Annak ellenére hogy nagyon kedvelem az SS7 platformot, mindíg is kiemeltem hogy a P-II/III procik a BX lapokkal a legjobbak, stabilabbak, ha valaki probléma-mentes gépet akar, ezt érdemes összerakni. Az SS7 is jól használható, de nehezebb belőni, ha minden ok, akkor azért stabil. Valamint különleges, egzotikus, sok proci...

Szép ! Én meg sem tudtam ezt közelíteni semmilyen összeállítással, pedig van egy nagy doboz SDRAM- om.
Bacsis futtatott SD- t jó magas órajelen, de nem is emlékszem mennyi lett pontosan a max, ami sikerült neki.

De mit csináljak ha a gparted live fel se ismeri a partíciót?

Keresek 3dfx és régi ATI, Nvidia videókártyákat, Gravis, Creative hangkártyákat!

Talán egy friss debian felismerné.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

De ott meg a parancssor
Nem a barátom.
Alap linux valami ragadt rám a Libreeleces AMLogic tv okosítóból, de nem vagyok guru

Keresek 3dfx és régi ATI, Nvidia videókártyákat, Gravis, Creative hangkártyákat!

hát az egyetlen parancssori dolog, amit használnod kell a debianban jelen esetben, az az apt-get install gparted

meg persze a már betanult
sg_format —format —size=512 —fmtpinfo=0 /dev/sdx

[ Szerkesztve ]

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

első körben mondjuk szakadj le ezekről a grafikus frontendekről, nem véletlenül nem ajánlott a használatuk a teljesen gyógyegér szint felett. te nem vagy gyógyegér, ha elolvasol egy manualt azt fogod tudni értelmezni.

a karakteres kezelőfelületben az a legjpobb hogy tömény információ, semmi csicsa, cserébe tényleg minden ott lesz ami ténylegesen történik.

A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

De a gparted is Debian Live, mindig kb aktualis SID-bol buildelik ujra es ujra. A jelenleg lehuzhato verzio is Debian Sid, 6.1.12-es kernellel.

a sid a debian pre-alpha testing brancha, az is csoda, hogy egyáltalán be bír bootolni...

[ Szerkesztve ]

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

A SID nem rosszabb, mint a rolling Arch, vagy ha kezzel buildelsz mindent es mindig viszed elorebb a verziokat. Sott, szerintem pont amiatt, mert friss a tartalma, szerintem desktopra kb kizarolagos valasztas, ha dpkg/deb vonalon akar maradni az ember es nem akar tul sok egyedi vendor modifikaciot (pl. ubuntu). De ez imho lenyegtelen.

Kell neki egy Live linux, amire tokeletes valasztas a gparted, amiben pont azert friss a kernel, hogy a legujabb kontrollerekkel is menjen minden. Tehat, en 99% biztos vagyok benne, meg kene nezni dmesg-be, hogy mit irt ki, illetve, lehet, hogy be kene tolteni az mpt2sas/mpt3sas modult, majd a kiirasok fuggvenyeben tovabbiakat cselekedni. Pl. szerintem ahhoz az eszkozhoz a 2-es modul kell, a 3-as modul, pedig lehet default ugy van parameterezve, hogy nem foglalkozik a kettes vezerlokkel (hbas_to_enumerate modul parameter). De ez is csak elmelet, mert amig nem latjuk a dmesg-et, nem tudhatjuk, hogy mitortent. Egyetlen egy dolgot tudunk, a kartya benn van a gepben (lspci mutatja). Ennyi.

Az szép!
SD RAMot mondjuk semmiképp sem tennék Athlon XP mellé, pláne a mai árak mellett

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Érdekes, hogy az általad linkelt kép szemetelt, mintha a VGA RAMmal valami baja lenne. (vagy maga az SD RAM glitchel?)

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Nem is önmagában a kernel frissessége a baj, hanem hogy a test változatok kerneleibe gyakran nem is fordítanak bele bizonyos drivereket, vagy pedig abba is belebabrálnak valamit (hogy valamiből vagy sokkal régebbi modult, vagy testing modult dobnak bele).

Tesztelés nélkül ahogy esik, úgy huppan mentalitással dobálják ezeket össze. Nálam többször előfordult már hiányzó hálókártya driver, elakadó/lefagyó ide driver, meg mindenféle finomság, úgyhogy én nem zárnám ki, hogy emiatt nem jó. Például amit mondasz, hogy bizonyos modulokat nem töltenek be alapból, az is ennek a trehányságnak a számlájára írható. Persze nem azt állítom, hogy debianra váltva az majd megoldja a problémát - csak felvetettem ennek a lehetőségét, és emiatt óva intem az ilyen összerandomkodott liveos rendszerek használatától az összes halandót.

Ettől függetlenül nyilván ezen a szinten már meg kell tanulni a dmesg, lspci, dd, és más hasonló parancsok használatát is.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Nekem is van egy nagy doboz, el is kezdtem már válogatni őket, de még nem értem a végére. 3 kategóriát csináltam: nem bírják a 133 MHz 2-2-2-5-öt sehogy se (c-kat), a 133 MHz 2-2-2-5 úgy általában még összehozható, de felette felejős (b-kat), és az a néhány modul, ami megy 133 MHz felett is 2-2-2-5-ben.

KROK640: Tippre "maga az SD RAM glitchel", de pont ilyet még nem is láttam, szóval tudni nem tudom.

"kis érdekesség ennek kapcsán: a RTX3060 ennek megfelelően valójában hibás PCIe implementációval került piacra, ugyanis nyolcnál kevesebb sávval nem hajlandó működni."

Bocs a félig offért. Pont a múltkor került elő az minimális kölségcsökkenés vs tejesítmény nagy esés esete (Intel chipset-eknél, támogatott memória mérete.)
Most a Vga-knál láthatunk ilyesmit Radeon RX6400, RX6500 csak 4x PCI-E 4.0 csatolóval szereltek (teljes méretű de négy sáv van behuzalozva), ráadásul szűkös 4GB VRam-mal megverve.
Mivel ezek belépő szintű megoldások sokszor régebbi alaplapokba kerülnek, PCI-E 3.0 -okba, és így sokszor 30% teljesítmény csökkenés érhető tetten. [techpowerup]
Több millóan használnak PCI-E 3.0 megoldásokat (AMD vonalon Zen elöttiek), de nem ritka 2.0 sem (Intel vonalon Sandy Bridge 2nd Gen -ig)

[ Szerkesztve ]

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

ez viszont már a felhasználó részéről tervezési hiba ha ezzel nem számolt az elején. ezek a kártyák teljesen korrektek x4 sávval. nem arra vannak kitalálva hogy nyolc generációval korábbi alaplapokban is teljes sávszélen működjenek. az a 4 sáv akkor fog normálisan működni ha a host gép is tud 4.0-t.

gondolj bele, 2.0 alaplapban ugyanahhoz a tempóhoz 16 lane kell.

A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

Igen, a Quake határozottan jobban fekszik neki.

Nekem kissé félrementek az elképzeléseim a platformmal kapcsolatban. Rég volt már és ebből indultam ki:
#91133 Pikari : "Amúgy 95ös fsbvel is teljesen jó, 285ön sztem olyan 2001ig bezárólag minden game jól fog menni rajta. "

Elkezdtem kombinálni, hogy akkor milyen jó lesz az 1999-es AvP-hez, vagy Red Alert 2-höz. Unreal - Tournament, Dune2000 stb.
Akkoriban már Voodoo2 - TNT2 volt a gépemben, gondoltam, hogy a Gef2 GTS-el nagyon nem lövök mellé, picit újabb-gyorsabb-HW T&L-es, ne legyen már GPU limites.
Így utólag már beugrott, hogy az AvP szánalmasan ment 300-as P2-n és Voodoo2-n 1999-ben. Talán a 32MB RAM ami sokat rontott rajta. Igazán jól a Voodoo3-on ment havernál, vagy TNT2-n nálam. (amiatt váltottam), de akkor már Celeron-A 450 volt hozzá.

Az MII meg nem is az SS7 teteje. Tulajdonképp MMX pótlék, de a nagy L1 cache és magas órajel valahol sokat hoz. Cserébe az FPU kicsit ront.

Bruhe

akkor ki kell szedni azt az amúgy is teljesen felesleges korlátozó tényezőt. miért nem jó hogy az alaplapban, plusz vezeték és szükségtelen érintkezési pontok nélkül legyen?

A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

"ez viszont már a felhasználó részéről tervezési hiba ha ezzel nem számolt az elején." - nem, pont nem. Ugyanis ezek a kártyák (amik amúgy pofátlanul drágán, de pofátlanul gyenge paraméterekkel jelentek meg), (4GB VRam a megjelenésekor is vicc volt már a VGA-kon, de a hiányzó codecekkel is jöhetnék), elvileg az árak normalizálódása után a belépő/alsó szintre jönnének.
Akik jellemzően ilyen VGA-kat vesznek, azok vagy nagyon kis pénztárcájúak, és egyszerűen nem telik PCI4-es alaplapra (gondolj bele, Intel platformon ez a tavalyi év elején jelentett 11th+ gen Intel platformot, mikor még a 10th gen is bőven a bestbuy kategória volt) és ahhoz tartozó platformra, egy új gép tervzésénél.
De a legtöbb esteben ezek a kártyák ár normalizálódás után a több éves rendszerek (ahol jellemzően GT1030, GTX750, GTX950, és ezek AMD-s megfelelői futottak) az a piac ami leginkább felvennék őket, ott viszont PCI 3.0 sincs sok esetben, nemhogy 4.0... És így az amúgyis gyenge kártya rögtön bukik további 30%-ot a teljesítményéből. (Az RX6400 már nem felétlenül, az már annyira le van gyengítve, hogy annak kb mindegy).

Magyarán, ha nem arra vannak kitalálva, hogy " nyolc generációval korábbi alaplapokban is teljes sávszélen működjenek", akkor a célpiac nagy része szerintem kb ugrott is. Bár, ha ez a kártya, a másik oldalról meg árnormalizálódás után egy használt RX580 8GB áll 15 ezerrel olcsóbban (az RX6400 esetében - miközben az RX580 45%-al gyorsabb és konkrétan kétszer annyi VRAMmal van szerelve), akkor nem is kérdés melyiket választaná bárki aki kicsit is ért hozzá.
Ezekután szerintem nagyon új gépekben átmeneti ideiglenes kártyának tudnom elképzelni csak.

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

ezen nem fogok vitát nyitni. értem hogy savanyú a szőlő de ez nem érv. nem igazán gyártanak arra a célra hardvert hogy a gyártó szempontjából legacy besorolású egyéb termékekkel való tovább operálást megkönnyítsék. szerintem is rossz ez a berendezkedés de letagadni hülyeség.

A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

Szerintem igen is elfogadható teljesítmént kellene tudnia felmutatni előző Pci-e verzión is.
Nem az számít hány gen jött ki, az évek számítanak és az üzembe lévő gépek száma valamint a megcélzott piaci szegmens.
A gyök alatt 2 USA cent/ db spórolás már nem éri meg akkor ha pl egy-két nagy olvasottságú site cikket, tesztet kritikát jelenít meg. Amit el is olvasnak 100 000-en kb, nem csak, hogy kevesebb hardver fogy , de a cég nimbusza is sérül.

[ Szerkesztve ]

Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

remélem te is érzed hogy amit írsz az így nagyjából a technikai lehetetlenség. ez kb olyan mintha azon menne a visítás hogy egy Pentium 3-as gépbe miért nem tudok belerakni egy 1080Ti-t (nem lehetetlen de nagy macera...)

ezeknek a hardvereknek egyszerűen már kell egy bizonyos IO sávszél, amit ha a host rendszer nem tud biztosítani akkor ígyjárás van.

valahol kompromisszumot kellkötni, főleg entry-level hardvereknél, ha tetszik ha nem. ha nem tetszik lehet másikat venni.

A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)

A "teljesen jól" úgy értem, hogy a régi (1980/90s dos) és új (kb 2000ig) cuccok is élvezhetően fognak rajta futni (magyarán, kompatibilis velük, jobban, mint az amd). Szóval nem úgy értettem, hogy 100 fps lesz vagy ilyesmi.

[ Szerkesztve ]

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Az MX/MII modellek nem szenvednek olyan banalis hibaktol, ami miatt a sima 6x86 a maga idejeben katasztrofanak szamitott? Sok program azt hitte ra, hogy 486-os, patch hegyek kellettek a jatekokhoz.

Szvsz egyaltalan nem volt katasztrofa, 96ban vettem, onnan mar pentium mmxre valtottam csak.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

Az első 6x86 processzor elég bugos volt, az valóban 486-nak álcázta magát, még a CPUID is tiltva van rajta alapból (de az AMD K5 is hasonló problémáktól szenvedett abban az érában).

A 6x86L megjelenésével ezeknek a problémák a nagy részét kijavították, de maradt probléma még így is, emiatt a híresztelések szerint ezen az XP is csak SP1-ig működik, az SP2 már a hírek szerint visszautasítja.

A 6x86MX (és M2) nem szenved ilyen jellegű problémáktól, még a Windows 7 is elindul rajta. Nagyon kompatibilis processzor, mind DOS, 3.1, 9x, NT, 2000, XP, Vista, és Win7 alatt is használható akár. A videókártyákkal gyakorlatilag 100%-os kompatibilitást mutat, a régi driverek is jól működnek rajta. A probléma ott inkább csak a 200 MHz alatti példányok szörnyűségesen rossz sebessége.

[ Szerkesztve ]

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

"A videókártyákkal gyakorlatilag 100%-os kompatibilitást mutat"

(Itt természetesen úgy értem, hogy működik vele, nem pedig azt, hogy jó teljesítményt fog vele nyújtani. TNT2 fölöttit nem érdemes belerakni.)

[ Szerkesztve ]

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Értem, köszönöm!
Ami fontos (DOOM, Quake) ott jó az fps. 320x200-ban folyik minden.

Win 98 alatt sajnos nem volt stabil a 2.5x100MHz, a 3x75 (alap) az jónak tűnt.
Most 2x100MHz-t tesztelem, az FSB/RAM miatt, ha bírja, utána újra megpróbálom a 2.5x szorzót. (pár kör 3Dm99, prime95 25.11).

RAM-ot is cseréltem 128MB 133MHz CL3-ra, 100MHz CL2 beállítással.
Az előző 64MB modul nem indult CL2-n és a Win 98 is sokat swappelt.
(Ennek a 128MB-s PQI modulnak van ikertesója, de inkább nem raktam be a "cacheable range: 128MB" POST üzenet miatt.)

[ Szerkesztve ]

Bruhe

Jut eszembe, WinChip C6ot, vagy Rise MP6ot használt valaki huzamosabb ideig? (tehát nem csak teszt kedvéért, hanem napi használatban).

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

"értem hogy savanyú a szőlő" - nekem ugyan nem. Akkor lenne az ha ilyen kártyát vettem volna a mostani platformomhoz. (de a harmadik legkisebb kártyám is komolyabb mint az RX6400) Vagy ha ezt ajánlgatnám boldog boldogtalannak, hogy milyen jó vétel, és valaki meg rámutatna, hogy nincs így.

Itt most igazából a gyártó döntött : potenciális vásárlói kör nagyrészét kizárják / a saját használt kártyái felé terelik (az árnormalizálás után) mivel nagyon modern környezetebe szánják őket. Nincs itt baj, részemről ez a kártya is csatlakozik a soha semmiképp sem ajánlanám kártyák sorához.

Nem mellesleg egyetértek zoltanz #91272
hozzászólásával, hogy a renoménak is ártott. Igaz nem (feltétlenül) a PCI 4.0 miatt, hanem az egésznek a tálalása, árazása, a piac orra alá dörgölése, hogy bármilyen szart nagyon drágán is elsózunk... ez volt az a pillanat (igaz 1-2 korábbi hozzáállása kapcsán is a cégnek), amikor eldöntöttem, hogy jó, akkor a következő kártyám semmiképp sem AMD lesz, nagyon maximum akkor, ha annyival sokkal-sokkal jobb vétel lesz az adott árkategóriában az AMD, hogy totál ésszerűtlen lenne mást választani. Aztán mikor kártyát vettem, még ráadásul nem is így volt. Szóval tartottam magam a gondolatomhoz, legközelebb meg meglátom mi lesz a jó vétel.

Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Egy hónappal ezelőtt még olyan gép volt a fő gépem, ami PCI-E 1.0-át tudott csak. Abban biztos nagyon frankón teljesített volna, persze csak ha bebootolna benne, amit kötve hiszek. A mostani lapom már a csodálatos PCI-E 2.0 támogatással is rendelkezik, de a horrorisztikus radeon driverek által okozott megrázkódtatások következtében valószínűleg inkább maradok az nvidiánál/intelnél az évtized végéig.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

96ban, amikor megjelent, gyorsabb volt clock to clock, mint a pentiumok, annyira szornyuseges volt a kaput az fpus dosos de foleg a dxes jatekok elterjedese tette be, ahol ez a gyengeseg kiutkozott. Mikor piacra kerult egyaltalan nem latszodott, hogy az fpunak barmifele jelentosege lenne, a pentium 93 ota piacon volt az eros fpujaval, megsem valtott ki semmifele reakciot a kihasznalasa. Cpu reszen konkretan barmi fejlettebb volt a pentiumnal, ami utana jelent meg. Kicsit keson jott ki, rossz volt az idozites, es kb ez pecsetelte meg a cyrix sorsat - a 90es evekben szinte honapok dontottek, hogy vmi sikeresse valt, vagy elbukott.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

Nem én írtam, hogy a sima 6x86 szörnyűséges lett volna, csak czo számára magyaráztam el, hogy az MX mennyire fejlettebb volt az elődjeinél.

A sebessége 200 MHz alatt a 6x86MX-nak volt szörnyűséges, a konkurens processzorokéhoz viszonyítva (arra írtam, hogy szörnyűséges). 100-as FSB-vel, lehetőleg 2.5-ös szorzóval járatva már teljesen oké a proci teljesítménye.

Amikor megjelent a sima 6x86, akkor nagyon jó volt néhány hónapig, de azért voltak gondok ott is. Ezeket még nem részleteztük. Hogy mást ne mondjak, még egy darabot nem láttam élőben. A legrégebbi egy 6x86L, amit láttam, azok már oké voltak, a simával nem találkoztam. Ennek az a fő oka, hogy pár év alatt megdöglött a sima 6x86ok nagy része különféle gyártási hibák miatt.

[ Szerkesztve ]

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Nekem egyet jelentett a remalommal. Egy PR120-as verziom volt. Meg a Diamond Monster melle adott Formula 1 jatek is crashelt, ha az a CPU volt benn (jott ki patch, az javitotta). Erre azert emlekszem ilyen jol, mert ez volt/lett volna az elso Windows 95-on Monster 3D elmenyem. Mivel elotte enkodolas volt, igy a kartyat berakva nem csereltem CPU-t. A DOS-os jatekokbol is volt mindenfele kompatibilitasi probelma. A felhasznaloi szoftverek pedig sorra mondogattak, hogy neki 486 nem jo, neki Pentium kell. Volt amihez anno talaltam patchet, az ment. Sok patch azert volt bajos, mert ugye, azt meg is kellett volna crackelni . Pedig, a beharangozoja szerint, ami szamit, ott veri a P120-at. Neha-neha kerult vissza a gepbe, amikor a legrabbelt audiocdket mp3ba kellett alakitani. Az L3enc klasszisokkal gyorsabban futott a Cyrix PR120-on, mint a Pentium 120-on. De a 200MHz MMX erkezese vegleges tavozasra intette.

A sima 6x86- ból is van jópár db a gyűjteményemben. Igaz, nem is próbáltam ki még őket, hogy működnek-e egyáltalán. Az SS7 tesztemben a PR300- at használtam, mivel anno az volt. A 400- ast meg beépítettem, ez meg kissé ritka már.

Hadd ne mondjam a 6x 96 nyaran mekkora kiralysag volt, es eleg draga cucc is volt, mindezt ugy, hogy sokkal szarabb gyartastechnologian ertek el, de emiatt melegedett is rendesen.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

Nem tudom milyen geped volt, meg mikor, de olyanra en nem emlekszem, hogy vmi nem indult volna el, a demoscenen pedig aztan lehetett mindenfele freak kodot latni. Igaz mire 3d kartyam lett, mar reg 250en jaro mmxet hajtottam.

Programja valogatja melyik hogy futott, a 6xnek a pentium optimalizalt fpu kod tett be. Ha megnezed a benchmark listamat, van benne egy nts bench, azt 6xre lottuk be, a 133as 6x gyorsabb, mint a p233mmx. Nyilvan a piac nem optimalizalt egy elenyeszo szamban eladott cpura, de ez nem az architektura sara, a pentium diktalt, a tobbi meg tortenelem, es a 6xet az utoelete alapjan itelik meg, a potencial benne volt.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

Kicsi az esélye, ritkák ezek a procik, régebben is kevés jöhetett sztem a hazai piacra. Én is csak teszt erejéig használtam.

Csodálkozom hogy dícséred a 6x- et. Mondjuk a simára hallottam én is panaszokat a melegedésre, én már a dualvoltost használtam, nem tűnt fel hogy vészes lenne a hőfoka.

Szerintem a '95-'96-os ujjevi idoszakban. Kb az volt az igeret, hogy megeszi a Pentiumot a legtobb, atlagos programnal. Ezzel szemben, kb alig volt valami, amihez nem kellett patchet vadaszni (Jatekoknal, hibazonak remlik pl a terminal velocity es valamelyik wipeout is, de ezekrol most nem talalok semmi infot, a Final Fantasy es a Formula One viszont emlitve van itt is vogonson). Az volt a mazli, hogy jelentosen gyorsult vele az MP3, igy amig iskolaban voltam, kb masfelszer annyi anyagot encodeolt mp3-ba, mint a P120. Meg jo, hogy aban az idoben nem kenegettunk semmit a CPU meg a cooler koze, igy "egyszeru" volt a csere.

Az alaplap Asus volt, a chipset pedig 430 FX.

A DOS- os 3DStudio- ra emlékszem, az nem futott Cyrix- el, és patch- ról sem tudok, bár lehet hogy létezik.

Szerintem akkor meg a piacon se volt, vmikor 96 tavasszal szallingozott. Nem vmi tweakelt biosbeallitason mulott?

5x86tal is lehetett jatszani vele, es hozott gyorsulast, csak eppen egy csomo programhibat is hozott magaval - jobb volt alapon hagyni.

Nekem nem voltak ilyen jellegu problemaim, a gp2vel tuti jatszottam rajta, mert az rohadt jol futott.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

azt hallottam (egy dolgozótól), hogy az idt winchip tömegével jött be a magyar piacra, de nem tudták eladni, csak álltak a raktárakban. de egyszerűen nem ismerek szinte senkit, akinek az lett volna.

A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Ha a raktárakban voltak, akkor a kisker árlistákban is kellene látni, nem rémlik hogy volt-e, de lehet hogy csak rosszul emlékszem.