasokat futtatni, viszont nincs mar meg a "Virtual 8086" utasitaskeszlet, ezert az NTVDM repult a 64 bites Windowsokbol. Ezert nem tudnak a 64 bites Windows kiadasok sem Windows 3.1, sem MS-DOS programokat elinditani, mert a hardver nem tudja.

Amirol en beszelek, az a "Windows on Arm", amikor ARM64 processzoron, nativan fut a Windows. Ez a Windows, igy el tud/tudna inditani ARM64-re forditott Windows alkalmazasokat. Viszont ilyenbol keves van, ezert bele lett gyurva egy x86 illetve x86-64 emulator, ami teljesen transzparensen mukodik. A korlatozasok kb ugyonazok, mint anno x86-x86-64 valtaskor voltak, tehat peldaul, a kernelkodoknak nativ ARM-nak kell lennie (peldaul ezek a driverek).

Ezert nem tudnak a 64 bites Windows kiadasok sem Windows 3.1, sem MS-DOS programokat elinditani, mert a hardver nem tudja.

A 64bites Windows nem tudja, de maga a vas visszafele kompatibilis akár XT szintig. Ezért modern gépen índítva natívan a DOS6.22/7.1 ugyanolyan jól működik, mint annó a korabeli retró gépen.
Ezt próbálom elmagyarázni, de talán úgy látom senki nem érti ezt(3 kolléga azért érti, tudok róla).

szerk: ARM - nem tudom hova kötni, nem értek hozzá, én speciel szakbarbár vagyok, csak az x86/64 vonalhoz konyítok egy keveset.

[ Szerkesztve ]

A 3 test probléma nem megoldható.

Több benne a VRAM mint a rendes RAM

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Igen, ezzel én is találkoztam, és ez eléggé rossz, hogy hiányos weboldal, képek és termékleírások nélkül, bios fileokat vagy drivereket pláne ne is keress, miközben ahogy írod is, egy 10TB-os HDDre ráférne az egész mindenestől, pláne, hogy a 2000-es évek első felébe meg előtte csak bélyeg méretű képeket használtak a termékekről.

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Az a jó, az ilyen effektusok hoznak igazi érdekességeket a retróba. Az alaphelyzeteket már mindenki ismeri, abban semmi különös nincs...sőt már unalmas.

A 3 test probléma nem megoldható.

czo azt próbálta elmondani, hogy a 16 bites alkalmazások futtatása nt alapú rendszerek esetén egy hardveresen gyorsított emulátoron fut. Az emulátor gyorsítását maga a processzor végzi (ez a processzor v8086 módja, ebben a módban a processzor látszólag 16 bites utasításokat futtat), az interruptokat belőle meg elkapdossa az oprendszer (windows esetén az ntvdm nevű alacsony szintű szoftver).

Csakhogy ez a hardveresen gyorsított 16 bites emuláció nincs már meg 64 bites üzemmódban, mert az AMD kivette az AMD64-ből a v8086-ot (csak 32 bites módban elérhető). A microsoft meg nem akart szoftveres 16 bites x86 emulátort írni, inkább kidobták az ntvdm-et.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Én ezt értem, de nem erről van szó, hanem a natív futásokról főként DOS alatt, a felvázolt magyarázatnak ehhez semmi köze.

A 3 test probléma nem megoldható.

Igen, visszafele kompatibilis, de az is teljes egészében emuláció, ami a biosba van bedrótozva. Ezért is kérdeztem, hogy milyen alaplappal végezted a kísérleteket, mert lassan már a keyboard key kódokat se sikerül eltalálniuk.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Persze, érdekességnek elmegy, de nagyjából a 400-as Celeron óta rájöttem, hogy a RAM VRAM arányban a 4:1 kb az egészséges.

Egyszer már levezettem, a "Krok féle skála" ami így nézett ki :

16MB RAM - 4MB VRAM - 2GB HDD
32MB RAM - 8MB VRAM - 5GB HDD
64MB RAM - 16MB VRAM - 10GB HDD
128MB RAM - 32MB VRAM - 20GB HDD
256MB RAM - 64MB VRAM - 40GB HDD
512MB RAM - 128MB VRAM - 80GB HDD
1024MB RAM - 256MB VRAM - 160GB HDD
2048MB RAM - 512MB VRAM - 320GB-500-1000GB HDD
4096MB RAM - 1024MB VRAM - 1000GB HDD
8192MB RAM - 2048MB VRAM - 2000GB HDD
16384MB RAM - 4096MB VRAM - 3000GB HDD (itt is van kis torzulás)
32768MB RAM - 8192MB VRAM - 4000GB HDD

Ha megnézem a VRamom és a gépben lévő HDD-t, arra jutok pont kellene még 16GB RAM nekem, a mostani 32GB mellé, ugyanis akkor így nézne ki :
49152MB RAM - 12288MB VRAM - 6000GB HDD
kb így lenne egyensúlyban a skálám szerint. Bár jelenleg még a 32 is bőven elég, megkockáztatom, hogy még 24GB-val is eltudnék lenni.
Érdekes, hogy ezt a skálát még a 64-128MB RAMos időkben találtam ki, és előre levezettem 1GB RAMig, és tényleg így is lett a harmonikus konfig addig. Több mint 23 éve írtam le először, és megdöbbentő, hogy még ma is helytálló.

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Asus TUF B450 Pro Gaming
R3800X CPU
32GB DDR4
MSI 7900GS
Asus GTX 1650 OC
SB Live 0060
128GB Patriot SSD(Win98),
4TB külső M2 SSD (DOS7.1)
8GB pendrive(DOS6.22)
sok drive van még, de itt ezek a relevánsak
PS2 egér
Trust CXT USB RGB bill - key kódok?, minden ok, sőt DOS alatt is megy az RGB effektek vezérlése
Giga 650W táp
Sharkoon ATX ház

És nem kísérletek, hanem már összerakott konfig a helyén, szépen működnek a fenti rendszerek rajta.
Ha ezekből ki tudsz hámozni következtetéseket...

Nem emuláció, és nem a biostól függ, a 64bites procik alapból visszafele kompatibilisek a korábbiakkal, úgyhogy automatikusan futtatják akár az ősrégi kódokat is.

[ Szerkesztve ]

A 3 test probléma nem megoldható.

"nem tudnak a 64 bites Windows kiadasok sem Windows 3.1, sem MS-DOS programokat elinditani, mert a hardver nem tudja."

Ezt nem is tudtam

Belemenjünk a részletekbe? Elég kritikusan állok az IBM-hez és az Applehez is, na és a C= managmentjéhez is, ja és a...

S100-as busz és CP/M = ISA és MS-DOS.

A gép felépítése a korabeli Z80 alapúakat másolja. Azért is választották a 8088-at, hogy fel tudják használni az olcsó és jól bevált 8 bites társ vezérlőket. Ez okos húzás volt, de ebben semmi tehetség, vagy forradalmi nem volt. Más gépekben bevált kapcsolások és adatlapi példakapcsolások halmaza az IBM PC.

Az oprendszer sem MS igazán, hanem egy fejlesztőtől vették meg potom pénzért. Bevallottan egy CP/M klón, de abból kihagyták pl. a user és jogosultság kezelését. Mondhatjuk úgy is, hogy egy butított valami. Tökéletesen illet rá a quick and dirty ahogy elnevezte az írója. Az első 2 fő kiadás, de pontosabb azt írni, hogy a 3.3 verzióig finoman fogalmazva is kihívásokkal teli volt.

Az IBM az én olvasatomban összelapátolt egy az akkori üzleti célra használt CP/M-nek megfelelő gépet 16 bites procival, de hibrid 8 bites felépítésben. Valami oknál fogva a vas felépítését nem védték le, mert nem gondolták, hogy ez ekkora érték, később a PS szériánál már megtették ezt a MC-lel.

Az egész PC sorozat fejesztésén is látszik, hogy mennyire tétovák voltak vele: Ez az üzleti piacon beágyazott óriás elkezdte eladni a gépet. Volt hozzá támogatás és sok-sok marketing. Aztán jöttek a klónok és a tyúklépésben fejlesztés. Az első szériánál voltak hiányosságok, ezt az XT-vel javítgatták. Nagyobb táp, HDD kezelés, alaplapon több RAM... De a procihoz nem nyúltak, 1 MHz-et nem emeltek rajta, pedig eltelt 1.5 év. Újabb 1.5 év kellett az AT-hoz, elsőre EGA-val és még egy kis idő a VGA-hoz. PCJr-be közben belebuktak. Amíg totojáztak a PCJr másolattal a Tandy jó bevételre tett szert. A klónok is a fejükre nőttek, a 386-ot sem az IBM hozta ki. Aztán még próbálkoztak, de már nem ők diktálták az iramot. Olyan ziccereket hagytak ki, hogy a fal adta a másikat.

Az IBM-nél nagyobb lúzereket csak a Commodore-nál lehetett találni a 80-as évek közepétől.

[ Szerkesztve ]

https://frescho.hu

Szvsz kevesen vagnak videot retro pcn az erdekes statisztika lenne, hogy mire hasznalod a regi geped?

Nalam nagyreszt jatekok, demok, ilyesmik futtatasa, hw buzulas. Ha mast inditok el, max megnezem, hogy ez igy nezett ki x eve. Kivancsisag keppen feltettem pl photoshopot, es oszinten szolva ismerosebb, mint a mai, mert vagy 15 eve nem foglalkozom designnal, fotokhoz meg eleg a lightroom.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

Elfut rajta olyan is, ami mar win11en nem ment nativban? Pl regi jatekok vagy ilyesmi. Bar ott szvsz inkabb a drv, hw, dx kombon is mult.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

3D Mark 2000 az pl. megy, azt probaltam, az NFS3 az nem ment. Mast nem nagyon probaltam, ami ennyire regi. A terepasztalhoz kell nekem a Delphi, az eeprom irohoz az xgecu, meg meg nehany aprosag. Mintha, valahol olvastam volna, hogy pl. OpenGL-bol talan 3.3 a legujabb, amit tamogat.

Ezt azert sokminden befolyasolta, volt amikor nagyobb utemben nott a vinyo meret, vagy olcsobba valt a ram, stb. En inkabb megnezem, hogy mik mentek akkoriban.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

Azok tényleg nem futnak, a hozzáférés megtagadva üzenet a leggyakoribb jutalom.
Win98/XP korabeliek nagyja fut, némelyikre a vírusirtó panaszkodik, hogy nem feltétlenül rosszindulatú, de esetleg kárt tehet a számítógépében, viszont indulnak.

A 3 test probléma nem megoldható.

P4+DDR nekem anno megvolt, i845/875 lapokkal és 1,8 NW/2,8 Presi procikkal.
PII után (2003 ősze) néztem mire lehetne váltani, jó PIII még nem volt olcsón, bármilyen RAMBUS ramos cucc meg über drága volt.
3 hónap alatt összekalapáltam az első P4+DDR rendszeremet (Asus P4PE i845p+1,8 NW P4+512 MB DDR333) , ehhez jött még 2004-ben a SATA Seagate Barracuda HDD, hadd hasítson a szekér.
A Core 2-vel voltam úgy mint Te a P4+DDR-el.
De pár 5-6 nagyjából összepecáztam azt ami a csúcs közelében volt.

s478 nálam a végletekig futott, 2008-ban váltottam AM2-re, majd AM2+, AM3 és AM3+ 2016-ig.

[ Szerkesztve ]

RyZsa konfig: R5 5600X, Gigabyte X470 Aorus Gaming 7 Wifi, LF III 360 Dark AIO, 4*8 GB Patriot Viper Steel 4400 CL19 KIT, TT TGS 650W RGB, Netac 930E 250 GB, Sapphire Nitro RX 480 8 GB, DELL P2417H *2, Thermaltake Core X31 Riing

Olvastam a korai történetről Tőled, és pár más helyről is. Ma is elég nehéz meghatározni egy vállalkozás jó irányát, a műszaki fejlesztések milyenségét, hogy milyen irányok lesznek sikeresek. MS- nek sikerült egy kaotikus időben, bukdácsolással, de olyan döntésekkel, melyek hosszútávon sikeresek lettek. Persze szabadalmat is vettek, de ez ma is általános az üzleti életben, ha valaki lát fantáziát egy találmányban, megveszi. Sok magyar tudós is eladja nyugatra a felfedezését, vagy maga is kivándorol egy jobb élet reményében.

A 3 test probléma nem megoldható.

Win11 : az összes retró 3DMark fut, alapból nem vagy hibásan, de mindegyikhez készítettek patcheket, azokkal jók. Érdekesség pld hogy a korai FinalRealityhez nem kell semmi, alapból fut. Gamekből is jó sok simán indul, némelyik meg moddolással, NFSIII- hoz is kell patch, alapból nem teljesen jó. Van egy-két makacs, pld az SBK99, az már XP alatt sem indul, kell a 98.

A 3 test probléma nem megoldható.

Nekem is kimaradt a Core2 is, AMD vonalon sikerült annó kiköhögni valami használható konfig árát. Retróként tapasztaltam meg hogy milyen erőt képviselt korábban a 775.

A 3 test probléma nem megoldható.

A processzor és az alaplap (már amelyik) visszafele kompatibilis az ősrégi 16 bites kódokkal, igen. Csakhogy ezt is emulációval érik el. 16 bites utasításkészlete tranzisztor szinten már nem létezik a processzorokban nagyon rég.

A processzor 16 bites real módja a kompatibilitás biztosítása miatt van lejen. A fő célja ennek az, hogy elinduljon például a video bios, a hálózati és lemezvezérlő kártyák boot romjai, aztán chs interruptokkal a boot loader be tudja tölteni a második szintű boot loadert (ezt főleg a bios emulálja), addig is legyen billentyűzeted (szintén a bios emulálja). Persze ha teljesen jól csinálták, akkor el fog indulni rajta a dos, és a windows 3.1 is, a windows 95 már nem szokott, az túl kényes.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Teljesen igazad van, de ez a szabály helytálló sok év számtechboltos és gépépítői tapasztalatom alapján. Nyilván voltak eltérések, sőt mást mondok : sarkítva is van. De ha megnézed alapvetően kortól függetlenül (generális felhasználásra, vagy játékra) igencsak harmónikus konfigok lennének. (Sokat bonyolítva a dolgon a CPU órajeleket és magszámokat is be lehetne vonni, de erre még nem mertem vállalkozni)

Mert pl 32MB RAMnál 2-6GB-ig láttam HDD-t általában, 64MBnál is előfordult 2GB-os HDD, meg 15GB is, de jellemzően ez volt az irányvonal.
2GB RAMnál ígyis bajban voltam, mert ott pl HDDnél akkora volt a szórás, hogy többet is bele kellett írjak, ott a minta kevésbé rajzolódott ki.
Ahogy pl 16GB RAMnál nem ugrott duplára a HDD, sőt mivel lassan jön az, hogy a gépekbe csak SSD-t raknak, úgy vélem, hogy a 64GB RAMos konfigok elterjedésével (sajnos) nem lesz általános a gépben a 8TB HDD, de még úgy unblock a 8TB tárhely sem (az SSD meg túl drága lesz még szerintem ahhoz, pláne ha úgy mennek a dolgok mint jelenleg).

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Nem tudtam ilyen mélységben, végülis nekem a lényeg hogy a jelzett oprendszerek futnak. Ha nem a proci intézi főleg, akkor nagyon jó az emuláció a háttérben. Win95 nem a célterületem(esetleg real-retró gépen), de a Win98 jól fut rajta, persze csak a modern patchekkel.
Avval szoktam flexelni, hogy csodagép, a korai DOS címektől egészen a Win11- ig minden műkszik rajta.

A 3 test probléma nem megoldható.

A tárhely manapság nagyon változó, mert nagyon eltérő igények vannak: aki nem sok fájlt tölt le vagy tart meg, azoknak 1-2TB SSD elég szokott lenni Stream és felhő mellett, aki pedig szinte mindent letölt, azoknak meg 40-50TB sem feltétlenül elég. Ami sokak részéről várós, hogy a következő generációs APU-k már elég jó MI-vel fognak rendelkezni, így lejátszás közben SD/HD tartalmat tudnak felkonvertálni FDH/UHD tartalommá, emiatt lehet spórolni a tárhellyel.