Az Ap-t ha kiszámolom:
R2/(R1+R2) = 0,25
A T1-et ha kiszámolom:
[R1R2/(R1+R2)]C= 22,5 ms
A Td-t ha kiszámolom:
R1C-T1=67,5 ms

A mért értékeim az oszcilloszkópból kinyomtatott függvényről leolvasva:
Ap:
Az átmeneti függvény grafikonjáról leolvasva: (az állandósult állapothoz vízszintest húzva, értéket leolvasva) 1,88 (ez nagyon nem akar 0,25 körüli érték lenni)
T1:
Az a fentről 63%kal lemért Y értékhez tartozó abszcissza szerint: 23,03 ms (Ez még szerintem hibahatáron belül van)
Td=xT1/Ap, ahol Ap 1,88
Td=61,25 ms (ez is jónak tűnik a számolthoz képest)

Nem értem mitől van ekkora differencia a számított és a mért Ap érték között miközben ugyebár Ap-re szükség van egyrészt a T1 másrészt a Td meghatározásához is, és azok az értékek korrelálnak a számolt értékekhez. Megőrít ez az anomália

Nem irtad el a fuzetedben a h(t) egyenleted? Szerintem az e-ad szorzoja T1/Td-nek kell, hogy legyen, kulonben a zarojelben levo tag erteke t=+0 eseten nem 4 lenne. azaz a teljes kifejezes t=+0-ban nem 1 lenne. Marpedig CH1=CH2 t=+0-ban.

[ Szerkesztve ]

Hát, mikor elhasználtunk 3,2 kilométer UTP-t és 2 kilométer 6 erest egy nagyobb építkezésen, rá kellett mindenhol bőven számolni, így van vagy 100 méter maradék még mindig a szekrényemben. Szal boltban még nem vettem mostanában.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Az 1.88 azert jott ki, mert nem osztottad le 7-el, igy a feszultseget irtad Ap-nek.

Oh igaz felcseréltem AP télleg 0.25 nem 0.75

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Ezt nem igazán értem, bár örülök mert ha elosztom 7-tel akkor kijön! Ezt esetleg el tudod mondani, hogy miért? Illetve ha a 1,88 elosztom 7-tel akkor megkapom jól Ap-t viszont akkor meg a Td és a T1 csúszik el nagyon. Nem értem ezt... Sajna elég szarul oktatják nálunk, legalábbis nekem elég nehezen megy ez a tárgy...

De én azt hittem a grafikonon lévő P10x=1V A=10ms azt jelenti, hogy függőleges tengelyen egy osztás 1V-nak felel meg, vízszintes tengelyen pedig egy osztás 10ms-nek.

Az egyenlet jó, legalábbis a Dr. Lőrincz Bélás jegyzet szerint, az átmeneti függvény:

h(t)=Ap*[(1+(Td/T1)*e^-(t/T1)] - A füzetemben is ez van Td/T1 szorozva e-ad...

[ Szerkesztve ]

Az Ap=h(t=0+). A szimulatorban te ket csatornat lattal. Az atmeneti fuggveny az a fuggveny, amit az egysegugrasra adott valaszkent ad a kapcsolasod. Mivel te a szimulatorban nem egysegugrast hasznaltal, hanem egy 7V-os ugrast, igy a kimeneti csatornan is 7x nagyobb ertekeket olvasol le. Tehat ha a szimulatoron lathato kettes csatorna gorbejebol meg szeretned kapni az atmeneti fuggvenyt, akkor 7-tel el kell osztani.

A mostani kepen lathato fuggveny is 7V-rol esik vissza. Viszont az egysegugras az egy olyan fuggveny, amely erteke (t<=0-) tartomanyban 0 es (t>=+0) tartomanyban 1.

A h(t)-s kepletedhez: Ha a Td/T1 jo, akkor a Td es a T1-et nem szamoltad jol. Az biztos, hogy a h(t=0)=1-nek kell lennie. Ebbol ered, hogy 1/Ap=1+Td/T1

[ Szerkesztve ]

Beforrasztottam egy igazi 10 Ohmosat és remekül működik. Az eredeti cementburkolatú volt, fél, 1 Wattosnak saccoltam. Amit beraktam nem lehet több 1/4 Wattosnál, de nem tapasztaltam melegedést. (Üzem közben nem tapiztam, csak utána, mivel a 230-ból ellenállásos osztóval csinál kb 10 Volt-ot az elektronikának.)

Biztosíték gyanánt szolgálna egy ilyen 10 Ohmos ellenállás ? (Energia takarékos fényforrásban is találkoztam már ilyennel.) A kenyérpirítónál nagyon bevált, a fűtőszál égett el pár cm-es darabon, lángcsóva, 16 A-es automata biztosíték valamint az érintésvédelmi FI relé leoldásával és az elektronika ép maradt.

mezis

Az értem, hogy miért kéne 1-nek lennie, viszont ha R1=30k ohm, R2=10k ohm, akkor sehogy sem jön ki más Ap-re mint, hogy 0,25. Td-t az R1*C(3 mikroF)-T1 képlettel számolva= 67,5 ms, T1=((R1R2)/(R1+R2))*C=22,5 ms

Ha ezt behelyetesítem ebbe:

Akkor ki is jön hogy t=0-nál, e^0=1 tehát h(t)= 0,25*(1+(67,5/22,5)*(1)) ami 0,25*4 ami 1. Vagy nem értem hol van elszámolva.

Korlatozza az egyeniranyito hid utani kondenzator kezdeti aramat, amikor bedugod a konnektorba. Ugyanis a 0. idopillanatban a kondenzator rovidzaraskent viselkedik, igy nagy aram folyna, amit nem viselne el.

Van ott egy elkó, nem foglalkoztam vele, de 50-100 mikroF -nál nem igen lehet több a kapacitása, Az egy szem dióda meg kb 1N4007-es lehet.

mezis

Jol mondtam. A #25649 hozzaszolasodban a kep alapjan a fuzetedben felcserelted a Td es T1 egyenleteit, es igy futottal hibara. A mostani szamitasod jo, igy kijon a szukseges Td/T1=3 .

Igen, akkor emiatt az elko miatt van az az ellenallas. Ez bevett (es szuksegszeru) szokas.

Sziasztok!

Van nálam egy zenegép. Van benne egy működő érmevizsgáló,infrás távirányító érzékelő,meg ugye a gombok. A gépbe csak egy soros csatlakozót kell bedugni,meg a tápról áramot adnom ezeknek. Gondolom akkor ez mind a soros porton keresztül kommunikál a géppel. Szeretnék egy másik gépet beletenni,másik programmal. Ezek a dolgok hogy fognak nekem működni? Valami drivert kéne írni hozzá? Mert az új programba a kredit érzékelésénél ez a leírás van: Credits may be added by DDE,command line or shortcuts emellett van egy Keys gomb,arra ha rákattintok be lehet bindelni bármelyik billentyűre a credit adást,na most gondolom,ha valamiféleképpen rá lenne kötve ez az érmevizsgáló,akkor az valami billentyű lenyomás képpen érzékelné,és azt bindelné be.
A kérdésem az lenne hogy ezeket a fent leírt kiegészítőket hogy tudom xp alatt működésre bírni,hogy a programot irányítsák? A távirányítás az többféleképpen is szóba jöhet,nem feltétlen a progit kell irányítania,ha egyszerűbb akkor a windows hangerőszabályzója is tökéletes.

Van valami ötletetek?

Minden szinten,szinte minden.

Tudsz valamilyen informaciot adni az ermevizsgalo es a nyomogombok szoftvererol? Vagy az nincs meg kulon?

A cementburkolatot általában (mindig?) a tekercselt ellenállásoknál használják, ahol egy rövid idejű felizzás se árt. Nem ég le a festék és a szénréteg se sérül.

Pirítóban csak valami hasonló lehetett, ott nincs jogosultsága (szerintem).

Üdv!

Valaki el tudná mondani pár szóban, hogy mi a 3 műveleti erősítős mérőerősítő elve? Egyáltalán, mit mérünk ezzel? Egy link hozzá...

Köszi!

Ágdarálást, kaszálást, területtisztítást vállalok profi gépekkel! Elsősorban Zala megye és vonzáskörzete, de minden megkeresést meghallgatok. +36305633091

Tulajdonképpen egy differenciálerősítő két bemeneti "buffer" erősítővel ellátva. Ezen utóbbiak feleslegessé teszik a bemeneti impedanciaillesztést. Ráadásul nagyon kis bemeneti offsetet, -csúszást (drift), zajt, ugyanakkor nagyon magas bemeneti impedanciát, közös múduső elnyomást és nyitott hurkú erősítést mutatnak. Mindezek alkalmassá teszik méréstechnikai alkalmazásokban. Leginkább a nagy pontosságot, hosszú- és rövidtávú stabilitást igénylő áramkörök "főszereplői".

Köszi! Ezt még nagyjából értem is, de miket lehet ezekben a példákban számolgatni? Adott a kapcsolás, amit linkeltem, és onnantól mi a dolgom?

A kérdésem oka, hogy vizsgázunk elektronikából, és nem voltam benn azon az órán, amikor ezt az anyagot adta le a tanár, szóval jobbhíján egyedül kell rájönnöm, mit is kérdezhet ezzel kapcsolatban.

Ágdarálást, kaszálást, területtisztítást vállalok profi gépekkel! Elsősorban Zala megye és vonzáskörzete, de minden megkeresést meghallgatok. +36305633091

...mit is kérdezhet ezzel kapcsolatban...

Én ezt nincs honnan tudjam. Kérdés, hogy mennyire vesszőparipája vagy sem.
Ha én lennék a tanár megkérdezném, hogy mi ez, mire jó, hogy használják, tulajdonságok.
Adnék egy példát: vagy kiszámolni egy adott kapcsolás erősítését, vagy egy adott erősítéshez kiszámolni a kapcsolást.

Itt utóbbit tudom elképzelni, az elmélet nem nagyon érdekli... Köszönöm szépen az ötleteket!

Ágdarálást, kaszálást, területtisztítást vállalok profi gépekkel! Elsősorban Zala megye és vonzáskörzete, de minden megkeresést meghallgatok. +36305633091

Kérhetek egy kis segítséget vkitől, akinek van némi tanítói készsége?
Egyszerűen nem tudom felfogni a működését ennek.

Próbálom elképzelni, h mi történik a táp bekapcsolásakor.
Nem tudok rájönni, hogy mi kapcsolja be a tranyók egyikét, amikor még egyik kondi sincs feltöltve és kvázi nincs zárva az áramkör, mivel egyik kollektoron/emitteren sem folyik áram.

Ha feltételezzük, h a baloldali led villan fel először, akkor ennek az ágával mi történik pontosan? Első indításkor mindkét tranyó nyitott. Eleve nem értem, hogy a led negatív pólusa hogy "találkozik" a táp negatív pólusával.
A felső kondi negatív pólusa a táp pozitív oldalára van kötve egy nagyobb ellenálláson. Fel se tud töltődni szerintem.

Másik meg, hogy a két led egymástól függetlenül villog itt? Nem látom okát, hogy felváltva kapcsoljanak a tranzisztorok, ha jól értelmezem, akkor teljesen véletlenszerű időzítéssel villognak attól függőnek, h led-ek kondenzátorai elérték-e a kritikus feszültséget egymástól függetlenül, vagy sem.

Köszönöm előre is!

Nem vagyok jó pedagógusnak, de azért megpróbálok világosságot teremteni az "ügyben".

Mint a linkelt cikk is említi indításkor valamelyik oldal villan fel először és ezt asszimetriával lehet magyarázni. Még ha elméletben el is lehetne képzelni teljesen azonos ellenállásokat, még a félvezetőknél is nagyon közel állnak az azonossághoz a szilíciumszeleten szomszéd struktúrák (amik aztán eltévednek egymástól a gyártás folyamán), akkor se érhető el a tökéletes szimmetria. Ilyen alapon, ha ez egy astabil multivibrátor (mert az), akkor valamelyik oldal csak elkezdi a folyamatot.
Csak zárójelben: ha a 2 kondenzátort ellenállásokkal helyettesíted, akkor az astabil helyett egy bistabil multivibrátorhoz jutsz. Ennek a bekapcsolásánál se lehet tudni, hogy bekapcsoláskor melyik állapotba áll be, hacsak nincs az áramkör egy inicializáló/reset-elő kapcsolással is.

Ha feltételezzük, h a baloldali led villan fel először, akkor ennek az ágával mi történik pontosan?

Akkor a LED katódja (a tranzisztor kollektora) lemegy a nullához nagyon közeli szintre (szaturációs/telítettségi feszültségre, neve Vcesat), folyik a kollektoráram, míg az ugyanabba pontba kötött kondenzátor kezd töltódni a 10k-s ellenálláson keresztül. A kondenzátor jobboldalán nő a feszültség, amíg eléri a kb. 0.6-0.7V-os szintet, amikor elégséges lesz a jobboldali tranzisztor nyitására. A jobb tranzisztor nyitása a másik kondenzátor kisütésével "ellopja" a bal tranzisztor bázisáramát, ami így bezár (bal LED elalszik, jobb LED kigyúl). Alsó kondenzátor kezd töltődni, baloldali pólusán nő a feszültség, amíg elég a bal tranzisztor újonnani nyitására... És így tovább.

A felső kondi negatív pólusa a táp pozitív oldalára van kötve egy nagyobb ellenálláson. Fel se tud töltődni szerintem.

De igen, mert a másik oldalát a kollektor tartja lent a nulla közelében.

Másik meg, hogy a két led egymástól függetlenül villog itt?

Nem. Ez képtelenség lenne. A felvillanó LED a kondenzátor töltését kezdeményezi, ami pedig a másik oldal nyitásához vezet egy idő után. Csak együtt tudnak villogni, ellenütemben.

...ha jól értelmezem, akkor teljesen véletlenszerű időzítéssel villognak attól függőnek...

Ismét hamis következtetés. A felvillanás idejét egyértelműen a bázisellenállás és kondenzátor által meghatározott időállandó határozza meg. A két ágra számolva majd összeadva pedig megkapod az aztabil periódusát, ami - ugye - a frekvencia fordított értéke.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm a segítséget!
A cikksorozat első része szerint a táppal megegyező pólusok szerint kell bekötni a(z elektrolit)kondit, ezért még csak eszembe se jutott, hogy a 10k-s ellenálláson keresztül fog feltöltődni. Bár, most hogy szóba került, eddig nem is igazán értettem a szerepét.
Azt feltételeztem, hogy a led irányából fog töltődni - de ez meg fizikailag lehetetlen gondolom. Eléggé nehezemre esik a technikai áramirányban gondolkodni és ezt megfeleltetni a fizikának. Vhogy a víz folyásával próbálom egyeztetni a történéseket.

Tehát a tranyónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a kollektora töltés megosztást idéz elő még nyitott állapotában?
Erre enged következtetni a magyarázatod, ha jól értelmezem.

És fizikailag mi történik, ha ezúttal a negatív pólusból indulunk ki? Merre áramolnak az elektronok és hogyan (nyitott tranyók)?

Pff, meredeken túltesz rajtam ez a feladat.

Más: régen úgy 8-10 évvel ezelőtt még általános iskolában a technika tanárom mutatott egy áramkör szimulátor oktató programot, persze fogalmam sincs, h mi volt az. Tudnátok ajánlani ilyet?
Az régen rendelkezett egy grafikus fotó realisztikus ábrázolással, vagyis képi megjelenítésként ábrázolta az alkatrészeket egy környezetben - nyáklapon, íróasztalon levegőben összekötve, stb. Persze át lehetett váltani kapcsolási rajz nézetbe is. Úgy érzem kb ilyen primitív oktatásra lenne szükségem.
Nem ismerős ez vkinek véletlenül?

Edison szerintem pl: [link]

Van még TINA, Multisim...

[ Szerkesztve ]

...a táppal megegyező pólusok szerint kell bekötni a(z elektrolit)kondit...

Ez természetes, mert ezek polarizált kondenzátorok. Fordított polaritás esetén a kondenzátor (a fúliáján kiképzett oxidréteg) károsul.
Az, hogy a negatív pólus van a bázis felé ugyancsak természetes, mert az a pont a tranzisztor B-E átmenete miatt nem növekedhet 0.6-0,7V fölé, míg a másik pólus igen.

Azt feltételeztem, hogy a led irányából fog töltődni - de ez meg fizikailag lehetetlen gondolom.

Csak azért lehetetlen, mert ott van a másik tranzisztor bázisellenállása. Ha ezt "kiveszed", akkor bizony kollektorellenállás-LED-kondi-tranzisztor B-E átmenet úton töltődne.

Tehát a tranyónak van egy olyan tulajdonsága, hogy a kollektora töltés megosztást idéz elő még nyitott állapotában?

Ezt nem tudom hogy érted. Az van, hogy ha a tranzisztor kinyit, akkor kollektoráram folyik (nem részletezzük mennyi), onnan pedig az öreg Ohm meg Kirchhoff diktálnak.

És fizikailag mi történik, ha ezúttal a negatív pólusból indulunk ki? Merre áramolnak az elektronok és hogyan (nyitott tranyók)?

Erre csak annyit, hogy ha ezzel foglalkozni akarsz be kell betonoznod a fejedben a technikai konvencionális áramirányt. Példának: diódánál, LEDnél a nyíl irányában, NPN tranzisztornál az emmiter nyilának irányában (kifelé) és mivel Ie=Ic+Ib, a másik kettő befelé. PNP esetén ugyanolyan logika alapján emitteren befelé, másik kettő értelemszerűen kifelé.

És hogy ne aludj nyugodtan: az elektronok mindig ellenkező irányban haladnak.

Szerk:

A Hujikolp linkje nagyon szemléletes.

[ Szerkesztve ]

Ez a JAVA elektro szimulátor biztos segít megérteni a folyamatokat

További érdekes elektro szim van még itt [link]

[ Szerkesztve ]

Igen, ez nagyon szemléletes és a konvencionális áramirányok is evidensek. Még az elébb említett dióda vagy PNP áramirányok is tisztázódnak.

Valaki tud Linux alá (debian > pontosabban linuxmint) jó kapcsolás tesztelő progit? Elsüllyednék benne
Eddig Multissim és Pads volt amit használtam mind2-nek lejárt a license már vagy 1 éve

[ Szerkesztve ]

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Nagyon köszönöm a sok segítséget, ezzel elleszek egy darabig.
Igen, az Edison-os tipp volt a jó, és nicsak ismerős kapcsolás köszön vissza.
Van már 5.0 is belőle, diák verzió 10000 Ft.

[ Szerkesztve ]

@ Lompos48: A mérőerősítőhöz lenne még egy kérdésem. Kezdem megérteni, hogy itt miről is van szó, már a feszültséget is kiszámolom (bár nem nagy dolog a képlet alapján).
Annyit szeretnék még tudni, hogy ezt megtáplálhatom aszimmetrikus táppal is, vagy kötelező olyannal, aminek egyik felén 0V, a másikon meg mondjuk 5V van? Ha igen, akkor egyáltalán mi értelme van annak, ha ilyen táppal táplálom meg?

Valahol órán láttam ilyet a TINA-ban, hogy két elemet egymás után kötöttek, a közepét leföldelték, és ebből hoztak ki valamit.

Vagy csak álmodtam?

[ Szerkesztve ]

Ágdarálást, kaszálást, területtisztítást vállalok profi gépekkel! Elsősorban Zala megye és vonzáskörzete, de minden megkeresést meghallgatok. +36305633091

Természetesen táplálható egyetlen tápból is, de ebben az esetben a virtuális nulla a kimeneten mindig annak az egyetlen tápnak a felénél lesz. Abban az esetben ha 2 tápod van de nem egyforma feszültségűek, akkor is műküdik, az előbb említett virtuális nulla a kimeneten a 2 táp összegének a felénél lett. Példa: +12V és -16V ez -2V.

Valahol órán láttam ilyet a TINA-ban, hogy két elemet egymás után kötöttek, a közepét leföldelték, és ebből hoztak ki valamit.

Ez egy dupla táp. Ha a 2 elem egyforma, akkor szimmetrikus, ha nem akkor az utolsó eset, amit fent említettem.

Lompos, ha már ennyien kérdeznek akkor én is kérdek egy kicsit mer keveset találok róla.
Rádió adás: FM-hez 2 csatornáshoz milyen ADC mintavételi frekvenciát használnak?
Sok félét találok, de nem teljesen értem 38 + 19 kHz?

[ Szerkesztve ]

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Ha jól emlékszem itt a 38kHz az amplitúdómoduláció alhordozója (subcarrier), a 19kHz pedig a pilot-jel frekvenciája. Előbbit az adáslánc végén szuprimálják (elnyomják), de a vételnél kötelező módon létező 19kHz-ből duplázva ismét előállítják majd segítségével vonják ki a 2 csatorna jelét .

Még annyit, hogy ne csodálkozz az amplitúdómoduláció említésén, amikor FM-ról van szó, de a multiplex jel képzésében ez a fázis is létezik. A kész multiplex jel az, amivel a rádiófrekvenciás vivőt az adáslánc végén frekvenciában modulálják.

[ Szerkesztve ]

Értem. És ez miért jobb/rosszabb, mintha egyetlen tápom lenne? Gyakorlati megfontolások miatt van ez a két lehetőség?

Ágdarálást, kaszálást, területtisztítást vállalok profi gépekkel! Elsősorban Zala megye és vonzáskörzete, de minden megkeresést meghallgatok. +36305633091

Nincs jobb és nincs rosszabb. Kimondottan alkalmazás-/tervezésfüggő.

Durva és nem egészen ideillő hasonlatot hozok fel példának. Mindenkinek ismerős, hogy audióerősítők esetén a szimmetrikus táplálású konstrukcióknál nincs szükség az óriási kimeneti kondenzátorra a hangszórók felé. Asszimetrikusnál pedig nagyon is kell. Hasonló esetet el lehet képzelni mérőerősítőknél is. Azokat is használják váltóáramú alkalmazásokban is. Ha szimmetrikus a táplálás, nem kell szintillesztésekkel foglalkozni.

Jut eszembe nem hallottam még ilyenről, de fűlesnél csinálják. Szóval 1 teljesítmény erősítő kimenetére párhuzamosan 2 db 8 ohmos hangfalat lehet kötni? Így elméletileg 4 ohm lesz eredőben ami miatt 2szer annyi Amper kell igaz de 6dB-vel nő a hangszínt. Na most , ha 4 hangfalat raksz 1 kimenetre akkor az már 4szer annyi Amper igaz, de + 12dB hang.
Csinálnak ilyet? Mer elméletileg 1 jó teljesítmény fok mőgé ha rakok Földelt Drain-es párhuzamos Fet-fokozatot akkor lesz nagy áramerősítésem ami elbírna 2ohm-os terhelést (4 hangfl 8x8x8x8=2 ohm).

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Az erősítő kimenetére akkora terhelést kötsz/köthetsz, amennyit elbír, amennyire tervezve volt. Csökkenése természetesen a kimeneti áram növekedésével jár. Ehhez kell méretezni az erősítőt. Jó példa erre az autóhoz tervezett erősítőknél alkalmazott 2 technika. Nagy teljesítményhez nagyobb tápfesz kellene, de nincs csak az a szerencsétlen 12-13V feszültség. Ezért vagy ezt növelik konverterekkel vagy kis impedanciájú hangszórókat használnak.
Erre jó példa a Bose® termékcsaládja, ahol előfordul még 1/2 ohmos hangszóró is.

Tehát gyakorlati megfontolásból van jelentősége. Rendben, köszönöm!

Ágdarálást, kaszálást, területtisztítást vállalok profi gépekkel! Elsősorban Zala megye és vonzáskörzete, de minden megkeresést meghallgatok. +36305633091

Mondhatjuk úgy is.

Edison nincs meg vkinek?
Képtelenség beszereznem, még a végén ajándékba kell kérnem karácsonyra.
Ennyit meg ember barátabb célokra is tudnék költeni.

Ezzel csak egy probléma van: az erősítőnek is van egy belső ellenállása, ami sorosan kapcsolódik a terheléssel, így előfordulhat, hogy hiába kötsz párhuzamosan több hangszórót a kimenetre, az eredő teljesítményed mégis kisebb lesz, mint egy hangszóró esetén.

Példa:
Az egyszerűség kedvéért legyen az erősítő kimenő feszültsége 1V, a belső ellenállása pedig 8Ohm. Ha a terhelő ellenállás (hangszóró) is 8Ohm értékű, akkor az eredő ellenállás 16Ohm. Ebből következik, hogy az áramerősség 1V/16Ohm=0,0625A, a terhelésen eső fesz. pedig: 0,0625A*8Ohm=0,5V, így a teljesítménye: 0,5V*0,0625A=0,03125W.
Ha két hangszórót kötsz párhuzamosan, akkor a terhelő ellenállás értéke 4Ohm-ra csökken, az eredő pedig 12Ohm, így az áramerősség 1/12A, a rajtuk eső fesz. pedig 1/3V. A leadott teljesítmény így csak 0,0278W, tehát kisebb, mintha csak egy hangszórót kötöttél volna rá.
Fentiek alapján ha a kimenő ellenállás 12Ohm-ra változik, a teljesítmény ez esetben is kisebb lesz, így 0,03W lesz.
Ebből következik, hogy a legnagyobb kimenő teljesítményt akkor kapod, ha a terhelés megegyezik az erőlködő belső ellenállásával. Ezt hívják úgy, hogy teljesítményillesztés.

Egész életemben azon gondolkodtam, hogy kéne valamit dolgoznom. Ezért aztán a végén nem is maradt rá időm.

A kifejtett elmélet csak majdnem igaz.
Ami cáfolja az a tény, hogy az érték, ami az erősítő kimeneteire van írva (az általad említett 8 ohm például), nem a kimeneti vagy belső ellenállása/impedanciája, hanem a terhelhetősége. Ha előbbi lenne, akkor igazad lenne, de mivel az utóbbi, akkor terhelhetőségként a kimene védelmének szemmel tartására van megadva. Tény, hogy egy audióerősítő (is) egy feszültséggenerátor, aminek a belső ellenállása közelít a nullához.
Tehát marad a végfok kivitelezése, ami határt szab a hangszóró impedancia-csökkenésének. A tegnap említett akár 1/2 ohmos terhelés esetén sokkal inkább a hangszórókábek, meg a kontaktusok lépnek a színre, mert ezeknek az ellenállása kezd közeledni a tulajdonképpeni terhelésértékhez, tehát a drótokon fűtjük el a kimeneti teljesítmény egy részét.

Egyben érkezett a zenegép,Windows 98al,de szoftver nem volt rajta,és működtek a dolgok és külön sincs meg sajnos.

Minden szinten,szinte minden.