Magam sem tudtam volna jobban megfogalmazni/összefoglalni.

A tévedés joga fenntartva. A meccs áll egyenlőre, egyelőre ez a helyes.

Nem azt kértem, hogy Te végezz méréseket. Arra utaltam, hogy még soha egyetlen médiumban sem találkoztam elosztó mérésekkel. És amennyiben van ilyen, szívesen tanulmányoznám.
Neked is elmondom, azt a bizonyos cikket nem én írtam, csak kipróbáltam pár IsoTek és egyéb (Furutech, Qbase) elosztót. Képre, hangra egyaránt pozitív a hatásuk, de annak mértéke igencsak változó.
A bennük lévő alkatrészek nem a képet befolyásolják, hanem az "áramot", ami nélkül nincs kép a tévén.
"nem egy szakember levezette"
Villamosmérnökök nevezték lehetetlennek, hogy egy tápkábel beleszóljon a hangminőségbe. Aztán az egyik, amikor saját fülével tapasztalta, csak azt hebegte: ezt miért nem tanítják az egyetemen? Bajnokpityu fórumtársnál történt meg az eset, több topikban leírta.

[ Szerkesztve ]

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

Én meg csőrehúzom as 9 mm-est, ha valaki kinyitja a bicskáját.
Erre nincs mit írni, akkora ostobaság.

A hallással az a baj, hogy még a látásnál is sokkal inkább szubjektív dolog és emberi füllel még kevésbé mérhető össze két, ráadásul nyilvánvalóan nem is egyidőben szóló forrás hangja - pláne, ha tápkábelről beszélünk, aminek cseréje okán eleve nem lehetséges a normális, egyidejű összehasonlító teszt. Nem mennék bele abba sem, hogy mennyire máshogy képes hallani az ember ugyanazon forrás hangját is "üres füllel" és hogy mennyire másnak fogja hallani a változtatás nélküli, koppra ugyanazon rendszert 10 percnyi hallgatást követően, "bemelegedett füllel" - és ennek még az időközben bemelegedő erősítőhöz sincs semmi köze (tételezzük fel, hogy azt már előre bemelegítették).
Továbbra is azt mondom, ami műszaki alapvetés: ami nem mérhető, az nincs is ott! Minden további már a tudatalatti szüleménye. Nem hinném, hogy komplett spektrumanalízist lenne képes bárki is abszolválni séróból, "szabad füllel" és jóízűt csettintve képes lenne kimondani, hogy a 15-16 kHz közötti tartomány bizony részletgazdagabb ezzel a tápkábellel, mint az előzővel.

De mondom: a kapcsolóüzemű tápok felépítéséből adódik, hogy lehetetlen, hogy egy ilyen külső eszköz beleszóljon a kép-, vagy hangminőségbe. Egyébként baromi egyszerű lenne a dolog igazolása: egy egyszerű, tápegység utáni DC-mérést kéne végezni először úgy, hogy a pőre AC 230V 50Hz megy a fali aljzatból a TV-be, majd úgy, hogy közbeiktatjuk ezt a 2 eFt-nyi, de 70 eFt-ra taksált tákolmányt. Meg lehetne állapítani, amit látatlanban is megmondok neked: ugyanaz a stabil DC 5V, 12V, stb. lenne mérhető a tápegység másik oldalán mindkét esetben, ugyanolyan áramerősséggel. Más paraméter nincs, nem lesz "tisztább", kevésbé kócos az áram és ettől a kép meg pláne nem fog változni. Ha létezne különbség, akkor a gyártó fennhangon az erről szóló teszteredményekkel promózná a termékét, a teszterek nemkülönben. De nincs ilyen, mert egy ilyen teszten rögtön bukna a termék.

Nézd már meg a komoly, világdominanciát elért cégeket, akár csak a sokak által utált Apple-t - most függetlenül a termékeik tulajdonságaitól, vagy az azzal kapcsolatos szimpátiától/antipátiától. Mivel jönnek minden egyes új termék esetében: x%-kal gyorsabb proci, y mm-rel vékonyabb ház, z órával hosszabb üzemidő, xy színárnyalattal többet tudó kijelző, stb. Csupa konkrétum, csupa szám, ami mögött ellenőrizhető, visszakereshető tesztek vannak, konkrét laboratóriumi mérési eredményekkel. Nem blöffölnek, kőkemény adatokat halmoznak, mert ők is tudják: a számok makacs dolgok, pláne, ha van mögöttük tartalom is.

Azt megint érvként hozni, hogy egy nevenincs, villamosmérnöknek nevezett ismeretlen elképedt a szomszédjózsinál hallott tápkábelcsere láttán és ettől rögtön sutba dobta a diplomáját... ne haragudj, de megintcsak nonszensz.

[ Szerkesztve ]

Get Moded!

Aki itt írogat, az szakember, a villamosmérnök, akit én említek, az nevenincs, Bajnokpityu pedig szomszédjózsi. Gratulálok!
Részemről ennyi volt, befejeztem a parttalan vitát.

Mellesleg ezzel demonstrálható, mérhető a szóban forgó tápszűrős elosztók hatása.
Tudom, számodra nem hiteles eszköz, mert nem Te gyártottad.

[ Szerkesztve ]

Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

"Aki itt írogat, az szakember, a villamosmérnök, akit én említek, az nevenincs, Bajnokpityu pedig szomszédjózsi. Gratulálok!"

Aki itt írogat, az rögtönzött egy rövidebb értekezést a kapcsolóüzemű tápok működéséről - amiből (ha értesz az elektronikához) lejön, hogy pedzegeti a témát. Leírta, hogy miért nem lehetséges, amit az eszköz kínál, illetve elektronikák javítása a szakmája, azzal keresi a kenyerét. Az általad említett villamosmérnökről annyit tudunk, hogy leesett az álla valamitől, amiről semmit nem tudunk. Ergo semmi konkrétum, ismételten. Az, hogy Te ismersz valakit, akinek komoly hangcuccai vannak és ott szeánszon valaki(k) hallani vél(tek) valamit, valamilyen eszközt (ki tudja, hogy egyáltalán a szóbanforgót-e, mert itt már tápkábelről írtál) közbeiktatva, még nem tudományos, szakmai hivatkozási alap. Ilyen erővel én is mondhatom, hogy én meg egyik túlfeszvédős aljzatomat közbeiktatva sem látok semmi különbséget - ez egyébként így is van. Akkor most 1:1?

A linkelt eszköz mér valamit, részletesebb dokumentáció nélkül ki tudja, hogy mit, milyen mértékegységgel. Ez így üres lózung. Az ezzel mért, a korábban említett eszközzel kapcsolatos adatok hol lelhetők fel?

[ Szerkesztve ]

Get Moded!

Ez egy műszer? Kiírja, hogy 664? Az mi, krumpli?
Tudod mi a műszer? Pl ez műszer:
[link]

Az irodánkban van egy pár ilyen cucc, 100-200 millió értékben. Használjuk is, és ezek nem azt írják ki, hogy '664'.
Mi a fenét mér ez egyáltalán?! Komolyan érdekel, mert valamit biztos mér, de nem találok róla specifikációt.

[ Szerkesztve ]

Ezt mondom én is. Erős a gyanúm, hogy egy mezei multiméterrel messzebbre jutnánk.

Get Moded!

A műszer itt kezdődik:
https://www.youtube.com/watch?v=RD5XDrQBzgI

Sosem értettem, miért görcsölnek ezek a sufnituning cégek, mint a ródesvarc vagy a brülenkjár teljesen meddő dolgokon, mint méréstechnika, amikor simán átvehetnék az "xy látta/xy nem látta" vagy "xy hallotta/xy nem hallotta" etc. nemzetközileg elfogadott empírikus rendszert, nekik is sokkal egyszerűbb lenne néhány topikot figyelni, mint dollármilliókat értelmetlen fejlesztésekbe ölni...

Nem hiszek abban, hogy mérhetőnek kell lennie. Nagyon egyszerű, ha csak két erősítő hangját összehasonlítjuk. Lehet ott minden frekimenet, és egyéb mérhető érték egyformán jó, lehet mindegyik a tudomány mai állása szerint bőven nagyobb felbontású, mint aminek az emberi hallószervet gondoljuk, mégis ég és föld lehet a hangzás.
Azon szoktam agyfaszt kapni én is, mikor jön egy villamosmérnök, és elkezdi magyarázni, hogy az általa épített erősítő hány kHz-ig visz át, milyen csuda négyszögjelet rajzol a szkopon... Épp a napokban voltam barátságtalan, mikor tulképp otthagytam, csak annyit mondtam, a hangminőséget még senkinek sem sikerült számokra lefordítani, nem fog neked sem sikerülni.

Tanulj meg alkalmazkodni a körülötted levő világhoz, mert a világ nem fog tehozzád! /boda

Pedig bármilyen hihetetlen, de minden, ami hangminőség, kifejezhető számokkal, mérhető értékekkel: frekvenciaátvitel, hangnyomás, dinamikatartomány, részletezőképesség, jel-zaj viszony, stb. Hangsugárzók, erősítők esetében is vannak erre chart-ok, amelyeken szépen, grafikusan ábrázolható a karakterisztika. Nincs ebben semmi hókusz-pókusz, más kérdés, hogy sokan ezeket nem értik, nem tudják, mit nézzenek rajtuk és inkább az empirizmusban hisznek. Tegyék, nincs ezzel gond, de ne mondjunk már olyan sületlenséget, hogy amik között emberi füllel különbséget hallunk, az ne lenne mérhető egy milliószor érzékenyebb, nagyobb felbontású műszerrel. Az emberi érzékszervek, különösen a fül, iszonyatosan pontatlanok.

Ráadásul itt pont látható képminőségbeli eltérésről beszéltünk, ahol még ennél is egyértelműbb a helyzet.

[ Szerkesztve ]

Get Moded!

De hogy méred a színpadképet, a teret?

[ Szerkesztve ]

Switch Tax

Miért, az szerinted nem mérhető? Gondolj már bele: nemcsak hogy mérhető, de még felhasználói szinten befolyásolható is, ott van az AVR-ek bemérőmikrofonos beállítási lehetősége. Az egy bonyolult mérés - persze kicsiben és csökevényes módon, konkrét számadatok ismerete nélkül, de az.

Get Moded!

Jogos a felvetésed, de itt is pusztán annyiról van szó, hogy azzal a pár adattal, amit te is említettél közel sem írható le a teljes rendszer. Attól még, hogy egy sima Bode diagrammal (legtöbbször még azzal sem) jellemez vki egy erősítőt, attól még egy csomó más paramétert nem mért meg, és nem vett figyelembe. Azaz itt nem arról van szó, hogy egy profi műszer ne tudna kimutatni _különbséget_ két erősítő között, hanem arról, hogy nincs arról egységes megállapodás, hogy pontosan melyik paraméter változására mondja azt a vájtfülű, hogy 'maszatos a színpad' vagy 'élettel teli' vokál. Mert ezt így nagyon nehéz megfogni.

De a tv témára vonatkoztatva két dolog:
- digitális technikáról beszélünk, sok paraméter sokkal definitívebb
- de ha tisztán a megjelenített fény tulajdonságairól beszélünk, azt az analóg jellemzőt is tökéletesen ki lehet mérni, mert gondolom azt nem vitatja senki, hogy messze nem kell hozzá az általam linkelt R&S park 3-6 millióért, hogy megmondd változott-e a fekete szint (kontraszt), és a színkép. Erre ott van az 1-200 ezres x-rite, ami messze érzékenyebb, mint a szemünk.

Pont ezért kalibráltatunk egy hitelesített, de legalábbis pontosan specifikált műszerrel. Mit szólnánk hozzá vki feljönne a lakásra és 10-20 ezerért szemre lőné be a tv-t, hogy az úgy jó? Lenne ferhördülés azonnal, hogy mit képzel?!

Pontosan erről beszélünk.

Nem mondtam, hogy nem mérhető. Csak arra céloztam, hogy nem olyan egyszerű azért ez, mint állítod.

Switch Tax

Amennyiben ennyire egyszerű lenne a digitális technika esetén a dolog, akkor két azonos DA konverterrel, és kimeneti elektronikával ellátott CD futóműnek azonos hangúnak kellene lennie lennie bizonyos "jóságú" futóművet feltételezve. És még ebben sincs egység. Sokkal bonyolultabb ez szerintem, semmint rá lehetne fogni, digitális és ezért nincs különbség.
Nem tudom a véleményemet elmélettel alátámasztani, csak a fülemmel/szememmel hallom/látom a diferenciát.
Van egy srác itt a munkahelyemen, akinél volt egy sokszázezer forintos hálózati áramkör. Neki az audio holmija is többmilliós, (nem gazdag és összevette ami drága, hanem ez a hobbija, tizenév alatt összerakosgatta, jobbra cserélgette) és odaadták neki, hogy próbálgassa (azt remélte az eladó, ha kipróbálja, akkor meg is veszi) A hangon nem tudta értékelni az eredményt, ellenben azt mondja a TV képe rengeteget javult, mikor próbaképp azt dugta bele. Neki nem plazmája van, hanem valami középkategóriás (400e Ft körüli 50"-es LCD) Nem vette meg, mert neki a TV inkább csak háttér dolog, őt a zene érdekli.
Érdekes, hogy a CD-re esküszik. Kipróbált mindenféle magasabb felbontású eszközt, sokféle drága lejátszót, és visszatért a CD-hez. XR CD-ket vásárol, azt mondja neki hangminőségben még nem tudta azt felülmúlni semmi.

Mivel egyértelműen meg tudom mondani, melyik irányba helyes a tápdugóm a konnektorba, innét elhiszem, hogy akár képet, akár hangot javíthat egy ilyen ketyere.

[ Szerkesztve ]

Tanulj meg alkalmazkodni a körülötted levő világhoz, mert a világ nem fog tehozzád! /boda

Alapítottam egy új PH rangot, innentől "BBéci kedvence" leszel.

És itt jön a képbe az a rész, hogy hiába mérhető minden egy erősítőnél, hangsugárzónál mégsem megyünk vele semmire...

Egyrészt amit süketszobában lemérnek az a frekimenet a való életben soha nem jön vissza (ha nem süketszobában mérik, azt pedig kétkedve fogadják, és teljesen jogosan), ugyanis a való életben nem csak közvetlen, hanem szórt hangtér is van, ami szükséges is a jó hangzás kialakulásához. És itt pl. szerintem igaza van BBécinek: van amit felesleges megmérni (nagyon nagyon kevés ember az, aki akusztikai mérést/tervezést csináltat abban a szobában, ahol zenét hallgat, mozizik innentől kezdve pedig durván beleszól a hangba a szoba + ugye általában az elrendezés is sokat számít).

Másrészt az erősítő + hangsugárzó kábel + hangsugárzó összeállításból a kábelnél nincs mérés (és remélem azt nem vitatja senki, hogy a hangsugárzó kábel beleszól a hangba ), így hiába van a másik kettőnél, nem kaphatunk egzakt képet.

Harmadrészt szubjektív az egész. Van akinek az tetszik, ha loudness, van aki pedig a kiegyenlített hangot szereti. De még ha tudom is, hogy mi az adott rendszer terc vagy oktávsávos frekvenciamenete, akkor sem biztos, hogy tudok papír alapján megfelelően választani, mivel a fekvenciasávokat nem különíti el a hallásunk, hanem összességében egy érzet alakul ki, ami szintén egyénenként változik (értem ez alatt, hogy mi milyen érzetet vált ki).

A tápkábeles részt először én is woodonak gondoltam, de úgy voltam vele, hogy ha nálam tapasztaltabb hifisek szerint van létjogosultsága, akkor előítéletemtől függetlenül adok neki egy esélyt. Aztán lecseréltem az Arcam AVR400 gyári kanócát, egy DIY gyártó olcsóbb termékére, és nem kellett AB tesztelni a különbséget...

Ha már offolunk, offoljunk igazán
AVX-es hsz-ást másolok be, nincs a dologról információm, de igen elgondolkodtató:

Itt egy részben kábeles cikk is. Bátorkodtam kiemelni egy kisebb részt az amúgy elég hosszú cikkből.

"Az elmúlt 25 év alatt a kábelek sokadrangú komponensekből a legtöbb rendszer fő beruházásává váltak. Az árak elszabadultak és kevesebb, mint 50 dollárról tízezrekre emelkedtek az úgynevezett "legjobbak" körében. Ezzel párhuzamosan a kábelcégek lassacskán szinte minden magazin legfőbb hirdetőjévé váltak. Ígyhát a magazinok teszteket és ajánlásokat hoztak létre a legjobban ismert (és leggyakrabban hirdető) modelleknek."

"Az előbbi bekezdésben kábelcégekről írtam. Miért nem kábelgyártókról? Elvégre ez az a szó, amit a magazinok használnak (vagy legalábbis erre utalnak). Én jó okból nem használtam. Azért, mert nem ez az igazság. Hogy mi az?

Majdnem minden kábelcég, amiről hallani lehet, NEM gyárt kábeleket.

Meglepő, nem? En is meglepődtem, amikor megtudtam, hiszen akkor már 20 éve ebben az üzletágban dolgoztam. Felfedeztem (a gyártóktól), hogy a legtöbb kábelcég még csak nem is maga tervezi a kábeleit. Egyszerűen választanak egy tervet, anyagot, színt, csatlakozókat és átlagos hosszt. Aztán kimondanak egy árat és ennyi. Néhányan esetleg csinálnak hozzá saját csatlakozókat a "gyáraikban", de ennyi.

A magazinok és újságíróik persze tudják ezt, de abban is piszkosul biztosak, hogy az olvasók nem.

Miért titkolják el ezt még a saját olvasóik elől is?

Mert tudják, hogy a "gyártó" szó magába foglalja a nagy anyagi és időbeli befektetési költségeket, valamint igazi méretet és fontosságot jelent. Rendeljünk csak 50 vagy 100 pár kábelt egy nagy, 50 éve működő gyártól az átlagos mennyiségi árengedményen. Ez már önmagában a nagy méret, szakértelem, elkötelezettség, tekintély jele. Így már a vevő kevésbé fog habozni, hogy kifizesse a szokatlanul magas árat. Kézenfekvő, hogy bárki, aki ennyi pénzt fektet be, így tesz. A magazinok azt a látszatot akarják kelteni, hogy az ő hirdetőjük nem lehet "akárki". A kábelcégek részéről az egyetlen igazi anyagi "befektetés" a termékeikre fordított marketing.

A megfelelő és alapos tesztek hiánya

A többi komponenstől eltérően a kábeleket könnyű összehasonlítani, mostanában "közvetlen rövidzárral" is [? straight bypass - A ford.] (közvetlen kapcsolat két komponens között, amik rövidre zárják a kábelt). Nyilvánvaló, hogy az a kábel lesz a jobb, ami közelebb van a rövidzárhoz.

A Wireworld kábelcég megjelentette a Comparator termékét, ami lehetőbé teszi a körvidzáras és a hagyományos tesztelést. Ezt a nagy hifi kiállításokon és a legnagyobb viszonteladóiknál használják. (Az újságírók a bemutatókon a nyilvánosság előtt sosem használják, a leleplezéstől való félelmükben.) Van egy régebbi eszköz is, az ABX kapcsoló, ami szintén könnyűvé teszi az összehasonlítást. Hány magazin használ ilyesmit? Egyik sem! Még a számukra egyébként ingyenes Wireworld Comparator-t sem. Néhányan ugyan kipróbálták egyszer, de aztán többé nem említették. De még amikor használták is, az eredmény sosem volt meggyőző, minden kábel "egyformán különbözőnek" nyilvánult.

A tény, hogy a magazinok visszautasítják még ezt az egyszerű módszert is, nem is beszélve az eredmények nyilvánosságra hozataláról, a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy megvédjék az alacsonyabb rendű referenciáikat. Így hát azok továbbra is eladhatják termékeiket, adhatnak "mintákat" az újságíróknak és kifizethetik számláikat (beleértve a nagy hirdetési díjakat).

Az ár és költség utáni nyomozás hiánya

Az új évtizedbe lépve már nem meglepő, hogy még rövid kábelekért is elkérnek több ezer dollárt. Néhány példány már több, mint 20000-be kerül páronként! 20 éve még a legdrágábbak sem kerültek többe 200 dollárnál, mégha tiszta ezüstöt is tartalmaztak. Mi történt?

Nos, a kábelcégek rájöttek, hogy néhány vásárló többet is fizetne, sokkal többet! Sőt arra is rájöttek, hogy a magazinok sosem kérdezősködnek az ár után. A kiskereskedők sem panaszkodnak, egy 200 dolláros kábel 5000 lett. Senki, még a nem hirdető kábelcégek sem lettek kérdőre vonva, hogy miért oly magasak az áraik. Nem számít, miből készülnek a termékeik, milyen a megépítés minősége, milyen a tervezés. Senki nem kérdezősködik. Miért?

A magazinon szinte rettegnek, hogy a vásárlók és olvasók felfedezik, hogy a kábeleken lévő áremelkedés már az illegális kábítószerek világát idézi, több, mint 1000%-os! A felháborodott olvasók elveszíthetik Audio Hitüket (a következő téma).

Az ár/érték összehasonlítások hiánya

A magazinok "ne kérdezz, ne válaszolj" stratégiája itt nem áll meg.Többé már nem hasonlítanak össze (ma már ritka) jutányosan árazott kábeleket a legdrágább modellekkel, hacsak nem biztosak benne, hogy azok gyengébbek. Miért?

Mert tudják, hogy ha egy olcsó kábel is jobb lenne, az egész mítosz arról, hogy a jó kábelek drágák, örökre összedőlne. A magazinok sosem kompromittálják a kábel cégeket. Ezért léteznek ma referencia kábelek dicshimnuszba hajló bemutatókkal néhány jól ismert cég palettáján, amiből egy 20 cm-es pár 9500 dollár, habár a valódi gyártó költsége kevesebb, mint 100 dollár (a csatlakozókat is beleértve!). És a valódi gyártó szépen a hományban marad."

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Ezért is mondom már többedjére, hogy le kéne pattanni arról a témáról, hogy mérhető, vagy nem mérhető. Én is el tudom képzelni, hogy van nem mérhető (főleg hangi) összetevő, de ugye, az alap kiindulás nem ez volt, hanem az, hogy olyan valamitől hallanak egyesek változást, amiről a műszaki tudomány tökéletesen bebizonyította, hogy lehetetlen változást hallani, tehát amit hallanak, az placebo. És nem a mérések miatt állítja ezt a műszaki tudomány, hanem az adott eszköz működésének, technológiájának tökéletes ismeretében, amivel a legtöbb "látó" és "halló" ember nem rendelkezik.

(#76374) Dorian

+1

[ Szerkesztve ]

"az alap kiindulás nem ez volt, hanem az, hogy olyan valamitől hallanak egyesek változást, amiről a műszaki tudomány tökéletesen bebizonyította, hogy lehetetlen változást hallani, tehát amit hallanak, az placebo."

Ez is igaz. És ráadásul még csak nem is innen indult a téma, hanem onnan, hogy a 10 alkatrészből álló LC szűrő simán jobb kontrasztot eredményez. Ha valami, akkor ez tökéletesen megmérhető! Ez nem egy hangfal akkusztikai vizsgálata, ami tényleg kb mágia.
A negatív eredményre -azaz hogy nincs semmi különbség fekete vagy fehér szintben- persze lehetne azt mondani, hogy az 'más fajta' kontrasztot mér, vagy azzal 'érvelni' vannak dolgok, amiket a tudomány most nem tud még megmagyarázni, szemmel jobb, és kész.
Az persze már nem érdekes, hogy még placebó sem kell ehhez. Annyi bőven elég, hogy pl vki a hálózati szűrő beiktatásakor egy röpke pillanatra belenézett egy fényforrásba, felkapcsolt egy lámpát. Lehajolt, több vér került a fejébe, a szemfenékre, tehát _tényleg_ mást lát. És még egymillió dolog, ami azonnal befolyásolja az ítéletet.
A műszer, amivel olyan nüanszokat ki lehet mérni, amit észre sem vennénk, ha kell, kb a fotonokat meg lehet számolni, az persze nem ad releváns eredményt, és elvetendő!

Körbejártuk sokszorosan a témát. Egyik fél sem győzi meg a másikat. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy parttalan vita, mert aki ide bemerészkedik, és olvasgat, ebből talán tanulhat valamit...

Én személy szerint nem tudok (és nem is akarok állást foglalni), de ugye az egész off egyetlen kijelentésből indult, ami laikusok számára abszolút megtévesztő lehet, hiszen sokszor én is fórumokon és teszteken átrágva magam indulok el egy irányba. És nem árt ha az ember olvassa az ellen véleményt is, ezeket elolvasva legalább odáig el fog jutni, hogy kételkedjen és csak a saját tapasztalatainak higgyen, ne másnak. Aztán az, hogy az említett eszköz hoz-e neki pluszt vagy sem, vagy egyáltalán hajlandó erre költeni, az már egy más kérdés. Szóval részemről ez a fajta off nem felesleges szájtépés.

"Debugging is like being the detective in a crime movie where you're also the murderer."

Ugyanakkor hozzá kell tennem a témához, hogy saját tévém előtt is van Alces hálózati kondicionáló és én bizony láttam különbséget, főleg a kevesebb ditherzajban. Akkor is, ha műszakilag nem tudom megmagyarázni és akkor is, ha placebo.
Tévé tápkábel cseréjekor viszont semmi különbséget nem tapasztaltam.

[ Szerkesztve ]

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

"Akkor is, ha műszakilag nem tudom megmagyarázni és akkor is, ha placebo."

Érzésem szerint az a második lesz a megoldás. Én is írtam többször is, hogy láttam az AVA bekötése után ditherzaj-csökkenést. De aztán tesztelni kezdtem, és egyértelmű, hogy placebo volt.

Én az eredeti cikket is érdemesnek tartom végigolvasni. Egy vélemény, de nagyon gondolat-ébresztő és reálisnak tűnő. Az Audio-hit megvilágítása, különösen figyelemre méltó.

[ Szerkesztve ]

Szerintem hazabeszélnek. Elvileg az mind egyforma és harmadennyiért is lehet venni.
Én megvenném az olcsót (14 napos visszaküldési lehetőséggel) és ha mégsem jó, akkor még mindig tudom igényelni az övékét.

alapos leírás, köszi!

Nem azt írtam magam sem, hogy egy erősítő vagy hangsugárzó esetében nélkülözhető a meghallgatás a vásárlás előtt, sőt, magam is leírtam, hogy nálam miképp zajlik egy kiválasztási folyamat.
Pusztán azt írtam, hogy olyan nincs, hogy egy erősítő/hangsugárzó karakterisztikája ne lenne mérhető és ne lenne minden aspektusa mérésekkel leírható. Nyilvánvaló, hogy egy laikusnak ezen mérési eredmények nem fognak semmit sem mondani, ahogy nem tudja azt sem, hogy az ő ízlésének milyen mérési eredmények felelnének meg, ezért is van arra kárhoztatva, hogy inkább a fülének higgyen egy hangsugárzó vásárlása esetén. De ismétlem: olyan sületlenséget ne mondjunk már, hogy egy érzékszervvel észlelhető különbséget ne lehetne műszerrel mérni.

De a kiinduló kérdés nem is ez volt, az audió alapvetően csak a terelés eredményeképpen került szóba. Az eredeti felvetés a szűrős elosztó-aljzat képminőségre generált hatására és annak mérhetőségére vonatkozott, ezzel kapcsolatban meg eléggé világosan levezetésre került több ízben is, hogy miért vakítás az egész.

Get Moded!