Bocsi de én sem vagyok asztalos mester, de mivel nem tilos a hozzászólás ezért néha kérdezek és ami kételyeket ébreszt bennem arról még írok is. Ahogy már írtam is nagy tisztelője vagyok általában a tudományoknak , ezért az asztalos tankönyv íróját sem fogom illetlen szavakkal illetni, de amit a hasító ék magasság beállításáról ír az számomra érthetetlen és ahogy látom a szakmát iskolában tanult és mai napig gyakorló mester sem igazán tud mit kezdeni vele.Meggyőződésem, hogy valami nem kóser ebben a témában a tankönyvvel, te pedig enyhén szólva íronikusan kioktatsz embereket és ragaszkodsz egy kétségeket ébresztő íráshoz, csak azért mert tankönyvben olvastad. Üzemlátogatásra iskola látogatásra invitálsz de semmilyen konkrét építő állásfoglalást nem közölsz arról, hogy miért SZAR a Felder márka és azt sem mondod meg miért tekinted szentírásnak a hasítóék témával kapcsolatos tankönyvi leírásokat.

A videóban a kollegina egy elmondása szerint ezüstartalmú?, SilverGlide nevű cuccal keni be a munkaasztalt a jobb csúszás és a rozsdásodás ellen. Használ valaki valami hasonlót?

MSI MAG Z590 Tomahawk WIFI, i5-11400F, Intel ARC380, 2x8 GB DDR4 Kingston HyperX Fury 3000 Mhz, BeQuiet PurePower 12M 650W

Azért néha-néha előfordult

MSI MAG Z590 Tomahawk WIFI, i5-11400F, Intel ARC380, 2x8 GB DDR4 Kingston HyperX Fury 3000 Mhz, BeQuiet PurePower 12M 650W

milyen videóban?

Abban, aminek a linkjét elfelejtettem bemásolni

MSI MAG Z590 Tomahawk WIFI, i5-11400F, Intel ARC380, 2x8 GB DDR4 Kingston HyperX Fury 3000 Mhz, BeQuiet PurePower 12M 650W

sziasztok!
egy olyan kerdesem, lenne, hogy szekrenynel mekkora nyilo ajtot bir el egy vasalat?
butorlapbol keszulne.78x200 meretuek lennenek az ajtok.

udv
b.

Akár 5db. kivetőpántot is felszerelhetsz.

Sziasztok!

Rétegelt lemezből (pl. ilyen) szeretnék a gyereknek matatófalat készíteni. (hülye kérdés: ) Ha esetleg néha meg-megnyalogatja, vagy leforgácsol 1-2 mm-t a fogával (most van a megeszem / megharapom korszak ), attól még nem lesz baja, ugye? Vagy maradjak inkább a bútorlapnál?

(#47660) kapu2006

[ Szerkesztve ]

"Bocs, főnök, de én csak két emberben bízom. Az egyik én vagyok. Nem maga a másik." || "Hóhahó, mégis van graffaló!"

Inkább a rétegelt.

Őszintén szólva nekem nincs gyerekem, de öcsém kisfiai (most 1 és 3 évesek) szinte a szemem előtt nőnek fel.

Belőlük kiindulva: ha egyszer elindul a földön, akár csak kúszva is és csak annyi "koszt" eszik meg a kölök, ami a matatófalról származik (van nekik is, vmi "gyári" de nem tudom miből van, majd megnézem ha kimegyek hozzájuk) -> már boldog lehetsz

A laminált bútorlapot nehezebben rágja át, de csupa "ragasztott faforgács". A rétegelt meg tartalmaz némi természetes részt is, de könnyebben rágható. Jó kérdés....

/én egyszer az exem kutyájának (akita) csináltam csontot rétegeltből, 2 nap alatt miszlikre rágta./

Hobbista fanyűvő - https://tinyurl.com/AndrasPazar - https://www.youtube.com/@AndrasPazar

Lehet, hogy az fontosabb kérdés, mivel kened le. Nem biztos, hogy jólesne nekik valamilyen kültérre kitalált gombaölős kenőcs, de vannak gyerekjátékra, étkezési eszközökre is használható festékek, olajok.
Az én gyerekeim is megrágták a gyerekágyat, már túl vannak erősen a kamaszkoron. Nem látszik rajtuk maradandó károsodás.

A helyzet reménytelen, de nem komoly.

Nem túl szerencsés egy ekkora méretű ajtó, 60cm-nél szélesebbet ritkán csinálunk. Mindenképp jó minőségű pántot vegyél, egy Blum klippes pánttal a le és felszerelés is kényelmesebb lesz, a vargáné pántot még véletlen se vegyed.
Minimum az 5 darab, de ha többet teszel azzal csak jót teszel. Lényeg az hogy úgy tedd fel hogy az alsó és felső részen 2-2 pánt legyen közelebb egymáshoz. Tehát az ajtó alsó és felső szélétől 80-100mm-re vannak az első pántok, és attól kb.300-350mm-re jöjjön a következő, és az ötödik pedig a mértani középre kerüljön. Ha elmondod a korpusz anyagvastagságot és a kivánt fugaméretet akkor tudok javasolni oldalpoziciót is a pánthelyfurathoz.
Figyelj arra hogy polccal ne ütközzék a pánt poziciója.

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

A rétegelt lemez és a forgácslap is formaldehid alapú ragasztással készül, ez az anyag rákkeltő. Elvileg léteznek bio forgácslapok, ahol a ragasztóanyag nem mérgező, a gyakorlatban soha nem találkoztam ilyennel. A forgácslapot ezzel együtt is, ilyen célra kerülném.

Ha nagyon-nagyon félted a gyereket (én biztosan féltem) akkor egy tömörfa anyagból csinálod, a táblásított falapok talán PvaC ragasztással készülnek, ennek utána kell kérdeznem. Ha van rá lehetőséged akkor gyalult deszkából összetáblásíthatsz magadnak PvaC ragasztással, és akkor egy jobban "emészthető" anyaggal érintkezik a kölyök.

Persze, sajnos, hosszú távon nem tudod megvédeni a gyermeket a körülöttünk levő anyagok káros hatásaitól.

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

nagyon koszonom!

Kedves nullpont,
az, ha hangosabban vered a billentyűzetet, az még nem jelenti azt, hogy az érveidet otthon kellene hagyni.
Nem akarlak elkeseríteni, de az, hogy te több köbméter fát dolgoztál fel mint én, az önmagában még nem szakmai érv. Én például húsz éve képes vagyok ugyanazokat a helyesírási hibákat elkövetni.
Azt is mondhatnám, hogy lám, te húsz éve nyomod a szakmát, mégis egy laikustól kell megtudnod, hogy a világ fejlettebb részén egészen mást mondanak és írnak a szakirodalomban a hasítóékről, mint ami a magyar tankönyvekben található. Én linkeltem szöveget, rajzot, rajtad áll, hogy elgondolkodsz rajta vagy elintézed azzal, hogy mindenki hülye csak én vagyok okos.
De a legfontosabb az lenne, hogy érveket fogalmazz meg annak érdekében, hogy értsük, mit miért tartasz jónak vagy rossznak. Anélkül csak annyit tudunk megérteni a dologból, hogy neked valami valamiért nem tetszik. De hogy miért?

Csak úgy mondom, és ezért tessék nem megsértődni, hogy egyfelől vannak az asztalos urak, akik nagy rutinnal végzik a begyakorolt dolgaikat, másfelől vannak a hobbisták, akik egyfelől gyakorlatlanok és híján vannak bizonyos asztalos ismereteknek, de azért a hobbisták között akad nem egy, aki különféle mérnök, informatikus, képzett szaki és másképpen néz rá a gépekre, azok működésére. Ráadásul a hobbista egy veszélyes állatfajta , általában jobban tudja mit írnak a szakkönyvek mert olvasgatja is azokat intenzíven, nem úgy mint egy gyakorló asztalos, akinek már a kisujjában van a gyakorlat de jó esetben emlékszik arra amit hajdanán a fejébe vertek.

A kérdéseidre válaszolva:
1. én még SOHA nem vettem le a hasítóéket mert tisztában vagyok a szerepével és még sosem csináltam olyan műveletet, ahol útban lett volna nekem. Ezért sem értem, miért hangoztatod a hasítóék fontosságát, ezt senki sem vonta kétségbe. Én jellemzően azt látom, hogy azokon a kókány kisipari gépeken nincs hasítóék, aminél lusták voltak azt is beleépíteni a gépbe. A gyári gépeken mindegyiken van, a magassága is állítható így általában nem zavarja az embereket. Tény, hogy nálam a hasítóék nem nyúlik túl magasságban a fűrészlap felé mert nútokat, fogazásokat gyakran vágok vele és ott zavarna. A hasítóékre felhelyezhető védő-elszívó akármit sem használom mert útban van nekem. Volt idáig három asztali körfűrészem (és két kézi) de soha egyiken sem volt a gyári hasítóék szélesebb mint a vágásnyom. Szerintem már ez is elég elgondolkoztató kellene, hogy legyen, vajon miért nem olyan hasítóékkel gyártják a gépeket, amit a magyar tankönyvek előírnak? A Te írásodból sem derül ki, hogy azon a gépen, amin dolgozol vajon mi a helyzet? Szinte biztos vagyok benne, hogy a ti gépeiteken sem vastagabb a hasítóék mint a vágásnyom, egyszerűen azért mert ahhoz eleve vastagabbat kellene beszerezni, legyártani és egy gyakorló asztalost idézve: "én még nem láttam olyan asztalost, aki sublerrel méregetné a hasítóék vastagságát" - és ez felettébb hihető.

2. laminált forgácslapot jószerivel soha nem vágok, mert csak fából készítek tárgyakat (megengedhetem magamnak ezt a luxust )

3. felhívtam a Kaesz Gyulát. Sajnos nem azzal beszéltem, akivel szerettem volna, kellőképpen pongyolán fogalmazott mert a fűrészlap vastagságáról beszélt (és most legyek okos, hogy lapvastagságra gondolt, a fogak vastagságára vagy a vágásnyom vastagságára) de természetesen azt mondta amit a magyar tankönyvek tanítanak. Meglepődtem volna ha az ellenkezőjét hallom tőle. Amikor elmondtam neki, hogy az angol szakirodalomban teljesen mást tanítanak, akkor nem mondta azt, hogy tudna erről, de azt sem mondta, hogy ez érdekes, majd utánanéz. Az volt a válasza, hogy így szoktuk csinálni (és kész) Végül abban állapodtunk meg, hogy az a pár tizedmm-es túllógás természetesen nem akadályozza érdemben a munkát.
Én még arra is hajlandó vagyok, hogy bemenjek veled a Kaesz-be, feltéve ha van könyvtára és a könyvtárban akad angol nyelvű szakirodalom is. És az ottani szakikban van annyi rugalmasság, hogy esetleg elgondolkodjanak azon, vajon jól tudtuk és jól tanítottuk-e évtizedeken át ezt az apróságot. Mert azért ne feledkezzünk meg arról, hogy tizedmm-ekről beszélgetünk miközben az asztalos szakmában hagyományosan használatos mérőeszközökkel ez a tartomány nem is igazán mérhető. Amikor a magyar tankönyvek íródtak, akkor még az asztalosoknak nem volt fűszerboltban vásárolt digitális tolómérőjük...

4. Én nem hiszem, hogy lehülyéztem volna a tankönyvírókat, főleg nem általában, egyszerűen csak megpróbáltam rávilágítani, hogy bizonyos információk hogyan rögzülnek és adódnak át anélkül, hogy az szemet szúrna valakinek. (csak laikusoknak, akik figyelmesen olvasnak...) Azért mert ez az információ pontatlan, attól még a könyv többi része nem hülyeség. Kár ilyen irányba vinni a beszélgetést.

5. Én 35 éve kezdtem a saját szakmám tanulmányait. A mai napig tanulok és derül ki olyasmi, hogy a gyakorlatomnál van jobb. És főleg újabb. De ezt általában már nem az öregebbektől tanulom hanem a fiatalabbaktól. Nincs benne semmi szégyellnivaló. Az már inkább ha ragaszkodom az "igazamhoz".

Közben az jutott eszembe, hogy ha lenne orosz ismerősöm, megkérdezném mi szerepel a szovjet tankönyvekben, mert elég életszerűnek gondolom, hogy onnan fúj a szél, az elvtársaktól vettük át az információkat és hát azt nem volt célszerű fenntartásokkal kezelni abban az időben

"A rétegelt lemez és a forgácslap is formaldehid alapú ragasztással készül" -t.

Ma már nem. Uniós szabályzatok írják elő, hogy formaldehidet nem nagyon lehet használni.

Nem, nem! Egyel előtted lévő hozzászólásnak.

Az unióban lehet hogy nem. De itt sem mindig teljesen szüntetik meg a gyártásnál a felhasználását, csak nagyon lecsökkentik. Egger az elvileg E1 , de az sem garantálja a nulla tartalmat. A török meg egyéb anyagokat ne felejtsük ki a sorból mert vannak belőle dögivel itthon és ott aztán gyártásnál ami belefér az megy.

[ Szerkesztve ]

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

Nem riogatásnak írtam, csak egy figyelembe vehető/veendő adalék.

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

10-12mm-es MDF lapból kellene nekem egy 30*32cm-es darab (vagy 10*92cm.-es), lehet ilyen kis darabot kapni valahol? nem akarok venni egy egész táblát emiatt.

Szerintem lapszabászaton nem harapják le a fejed ha rákérdezel , talán kiszolgálnak. Mondjuk a körtéri Bakosnál találhatsz ilyet, ők "szokva vannak" a lakossági nyavalyákhoz. (fog is a cerkájuk rendesen)

köszi a tippeket!

Sziasztok!

Szeretnék tanácsot kérni. Sokat vaciláltam, hogy asztali körfűrészt vagy gérvágót vegyek, de a hely hiány miatt és nem igazán fogok hosszanti vágásokat megejteni, ezért a gérvágó mellett döntöttem. Ami szeretnék vele csinálni: szalonna sütéshez kis fákat feladarabolni, itthon hobby szinten bútorokat gyártani (polc, asztal a műhelybe, kis szék stb.)

A keretem kb max 70-80k.

Amivel eddig szemeztem az egy Metabo KGS216M a márka miatt, de most láttam, hogy az Aldiban lesz 40 000 ft-ért gérvágó [link], ami ha jól láttam egy Scheppach HM 80 MP-nek felel meg és árban közel áll a Metabohoz, de nem tudom, hogy minőségben is. Na meg persze azt sem tudom, hogy a fent nevezett metabo mennyire hű a márkához.

Köszönöm a segítségeteket előre is!

A Metabo-t szerintem felejtsd el. A bátyámnak van ilyen 216osa, már újan se vágott 2 egyformát. A parkside-om pontosabb.

A remény hal meg utoljára! (meg a patkányok)

Azért egy asztali körfűrész összehasonlíthatatlanul sokoldalúbb mint egy gérvágó! Mondjuk 5:1-hez arányban.

Dekopír vásárlás lenne a következő lépés, ami fontos lenne a vágás a lehető legmerőlegesebb legyen a vágott felületre (tudom asztali körfűrész a megfelelő erre, de az most nem opció). Nem ipari felhasználás, sőt, de a vágás felülete, minősége az fontos, igen fontos lenne!!! A forumot olvasva láttam Dewalt-nak van egyenesvágó pengélye (DT2074) ez mennyit tud hozni a vágás képen összehasonlítva egy "mezei" pengével? (Gerendát nem kell majd a géppel vágnom, az nem követelmény.)

Amikről láttam pozitív visszajelzéseket itt azok a következők voltak:
Makita JV0600K - kb. 35k
Dewalt DW331K - kb. 50k
Bosch GST150 - kb. 55k

... esetleg más???

Nem tudom ezek pengevezetése mennyire "stabil", mennyire megengedett azok ide-oda mozgás, esetleg ilyen tekintetben melyik lenne ezek közül a jobb választás? Van ami egyik mellett szól a másik javára? Nyilván csak az árakból kiindúlva a Makita lenne a választott, de ne csak abból indúljunk ki hanem olyan megközelítésből hogy melyikkel lehetne a legjobban közelíteni a merőleges vágási képhez (a dekopír készülékek közül persze).

Ha, dekapírral szeretnél szépen vágni, akkor nagyold ki a főrésszel, és sablon mellett, másolómaróval igazítsd.

Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

Eddig általam használt dekopírok közül a legjobb lapvezetzése a boschnak meg a festoolnak volt.

Amire figyelni kell vásárlásnál hogy mindenképpen a hajtómű fém házához csatlakozzon a fém talp. Ahol a műanyag házhoz csatlakozik az semiképp nem jó csak tüzifa vágásra.

Az általad írt Bosch és Dewalt is jó választás.

Kerestem képeket de nem tiszta hogy a Makita JV0600K az milyen talpfelfogatással van, de gyanús hogy nem az elvárt, lehet hogy azt ki kéne lőni a listából.
Makita 4350/4351CTJ / FCTJ van 50ért, ha Makitát akarsz, inkább válassz ezekből.
Ha van lehetőséged valahol vásárlás személyesen kézbe venni a gépeket, akkor mindenképp tedd meg, hogy érezzed melyik a kényelmesebb a kezednek.

Amire ügyelni kell még a megfelelő gép kiválasztása mellett, az a lap.

Sajnos ma egyre kevesebb a normális vastagsággal rendelkező lap, és vágás közben el tud hajlani a lap, ezzel együtt a derékszögű vágás is megszűnik.

Tehát lapnál mindenképp minél vastagabb, hogy ne hajoljon. Persze vékony anyagban kis ívek vágásához kis vékony lap kell, ami erre van kifejlesztve.

Berner lapok jellemzően jó vastagságúak, felfele és lefele vágó is jó belőle, éltartásuk nem túl jó, de ez jellemző a legtöbb lapra. Bosch progressor lap munkalaphoz is ideális, külön böző hosszokkal kapható, éltartása jó, vágásképe az első pár méteren felfele is szép.

Vannak a vidiás lapok, ezek éltartása nagyon nagyon jó, hátrányuk hogy felfele vállalhatatlan a vágáskép, cserébe alul gyönyörű. Ezeknél mindenképp a hátoldalról kell vágnod ha pontos vágást csinálsz.

Ezekből lefele vágót nem találtam még, gondolom rendkívül nehéz lenne lent tartani a gépet a vágás közben.

[ Szerkesztve ]

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

Sziasztok!

Nemrégiben vettem használtan egy ASIST AE3BD35N Szalagcsiszoló-t.

Mai napon csiszolás közben megadta magát az ékszíj, ami a motortól viszi a felső tengelyhez a hajtást.
Hol lehet hozzá pótszíjat venni?

Köszi!

-Wake up Neo!

A szíjat lemérve, vagy magaddal víve , egy hajtástechnikai boltban tudsz venni azonos szíjat.

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

ez az eszköz gyanúsan hajaz az "Einhell TC-US 400" szalagcsiszolóra, nekik pedig van itthon márkakereskedésük/szervízük.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm mindkettőtöknek a választ !

Sajnos a régi szíj eléggé megnyúlt, kb 5-6cm el hosszabb mint ahogy rendesen körbeérné.

Én is gondolkodtam az einhell-en, szerintem teszek egy próbát.

-Wake up Neo!

A Festoolnak van egy pár vastag lapja,csak más gyártónak a gépeibe nem fér bele.

Csak halkan merem megkérdezni, mert még épp csak ugatom a szakmát: a sablont mivel vágja ki szépen pontosan? (22-es csapdája?) A marással a merőlegesség kérdése letudva, de a kívánt kontúr pontos követése csak a sablonon múlik

A sablon készítés is asztalos munka.
Megrajzolod a kívánt formát 5-10 mm vastag MDF, rétegelt lemez táblára. Ráhagyással, elég 1-2mm, kifűrészeled. Szalagfűrész, lombfűrész, vagy ami alkalmas.
Ezután smirglivel a vonalig csiszolod.

A tisztító, vagy másoló maró kis csapágya követi le a sablon körvonalát.

YouTube-on van sok minta film.

[ Szerkesztve ]

Eddig az általam használt dekopírok közül a boschoknak volt a legszarabb a lapvezetésük. Kivétel ez alól egy 91-ben gyártott kék IPARI bosch dekopír amit én m@rh@ eladtam és a szaki meg leejtette a tetőről. Az tényleg profi gép volt.

A JV600K fém-fém-fém kontaktos, nagyon pontosan állítható és stabilan rögzíthető. Eddig ez a legjobb amit használtam, könnyű a lapcsere, stabil, pontos ésszerű keretek között tartja a 90 fokot.

A remény hal meg utoljára! (meg a patkányok)

Azt aránylag egyszerűen megcsináhatja,ha nincs a közelben cnc. Kivágja a sablonanyagot némi ráhagyással vékony anyagból, a közepére rácsavaroz egy vékony lapból olyat, mint egy óramutatót, és annak a végére rögzíti a felsőmarót, beengedi az anyagba és körbeforgatja.

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

Én is úgy láttam a netten youtube videokban hogy mintha fémhez csatlakozna a talp. Amúgy Neked személy szerint van ez a Makita dekopír és saját véleményed mondod?

Érdekes, annak ellenére hogy a Bosc-nak jobbnak kellene lennie, én is olvastam máshol is hogy mégsem ...

Dewalt-ot meg itt pár tag dicsérte ... szóval most mi?

Az lehet hogy a régi tipus volt, meg az se ma volt amikor azt használtam. JV600-t nem láttam közelről még, de jó tudni hogy normális a talp csatlakozása.

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

A világért sem akarnálak eltéríteni a dekopír vásárlástól (ha már egyszer arrafelé kacsintgatsz), megvan annak is a haszna, (szalonnasütéshez darabolás ). De ha kisebb bútorokat akarsz csinálni, ahogy írtad, a kézi körfűrész jobb választás lehet. Nekem nagyon sokáig csak dekopírom volt (semmi komoly, csak egy zöld Bosch), de egyenes, és igazán szép vágási felületet még vezetőléc mellett sem tudtam vele elérni. A merőlegesség is inkább csak szerencse kérdése, mert a fűrészlap hajlamos vágás közben elhajolni, ahogy az anyag keménysége változik (vasér, göcs). Pár éve beruháztam egy Makita merülő körfűrészre vezetősínnel, és álomszép éleket tudok vele vágni. Ha a merőlegesség egyszer jól be van állítva, akkor azzal nem lesz gond. Hagyományos körfűrészt is lehet vezetővel használni, az olcsóbb megoldás. Nem mondom, van olyan helyzet, amikor egszerűbb a dekopírt bevetni, mint a vezetősínt igazgatni (kis munkadarabnál extra alátámasztás plusz rögzítés), de ha a precizitás a cél, akkor megéri. (Legutóbb pl gyönyörű, pontos csapozásokat vágtam vele egy házi készítésű jig segítségével). Görbe vonalú vágásokra persze ez nem megoldás. Písz...

Köszi, ezt mind tudom (kis szerencsével hamarosan papírom is lesz róla). Sőt csináltam magam is. A belekotyogásommal inkább azt próbáltam feszegetni, hogy nem mindegy milyen eszközei vannak már a kérdezőnek (verybigboy), vajon azokkal el tudja-e készíteni a kívánt pontosságban a sablont. Persze végeredményben kézi csiszolással mindent IS el lehet készíteni, kellő türelemmel. Písz...

Valóban nem volt szó körről, az én hibám, benéztem és elnézést kérek.

kdvsdmnkrvndttrlgsdnhzzszlsmt

Arra igazán nem volt kitérve eredeti kérdésemben hogy milyen vonalat akarnék vele vágni (egyenes is és görbe vonalak is lehetnek, kör is) az eredeti kérdés, megközelítés a "legjobb" merőleges vágás volt, s ahhoz mely dekopírnak van, lehet a legjobb megvezetése ... ami az elmélet szerint a Bosch-nak lenne, de a megosztott tapasztalat meg már nem azt támasztja alá. Így jön akkor a szűkítés Dewalt-ra vagy Makitára ... de ahogy itt fel is merült, nem is biztos hogy az a legfontosabb hogy Dewalt DW331K vagy Makita JV0600K ... lehet inkább az a fontosabb hogy milyen vastag a penge, az lehet nagyobb hatással van a merőleges vágás milyenségére mint az hogy melyik fűrésznek "jobb", "precízebb" a megvezető mechanizmusa.

Jól érzékelem a lényeget?