"állítom, hogy amit leírtam, mint vitaindítót, az szintiszta valóság"

Egyrészt a te belső valóságod legfeljebb, másrészt súlyos tárgyi tévedések, harmadrészt gazdag bálványimádás, negyedrészt bőséges gőg, ötödrészt logikai képtelenségek elfogadása jellemző az írásaidra.

Hogy kettőnk közül, ki nem gondolkodik, és kinek van szüksége mások segítségére, az nyilvánvaló. Nem nekem.

De pontosan az a probléma a hitgyülekezetes agitátorokkal, hogy nem hagynak békét az embernek. Sehol nincs Isten, Jézus vagy a szentlélek úgy jellemezve, hogy erőszakos lenne, kivéve a templomi kofák kiverését a templomból, de az sem fér bele Jézus személyiségébe.

Tehát elmondhatjuk, hogy az a szellemi inkvizíció amit itt folytatsz, mindennek ellentmond amit Jézus jelent ki az emberi kapcsolatokról.

Harsogod itt a Németh Sándorod szavait és tévtanításait, anélkül, hogy a legegyszerűbb keretbe foglalnád a keresztény hit tanrendszerét.

Folyamatosan és mindenkinek írod, hogy : Tévedsz.
Te lennél a tudás birtokosa? Mi alapján ítéled meg, hogy mások tévednek-e? Te nem tévedsz? "Képmutató menj vedd ki előbb a te szemedből a gerendát, aztán kérdezd meg, hogy segíthetsz-e a szálka kiszedegetésében." Azt mondja Istened. Maradjon meg mindenki az ő hitében, te meg ezzel szemben nem hagysz békét, mondván: "ráhagyod magad másokra, és abból baj lesz. Beletespedsz a látszólagos nyugalomba. " Ez meg miféle mondat? Honnan tudhatnád te, hogy én mibe tespedek, meg, hogy nyugodt e az életem, vagy nem, honnan tudsz te bármit is azokról, akik itt fórumoznak?

"ki Istené, az harcol"

Ezt hol olvastad ember? Én azt olvastam, hogy ha 1 mértföld útra kényszerítenek, menj el vele kettőre, ha meg ütnek jobb felől, tartsd oda a másik orcádat is, ha elveszi valaki a felső ruhádat, add oda az alsót is. Olyat nem olvastam, hogy Jézus azt mondta volna, hogy harcolj, sőt amikor elfogják a Getsemáné kertben és az egyik vele lévő levágja a katona fülét, Jézus meggyógyítja.

Annyi ismereted van a kereszténységről a bibliáról és az összefüggéseiről, na és a benne lévő káoszról az írásaid alapján, mint tyúknak a hátúszásról.

Folyamatosan Istent emlegeted, miközben a sötétben tapogatózva a tükörig sem látsz el, hogy valami ismereted legyen legalább önmagadról, mielőtt másokkal kezdesz foglalkozni.

Így kezdődik a kereszténnyé válás:

Istenismeret, önismeret, mások megismerése! Tehát ismeretszerzés. Ha mindent ismersz, elkezdhetsz beleavatkozni. Addig jobb ha nagy hallgatásba burkolózol.

Ne engedj az előítéleteidnek, nézd végig

Teremtsd meg az okokat, az eredmények pedig majd természetes módon következnek! http://hajdufighting.blogspot.com/