Hát most már megtapasztaltam... Azért megnézem Windows alatt hogyan muzsikál, hátha a kártya rossz. Hülyjén hangzik ez így leírva, hiszen így is úgy is szívok.

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

Egyszer nagy nehezen sikerült felküzdeni Debianra, folyamatosan ment a ventillátor, kontroll nincs.

https://www.coreinfinity.tech

Hogyan tetted fel a 390-est?
Secureboot ki van kapcsolva?
Ötlet: Kiveszed a kártyát, telepítesz, beállítasz ÉS felrakod az Nvidia drivert. Aztán kártya vissza a gépbe. Hátha.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

PopOs-en letöltöttem, futtattam (sudo-val), pár dolgot menet közben felülírt, újraindítottam, és bár bejött pár grafikus elem, a jelszót már nem tudtam beírni.
Ez egy múzeumi szökevény, nincs secure boot, nincs uefi,.. nincs kép

Windows 8 64bit alatt sem 100-as, a letöltött driver nemtelepül, ha kézzel rátukmálom a kicsomagolt verziót, azt felteszi, de újraindítás után elmegy a kép. Bejön a win logó, fut egyet a karika, és gondolom mikor az Nvidia-t tölti be elakad, eltűnik a kép. Szóval a kártya sem tuti

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

Ott a gond.
Nvidia zárt drivert csak tárolóból telepít az ember. Honlapról letöltve soha. Linuxon.
A honlapon levő leírása valahogy úgy kezdődik, hogy lődd ki az X-et. Szóval már rögtön kihívást jelent, tapasztaltabbaknak is. Ezért nem javasolt.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Tetszik ez az oldal: command-not-found.com

Írjátok be pl. hogy ifconfig és lássatok csodát.

[ Szerkesztve ]

Ha csalódni akarsz, bízz az emberekben!

Simán régen néztél rá az apróra. Chip hiány van ...
De igazad van, keresek egy másikat.

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

[link]
Pont ellentétes tapasztalatom van, de mondjuk ez egy ritka videokártya volt.

Данное сообщение (материал) создано и (или) распространено иностранным средством массовой информации, выполняющим функции иностранного агента, и (или) российским юридическим лицом, выполняющим функции иностранного агента.

Ha jól emlékszem, valakinek próbáltam egyszer segédkezni ezzel az XT modellel. De végül arra jutottunk, hogy ez egy olyan speciális darab, aminek a támogatásáról valamikor megfeledkeztek. Volt egy bug bejelentés róla, nem tudom, most hogy állhat. AMD esetén felhozható negatív példának, de ez maga a kivétel, nem pedig a kivételek egyike.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

A linkelt bejegyzés alatt van a bug report. '12-3 óta úgy van, pedig talán még pénzt is adtak volna a bugfixért. Nem is ez a lényeg, hanem hogy 1050Ti-vel viszont nem volt semmi gondom (bár már nem fut rajta Linux).

Данное сообщение (материал) создано и (или) распространено иностранным средством массовой информации, выполняющим функции иностранного агента, и (или) российским юридическим лицом, выполняющим функции иностранного агента.

Windows alatt nekem sincs bajom a 1060-nal, Debianon 10-ből 1x ment fel a zárt driver anélkül, hogy lerohasztotta volna az X-et, de akkor meg állandóan ment a ventillátor, ha kellett, ha nem, de legalább állítani sem lehetett.

A nouveau meg önmagában is képes lefagyni, blacklistelni kellett.

Szóval soha többet nv-t.

https://www.coreinfinity.tech

Nem értem az Nvidia filozófiáját, hiszen gpgpu-t használnak a tudósemberek linux alól is.

Данное сообщение (материал) создано и (или) распространено иностранным средством массовой информации, выполняющим функции иностранного агента, и (или) российским юридическим лицом, выполняющим функции иностранного агента.

A profi driver gondolom más megítélés alá esik, ott nem csak a terméket veszed meg, hanem a támogatást is - bár gyanítom, hogy ott is bizonyos keretek közé van szorítva, pl. csak Red Hat és/vagy Ubuntu.

Torvalds sem véletlenül szólt be nekik.

[ Szerkesztve ]

https://www.coreinfinity.tech

Én még nem temetném őket. Alig több, mint két hete mutatták be az első GBM-es driverüket (495.44). Könnyen vehet még jó irányt az nVidiás Linux élmény a mindennapokban. Bár én mondjuk komoly gondokat eddig se tapasztaltam, kivéve amikor erőtettem a Waylandet. Az openSUSE Leap 15.3 és a 1050Ti a laptopban egész jól kijön egymással.

#81316 mekker: Ha azt nézzük, hogy az AMD és Intel milyen magabiztossággal vesz át egymástól ötleteket a Mesa-ban, én azért valahol megértem a zöldeket is. Az említett piac pont elég nagy profit rátával működik és speciel oda az AMD esetében is Pro driver kell (már amennyire össze lehet vetni a nVidia és AMD Linuxos WS piacát).

[ Szerkesztve ]

Az 5.15-ös vanilla kernelben Már annyira sikerült elbaxni a gyári rtl88xx wifi támogást, hogy már nem működik sem alapból , sem blacklistolva dkms modullal .... Elkeserítő. Régebbi lts kernellel blacklist és dkms beforgatással megy még.

Kert, kütyük,munka,matek,morfondír...ennyi. Szóval ács nem vagyok, de nemrégiben sikerült faragnom egy mőködőképes fogpiszkálót.

Nálam is elment a net, ez oldotta meg.

Az enyém rtl8821ce, erre is jó lehet ?

Kert, kütyük,munka,matek,morfondír...ennyi. Szóval ács nem vagyok, de nemrégiben sikerült faragnom egy mőködőképes fogpiszkálót.

Nálad valami gebasz lesz. Egyre több disztrot tesztelek mostanában és nem volt egyetlen gondom sem nvidiával. 470.82 és 470.85-ös driverek Manjaron, tumbleweeden, leapen, archon, kde neonon. 3-4 játék, videovágás és lejátszás az úgymond teszt ahol semmi nem crashelt ki. Green with envy is használható volt, mert bármelyik rendszer alatt lehetett oc-olni vele.

Ennyit meg annyit tud a kártya(bizonyíték nincs), benchmark meg a Marson! Ettől meg attól JOBB, NAGYOBB TELJESTMÉNYT HOZ. (c) Userbenchmarkot linkelő gyökér| Sír a fogyasztás miatt, mert 300W-t eszik a kártya miközben 20x akkora teljesíténye van mint 10 éve

Mivel Windows alatt működik, a gebasz a Linuxos driverrel lesz

https://www.coreinfinity.tech

Nekem csak az az egy lett jó amit linkeltem. Korábban az egyik 8811GU AUR-os driver volt fent, az jó volt a 8811CU-hoz is mostanáig. Most külön driver kell 8811gu-hoz és a 8811cu-hoz (ehhez az, amit linkeltem fentebb).
Windows annyiban jobb hogy ezeket alapból felismeri, nem kell aur-ban vagy github-on keresgélni viszont Linuxon mindig nagyobb sebességgel megy (5ghz) a wifi (pl. Win-en 50-70mbit, 150mbit linuxon)

Tegnapi frissítés óta laptop képernyőről csak jobbra húzással tudok átlépni az egyébként baloldali monitorra. [kép]
Hiába igazítom újra, az "Alkalmaz"-nál hibát dob. [kép]
Van egyszerű megoldás a javításra?
(Linux Mint 20.1)

Minden bekapcs után Elrendezés igazítása, majd Alapértelmezések visszaállítása, Alkalmaz nélkül jó.

Sziasztok,
Belefutottam egy hibába, segítsetek lécci... Van egy PC-m, mely HDMI kábelen lóg a Yamaha RX-V371 erősítőn és ebből szintén HDMI kábelen csatlakozik a Samsung TV-re. Gondoltam ezen próbálom ki a különböző disztribúciókat (szerintem 2 éve nem volt bekapcsolva, adat nincs olyan rajta, amiért kár lenne) mielőtt a laptopomat "bántanám" (mindennapos használati tárgy )
Annak rendje és módja szerint, Ventoy-s pendrive bedugva, rajta pár ISO, UEFI beállít, hogy pendrive legyen az első boot opció, be is jön a választó menü, el is indítom a live CD lehetőséget, majd kisvártatva a TV kiírja, hogy nincs bemeneti jel
Több ISO-l kipróbálva, mindegyiknél ez az eredmény...
Köszönöm

[ Szerkesztve ]

Xiaomi Mi 11i

Megoldódott, az erősítő kiiktatása kellett hozzá

Xiaomi Mi 11i

Ma belebotlottam egy egész pofás blogba ami a Flatpak-el és társaival foglalkozik: avagy miért nem a Flatpak-é a jövő!

[ Szerkesztve ]

"A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne." - PKD \\\ CTRL+ALT+BAKANCSTALP ///

Ez nagyon jó.
Lefordítózva természetesen mert angolul nem tudok, és kb. a fele-kétharmada bele is ment a fejembe az írásnak.

Elfogulatlanul, jó példák tömkelegével, még az átlaghasználónak is érthető módon igazolja a cikk írója amit én a Linuxos kezdeteimtől, kb. 3 éve hangoztatok. Hogy a szoftverek telepítése az mindig is macera és nem egy gördülékeny feladat, pont a szoftverek átláthatatlan variációi és a telepíthetőségi függőségek követhetetlen mivolta miatt. Ugyanez igaz a disztribúciók szoftverbeli átjárhatóságára és a visszafelé kompatibilitásra.
És ugyanúgy a Windows-szal példálózik mert úgy is van ahogyan leírja és pontosan az átlaguser a példa tárgya.
Jó írás.

Annak ellenére hogy nagy Linux fan lettem, minden nap használom és elégedett vagyok vele, ezeket a mai napig tartom hogy így van.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

Egy pár hónapja haszálok Kubuntu-t nagy megelégedéssel, viszont van egy két dolog ami zavaró. Az egyik ilyen az, hogy van egy NAS (Synology) a hálózatban, amit a Dolphin tökéletesen lát, meg fel is van csatolva, viszont ha mp3-at, videót, szeretnék elindítani a NAS samba megosztásról, akkor ez nem lehetséges. Próbáltam utána olvasni, de nem sikerült megtalálnom a megoldást.

Köszi előre is segítségeteket!

Gondolom ezt a cikket is a Canonical húzása (is) ihlethette, már amit az új Ubival és a Snappel csinál!
Valóban a cikkben rettentően jól és egyszerűen fogalmaz ezeknek a veszélyeiről. Az AppImage-példája például rendesen meglepett mivel - bár nem használom - eszembe sem jutott az úgymond "előre csomagolt" programok, ész nélküli letöltése és futtatása.
Eddig sem használtam, ezek után sem fogom. Inkább kibogarászom a tárolóból ami kell nekem még akkor is ha konzolozni kell hozzá. (Ami egyébként szerintem egész jó móka, de ez csak magánvélemény. )
Egyébként megnéztem a flathub-t, szerintem nem ad többet mintha tárolóból tennéd fel a cuccot. Ahogy a cikkben is írja, azért ezeknek a sandbox-környezeteknek is olyan a védelme, mint a lyukas ementáli. Az egy dolog hogy figyelmeztet, hogy nem tudja ellenőrizni az aláírást, de szerintem azon úgy kattint át az óvatlan júzer, mint a huzat.
Nagyon remélem, hogy a Mint-es srácok, meg úgy általában az Ubi-származék OS-ek messze elkerülik ezt a "mindent toljuk Snap-be" őrületet.

(Ezt a hozzászólásomat kéretik magánvéleményként kezelni! )

"A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne." - PKD \\\ CTRL+ALT+BAKANCSTALP ///

Jó cikk, és alapvetően igazak a felvetései, de azért vannak benne butaságok.
Az, hogy a sandboxolt programok hozzáférnek a fájlrendszerhez, azért van így, mert a felhasználók jellemzően fájlokkal dolgoznak, amiket el kell tudniuk érni. Próbáljon meg kiadni olyan Gimpet, ami alapértelmezetten nem fér hozzá a /home-hoz, és nézze meg, mit szólnak hozzá a felhasználók...
Másrészt totális ellentmondás az, hogy először azért ekézi a Flatpakot, mert nem a rendszer szolgáltatásait használja, hanem mindenből sajátot hoz, utána meg a portálokat szidja, miközben azok épp azért jöttek létre, hogy az alkalmazás jobban tudjon integrálódni a rendszerbe.
Amiatt sem célszerű ekézni a rendszert, hogy ezeknek a standalone csomagformátumoknak szükségük van egy-egy service-re, mert ennyi elővehetjük a .deb-et, hisz annak is kell apt meg dpkg, elővehetjük az .rpm-et, mert nyilván annak is kell egy program, ami kezelni tudja, elővehetjük az Arch-ot a pacman miatt, meg a Manjarot a pamac miatt...
Maga a cikkíró nagyon leragadt a visszafelé kompatibilitás problémáján, miközben szerintem ennél sokkal nagyobb gond a disztribúciók és az asztali környezetek közti különbségek. Ezek okozzák az igazi problémát. Windows-on nincs probléma ebből, mert ha WinRT appot írsz, akkor ott a WinRT API fix halmaza, amire lehet alapozni. Vagy ha .NET 5 kell, akkor számíthatsz rá, hogy minden gépen ott van, vagy ha nincs, a Windows automatikusan le tudja tölteni.
Ez az, ami Linuxon nincs. Fogalmad sincs, hogy a célgépen van-e GObject vagy nincs, van-e Seahorse, vagy KWallet, vagy egyik sincs, van-e bármilyen embedded HTML megjelenítő, mondjuk WebKitGTK, QtWebKit, KHtml... plusz nehezítő tényező a csomagformátumok és a függőségek különféle változatai.

Fejlesztőként két dolgot lehet tenni, vagy azt mondjuk, hogy csak és kizárólag egy adott disztrón, mondjuk Ubuntu 21.04-en fog menni a programunk, semmi máson (sokan ezt csinálják, de ez nekik is rossz, mert felhasználókat buknak), a többiek meg oldják meg, ahogy akarják... vagy fogjuk valamelyik standalone csomagformátumot, és abban tesszük közzé a programot. És akkor előre-hátra 4-5 disztróverzión belül biztosan megy a program, az összes disztrón megy a program ami támogatja az adott csomagformátumot (kb. mindegyik), és van mögötte egy egységes store, mint pl. a flathub, és akkor nem kell küzdeni a teljesen eltérő disztrók és asztali környezetek különbségeivel.

A visszamenőleges kompatibilitás önmagában nem lenne megoldhatatlan, nyugodtan el lehet tárolni a korábbi libverziókat, mint ahogy sok esetben így is van (egyébként Windows-on is, a WinSxS mappában). A cikkben példaként hozott Master Pdf Editor épp ezért működik, mert libek egy adott verzióját igényli. De egy nem systemd-es rendszeren már lehet, hogy nem indulna el, mivel a libsystemd.so.0-ra is hivatkozik...

Majd lehet a Snap is úgy végzi, mint a Unity. Abban is egy külön utas volt az Ubuntu. Ezzel is csak fragmentálják az amúgy is szerteágazó Linux világot.
Eleve a Flatpak mögé több nevesebb disztró állt be, meg jószerivel szimpatikusabb is a többségnek.
Elég lenne a sytemd-flatpak-disztró csomagkezelő szent háromságra összpontosítani. Hogy csak a mainstream rendszereket említsem.

Két malomban őrölünk.
Használtam és nekem a snap és társaival nem sok bajom van azon kívül hogy 8GB helyet igényelt 5 azaz öt darab program. Még ez se zavart volna mert van hely de a korlátaikkal én nem tudtam megbarátkozni. Ezek jellemzően hozzáférési problémák, nem látja a másodvinyót, nincs jogosultsága mindenhova írni-olvasni. Ezek megkerülhetők de akkor meg már választom a natív telepítést, ha elérhető.

Appimage. Megint csak a magánvéleményemet tudom leírni.
Winen 20 éve használok portable appokat.
Igen a Windows az más. Nade miben? Van egy előrecsomagolt app ami tartalmazza a futtatókörnyezetét. Winen ez nem pontosn van így, azért is lehetnek a portable appok nagyon kis méretűek is mert a Winen a csomagfüggőségeket nem lehet úgy értelmezni mint Linuxon, teljesen más alapokon van az egész. Az OS biztosítja ezeket, nem kell minden appot agyonpakkozni.
Mi ebben a biztonsági rés? Énnekem a biztonság mindig is túllihegett valami volt. Akkor törnek be az átlaguser gépére amikor akarnak, ez a mai napig így van. Mindennap fedeznek fel réseket, legutóbb ami még engem is meglepett, a ram tartalma, még a védett területé is lehallgatható.
Valamint nagyon sok szoftver volt-van Windowson aminek a telepítője megkérdi hogy natívan akarod-e telepíteni, vagy portablet akarsz? Akkor itt hol a biztonsági rés?
Ezen az alapon a natív, telepített szoftver is tele lehet trojannal vagy bármivel amennyiben nem nyílt forráskódú.

Tudom hülye véleményem van de 20 év Win alatt se szedtem be sose semmit portable appokból. Pedig a mai napig használom őket. Vagyis a vélt veszélyessége mégis elenyésző, kb. annyi mint egy bárhonnan leszedett setup.exe futtatásáé.
Igen a Linux ebben is más, ott a csomagkezelő a gyári tárolókkal az garantáltan biztonságos.
Naésha hozzáadok egy egzotikus ppa-t, ott van 100% garancia? Nincs.

Hála a magasságosnak hogy bár a Win is erőlteti az idióta, nehézkes Áruházat, meghagyta a bárhonnan leszedett .exe telepíthatőségi és futtatási lehetőségét.
Mert a Winstore kínálata összevetve az interneten elérhetőkkel nulla.

A Linux a szoftverek terén soha nem fogja tudni azt hogy beírom a gugliba hogy Szalámi szeletelő szoftver, a találatok közül kiválasztom a nekem szimpatikust és 2 kattintással telepítem.
Számomra (és az általad idézett cikk írója szerint is ) ez az igazi szabadság. Nem a bedrótozott alkalmazásboltok. Vagy oké, legyen . De akkor minden legyen benne! Linuxon egyedül az Arch közelíti ezt az aur vonalon. De még ez is szegényesebb sokkalta mint az exevadászat eredménye egy konkrét applikációra.

Ugyanígy élek Androidon is, a legelső hogy engedélyezem a külső appok telepítését. Mert bár ott a Playstore (a maga összes jó és rossz tulajdonságával, na az minden csak nem szabadság) de nekem van nemegy olyan appom ami csak külső forrásból elérhető.

Nekem több Linuxos szoftverem van a netről levadászva .deb formátumban.
Namost akkor ezeket se telepítsem mert nem biztonságos? Akkor hogyan használjam a Megasync, a 4kvideodownloader és még tucatnyi programomat? Akkor a Mega sem biztonságos, hisz nincs benne a gyári tárolóba...?

[ Szerkesztve ]

Szerintem pedig épp a Linux egyik legnagyobb előnye a csomagkezelés a Windows-szal szemben. Mindig is baromi kényelmetlennek találtam, hogy egy program feltelepítéséért mennyi mindent meg kell tenni, böngésző megnyit, google, keres, letölt, telepít... ha olyan az adott szoftver, akkor még valamilyen formot is kell kitölteni...
Pláne, ha régi, vacak, lassú gépen kell ezt csinálni, amin a HDD-t fél óráig kerreg csak azért, hogy elinduljon a Chrome.
Linuxban meg csak rákeresek, kiválasztom amit telepíteni szeretnék, klikkklikk, jelszó, kész.
És mindegyik program ugyanúgy megy fel, nem kell külön köröket futni, mint Windowsnál, amikor ő eldönti neked, hogy az adott szoftver nem biztonságos, és akkor neked meg kell keresned, jobblikk, Tulajdonságok, futtatás mellőzése pipa ki...
Persze, ha van Windows Store, az megint más, akkor azért könnyebben megy a dolog.
Üzemeltetői szempontból is csak azt tudom mondani, hogy a központosított telepítésnek nincsen párja. Ezen a szinten, ahol most vagyok, 126 Windows-os gép van, alattam egy könyvtár, ott kb. 20 gép, felettem két előadóterem, 2-2 géppel, és ez csak az egyik épület. Tartomány nincs, ne kérdezzétek miért, hosszú... mindegyiken gépen be van lőve az ssh, Ansible-vel megyek végig rajtuk, ha pl. telepíteni kell valamit. Megírom a scriptet, ami letölti és silent installal feldobja az adott programot, de ugye egyrészt majdnem minden programnál máshogy néz ki a silent install, másrészt egyes programokat nem is lehet így telepíteni. Mennyivel könnyebb dolgom lenne, ha egy "apt install xxx" (winget install xxx) sorral el lehetne intézni a telepítéseket.

[link]
"You may also install swaylock and swayidle to lock your screen and set up an idle manager."

KDE Plasma + SDDM van fent, KDE+X11 melle menne a Sway. Kell nekem ez a 2 package?

Данное сообщение (материал) создано и (или) распространено иностранным средством массовой информации, выполняющим функции иностранного агента, и (или) российским юридическим лицом, выполняющим функции иностранного агента.

Erre van valakinek valami tippje?

"Linuxban meg csak rákeresek, kiválasztom amit telepíteni szeretnék, klikkklikk, jelszó, kész."

4kvideodownloader, Unified Remote, Magasync, és még néhány naponta használt szoftverem.Vagy az Insync, az sincs csak weben. Valószínű ezeket nemcsak én használom Linuxon és nincsenek benne az Ubuntu, a Mint és a Debian tárolókba, azaz marad a gugli, keres, letölt, telepít módszer.
És az én véleményem szerint ezek nem olyan amatőrszintű vagy csak egy igen szűk réteg által használt hobbiszoftverek. A Mega az biztosan nem, az egy eléggé ismert felhőtárhely szolgáltató. Mégsincs tárolóba.
Ha jól emlékszek a Dropbox sincs, az se ismeretlen miniszolgáltató a világon. 2 éve nem volt tárolóba hanem weboldalról kellett azt is leszednem az biztos.

A Megasync vagy a Dropbox...? valamelyik Arch aurba megvan erre emlékszek a Manjaros korszakomból. De ezt és a többi deb telepítőt csakis a weboldalakról lehet leszedni.
Csak ilyen megoldás tuti van még10-100 számra.

Vagyis nagyon jó az áruház, a tárolók de erősen hiányosak.
Nem légbőlkapom ezt, mások, másik és ezen a fórumokon is jelzik ezt.
Most arról hogy a keres-letölt-kattint módszer se biztos mert van amit csak make izével lehet saját magának leforgatni, az eléggé kellemetlen.

Vagy nem akarok belemenni a driverekbe. Winen vagy leszedi magának vagy levadászom én és kétkattal telepítem.
Ez a módszer helyett én kb. 6x vért izzadtam a szkenneremmel, a nyomtatómmal, 2 wireless adapterrel, egy Bluetooth eszközzel és 1 Intel Z8300 soc hdmi audio életrekeltésekor.
(egy valami még mindig fenáll, egy hálózatos nyomtatás kivitelezhetetlensége de ez a gyártó hibájából nem megy Linuxon, ezért nem lenne illő példának felhoznom.)
Napoki guglizás, fórumozás, terminál 200 méteres sosrok, conf fájlok turkálása.

A magánproblémáimmal, az unos untig hangoztatott vagyonvédelmi szoftverek abszolút nemleges voltával meg tényleg nem akarok ismét példálózni de az sincs számomra megoldva és soha nem is lesz Linuxon.

[ Szerkesztve ]

A Unified Remote-on kívül az összes bent van az Arch repóiban, Unified Remote-ból csak egy unified-remote-server, gondolom ehhez még kell a kliens.

Ez a módszer helyett én kb. 6x vért izzadtam...

Najó, de te ilyen különleges madár vagy
Nekem ez a negyedik gépem, amin Linux fut, a néggyel összeszedtem nem kellett annyit szenvednem, mint neked egyetlen géppel.
Sőt, a Linux kifejezetten jó olyan régi hardverekhez, amik újabb Windows-okon már nem mennek. Volt egy 2001-es szkennerem, és egy ezeréves Broadcom wifi dongle-m, amikhez csak XP-s/Win7-es driver volt, Windows 10-en meg sem moccantak, Linuxon simán mentek.

Nekem így van felcsatolva a meghajtó és megy a videó lehátszás smb-n

Username a nas felhasználó neve legyen, ami eltérhet a pc felhasználó nevétől.

kubuntu-restricted-extras metacsomag fenn van?

ubuntu-restricted-extras néven is lehet éppen, k nélkül.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok, van olyan lehetőség linuxon (főként debian alapú rendszer érdekelne), hogy gép leállítás(shutdown) folyamat alatt az usb portokon lévő eszközöket lecsatolja automatikusan vagy maga az usb portok tiltásra kerüljenek?
Szóval lehet valahogy szerkeszteni ezt, valahol.
Köszi.

Valaki javítson ki, de úgy tudom, hogy a leállítási folyamatnak része valamilyen unmount is.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

@ubyegon2 - nem volt fetelepítve, de miután felraktam nem történt változás.
@Sanyi.mTs - neked hogy van pontosan felcsatolva az smb meghajtó? Nálam a Dolpin alatt csak rányomtam jobb klikkel hogy "Hozzáadás a Helyekhez" és jobb oldali menüben ott van.

Igen, de minden rendszeren más, például Manjaron teljesen más, mint Linux mint-en.
Ezért érdeklődök, lehet valahogy paraméterezni.

[ Szerkesztve ]

Elso bekezdesedre,
az tokeletes hogy az Unified Remote szerver van aurba mert a kliens az Android/Ios telefon vagy tablet.

Az Arch mindig is csodalatomat elvezte a szoftverellatottsaga tekintetebe de ezek es meg sok mas szoftverek hol vannak Ubi, Debian, Mint tarolokba? Sehol. Csak weboldalrol toltheto a .deb.

Nalam is mukodik smb lejatszas, az egy dolog hogy letolti a sajat gepre az mp3-mat, videot es onnan jatssza, stream nem megy.

Megvan minden jogosultsagod a nason garazdalkodni, pl. az mp3-mat siman at tudod huzni a gepedre?

Igen, Dolphin-en belül simán megy a másolás mindkét irányba. Viszont sem az mp3-ak, sem a videókat nem tudom semmilyen lejátszóval lejátszani. Meg a levelezéshet Thunderbird-öt használok, és pl. egy csatolmányt nem tudok csak úgy drag&drop-pal behúzni a levélbe ha az a samba megosztáson van. Viszont ha kirakom pl. az asztalra, akkor meg igen. Ez viszont elég zavaró, mert én eddig (Win alatt) a NAS tárhelyét használtam úgy, mintha a gépemben másodlagos HDD-je, így a C partición csak a programok futottak, minden ami adat az a NAS-on volt. Viszont ez most Linux alatt kicsit körülményesnek tűnik.

Felraktam az SMPlayer-t és annál most valami értelmesnek tűnő hibaüzenetet kapok:
"[ffmpeg] Protocol not found. Make sure ffmpeg/Libav is compiled with networking support.
Failed to open smb://10.5.0.50/video/a.mp4.
Exiting... (Errors when loading file)"

VLC-vel viszont most valami történt, mert elkezdte lejátszani a videókat is meg az mp3-akat is! Lehet a kubuntu-restricted-extras most fejtette ki hatását?

Viszont pl. Elisa továbbra sem játsz le az mp3-at, de még csak hibát sem ad.

Elméleti kérdésem lenne.
Saját domain alatt szeretnék levelezni, tehát pl. joskapista@mydomain.com címet használni.
Mi a véleményetek, érdemes volna egy Postfix-et (vagy valami más szervert) felraknom és mellé valami webklienst vagy inkább külső szolgáltatásba átvinni a domaint?
Gondolom ömleni fognak a spam-ek, kezelni kellene azt is valahogy majd.
Valahogy hajlanék a saját megoldásra, mint új felhasználási területre.
Van erre vonatkozóan tapasztalat, pár info-morzsa?

[ Szerkesztve ]