Hirdetés

2024. május 22., szerda

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#9484) Kobe válasza Mercutio_ (#9483) üzenetére


Kobe
veterán

nálam eltelt 15-20 év így, túléltem....

nem családfilozofálni akarok, meg a ki fér hozzá a zsírosbödön mentalitásról meg korrupcióról elmélkedni, ezért inkább címszavakba foglalom azokat a rendszerszintű egyenlőtlenségeket, amelyek szerintem rétegenként különböző fokkal éreztetik a hatásukat, és amire én gondolok pontosabban a jelenlegi szituban. Ettől eltekintve is hosszú lett, sorry.
Ha a jelenlegi intézkedések olyan formában jöttek volna létre, hogy a lent felsorolt dolgokat is rendbevágják, akkor egyrészt a gazdasági mutatók javulása mellett lehet nem lenne ekkora törés a versenyszektorban, lakosságban sem, illetve a mutatók sem így állnának.

Mire gondolok pontosan?

a bérek reálértékének megőrzése, illetve a reál érték azonos mérték és azonos lehetőség szerinti növelésének képessége : itt egyértelműen torz piac van, ráadásul állam által mesterségesen, de még ott sem egyenlően torzított ahol belenyúlt (lásd pl. a béremeléssel kevesebbet kereső eü-s és mondjuk a szakmai minimálbér emelés reálhatását élvező szakember esetét)

infláció : nem csak a szakmunkást és az építőipart érinti, de a vezérigazgatót is....szomorú de igaz. És itt nem a tőkés megsajnálására gondolok, hanem inkább arra hogy ha te a tényleges versenyszférában (állami szektor és a mészáros lölö féle kormányközeli cégek lenyesése által fennmaradó tényleges versenypiaci halmazban) évente valós inflációt követő reálbérnövekedést tudsz elérni, akkor kvajól csinálsz valamit.

Persze ehhez hozzátartozik az inflációs adatok szerintem jelenleg zajló durva meghamisítása, a valós és érezhető infláció sokkal magasabb a normál fogyasztói kosár elemeinél is (főleg ha nyugatra sokat jársz, még szembetűnőbb).
Hogy on topik is maradjak, elég ha megnézed a lakáspiaci statisztikát, amikor csak olyan hirdetésbe bukkanni, aminek hetente emelik 1-2M-el az árát, akkor azért a 10-ig számolni tudó embernél fel merül a kérdés, szép-szép, de ha az átlag 20M-es fővárosi lakás idén csak fél év alatt drágult 6M-et akkor hogy is jön ki az átlag 12% 1 évre budapestre? (ne menjünk bele az átlagszámításba, meg hogy hogyan működik, lécci :) inkább arra gondolok hogy ezek a friss adatok valahogy mindig az ingatlanos cégek által kerülnek publikálásra, további bevételek reményében torzítva a piacot)
Nyílván a versenypiacon könnyebben mozogsz, nagyobbért válthatsz és könnyebben küzdöd le az infláció hatását, de ezt csak párszor lehet eljátszani, mert az idő is tényező - ha túl sűrűn váltogatsz munkát, akkor egyszerűen nem töltesz annyi időt szakmai tapasztalatszerzéssel, hogy a trendet hosszútávon fenntartsd, előbb-utóbb "utolér az infláció", nem fogsz tudni akkorákat ugrani.

adózási morál és szankciók: ezen kár pörögni, vagy túlragozni, csak az nem látja aki nem akarja. A lakosság kettévált aszerint, hogy kire mennyire vonatkoznak a szabályok. Vállalkozóként jóval több ügyeskedésre kapsz lehetőséget, ÁFA-kedvezmények, számlázgatások, ÁFA-mentes vásárlások, lánc-ügyletek, cég nevére venni még az otthoni szappant is, stb stb, mint a dolgozói rétegnek.
Itt annyi kellene, hogy a szabályok ugyanúgy vonatkozzanak mindenkire, és a szabályszegést ugyanúgy szankcionálják. Nem azt szeretném, hogy mindenki egyenlő eséllyel ügyeskedhessen, hanem mindenki ugyamolyan bevallás, határidő, és kiszabott büntetés szerint állíttassék mérlegre (magyarul ugyanazon a focipáláyn midnenki ugyanazon szabályok szerint játszék, ha már mindenki egy meccsen vesz részt....)

De valahogy a fránya adóellenőröknek egyelőre csak akkkor van kedve vizsgálódni, ha te magánemberként késel 1 napot a bevallással, de pl hogy a régi 13. kerületi APEH központ mellett a revizorok évekig jártak kajálni a kifőzdékbe ahol szökőévre eső teliholdkor adtak ki 1 db nyugtát, az valahogy soha nem tűnt fel nekik, pedig minden nap odajártak (szeretek példálózni, na, és ez éppenséggel tényleg igaz, testközeli tapasztalat.....)

a különböző család- és családteremtés alapú intézkedések hatásainak a tényleges célrétegre / fókuszcsoportra gyakorolt hatásai : nyílván egy CSOK-nak, egy kedvezményes ÁFA-nak és a hasonló intézkedéseknek volt egy célja, és az az ingatlan ipar, a foglalkoztatás és a családalapítási kedv felpörgetése volt. Nem volt rossz kezdeményezés, jó irány, tényleg, de nézzük meg pl egy átlag 25-30M-es pesti lakásnál a tényleges 10M támogatás és 25% ÁFA előny kinél és hogyan, milyen mértékben realizálódott, illetve van-e olyan intézkedési forma a "piacon" más rétegek számára, ahol hasonló mértékű kedvezményeket minden réteg (versenyszféra vagy állami, vállalkozói vagy dolgozói) hasonló mértékben tud manipulálni (elárulom, nincs....ha nincs = mesterséges piaci torzítás, again....)

körbetartozás és alvállalkozói struktúra: ez megint csak egy olyan elem, ami tovább fokozza a kedvezményrendszer hatásfok romlását (minél több szint, annál több helyen folyik el a pénz), illetve pár éven belül megint éreztetni fogja a hatását az építőipari körbetartozások, fekete foglalkoztatás, illetve a garanciális szolgáltatásoknál.
Szép és jó, hogy szórjuk és öntjük a pénzt a lyukas fazékba (a.k.a építőipar), bolondgomba szám épülnek az új házak, de ha a pesti lakóparkok közül 2, kettő ! darabot találsz majd ahol a garanciális kifogásokat, károkat érvényesíteni tudod az átvételt követő 1. év végén mondjuk, akkor vendégem vagy egy kiadós vacsorára jó sok sörrel....
(azt, hogy pár év múlva ezeknél a lakásoknál mennyi, és milyen jellegű garanciális gondok jönnek elő, tippelje meg mindenki saját maga, amikor mindenki gyorstalpalón próbálja kiképezni a szakembert, és minden építőipari alapanyagbeszállító a kereslet mennyiségi kielégítésére, és nem a minőségire törekszik....hiába, télvíz idején alapozni, fűtés vagy legalább a nedvességtől való megóvás nélkül az alapot ősi román, izé, magyar szokás....)

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.