Kedves Barátaim!
Ami itt folyik, (nem minden, mert van sok értelmes és kedves dolog is van azért), része annak, amiért 2000 óta nem tartozom semmilyen gyülekezethez, egyházhoz, és tavaly január óta hátrahagytam mindent. Mindent... Egyedül az én Istenem van, Ő elég nekem.
Nem értem, nem tudom mi van egyházunkkal...
Mégis miért nem lehet Krisztust követni, tényleg akarni Őrá hasonlítani?
Ti hívők, nyilván mind hallottátok már azt a kedves kis dolgot, hogy írjuk a kézfejünkre, "Mit tenne most Jézus!" és nézzünk rá minden szavunk és cselekedetünk előtt.
Miért nem tudjuk már visszafogni az önakaratunkat? Miért beszélünk olyan dolgokról, amihez nem is értünk, csak éppen zabos kedvünk van, és valamivel muszáj megerősíteni a magunk igazát?!
Hogy miért mondom azt, hogy "mi"? Mert az egyház része vagyok, és az egyház bűne az én bűnöm is... Ha egy részem beteg, beteg vagyok egészen... Ugyanazon test része vagyok.
Kíváncsi lennék drága Atyám arcára, amikor ezeket látja, amikor a billentyűkön leütjük a szavakat.
Képtelenségnek tartom, hogy örül, amikor gyűlölet jön ki a szánkon, vagy írjuk le azt. Amikor mi, akiknek a feltétel nélküli szeretetet kellene hirdetnünk és cselekednünk, népeket ítélünk, és gyűlölünk, zsidózunk, cigányozunk, egymást marcangoljuk... Ugyanazon egy test tagjai.
Mondhatjátok, hogy én is ezt teszem. Hát bizony, én sem vagyok tökéletes. Amiben viszont biztos vagyok, hogy nem hibázok, ha haragra gerjedek, amikor antiszemita, rasszista megnyilvánulást látok olyan emberektől, akik Jézus szolgájának vallják magukat.
Hihetetlen.
Hálát adok Istennek, hogy nem mindenki gondolkodik így, hogy sok gyülekezet tudja, hogy Izrael Isten választott népe, ahogyan mi is, szeretik a zsidóságot, és áldják.
Hogy bűnösök? Hát persze, hogy bűnösök!!! Te nem vagy az?! Én nem vagyok bűnös?!
De mit mond Jézus? Mit tegyél a bűnösökkel? Nem azt, hogy imádkozz értük?
Nem azt, hogy Ő maga a bűnösökért jött? Azt mondod a zsidók a legbűnösebbek?
Akkor imádkozz értük még többet! Ez Isten parancsa!!!
Van egy keresztény vicc, ami valójában nem vicc. Amikor hallottam egy kereszténytől, jól meg is jegyeztem.
Azt kérdezte, "mi az abszolút antiszemitizmus? (?) A zsidónak nem hirdetni az evangéliumot!"
Drága keresztény barátaim... Ha nem feladatod a zsidókkal foglalkozni, ha nem akarod nekik hirdetni az evangéliumot, ne tedd! Vannak erre elhívott emberek. De könyörgöm, ha már egyszer megtértél, Krisztus szolgája vagy, legalább ne átkozd azt a népet, akitől származik a Messiás! Aki azt mondta az asszonynak, aki kérte, hogy gyógyítsa meg az ő lányát, hogy nem eszik az eb az asztalról, merthogy én "AZ ÉN NÉPEMÉRT JÖTTEM!"
De megkönyörült az asszonyon. Meggyógyította a lányát. Így kapunk mi is üdvösséget.
INGYEN KEGYELEMBŐL! Kegyelemből... Nem azért, hogy felfuvalkodjunk, hanem, hogy éljünk vele. Alázatban, szeretetben, jóságban...
Alázat...
20 évvel ezelőtt még láttam alázatot kedves egyházunkban.
Ma már nem látok. Csak keveset, és ritkán.
EGYÜTT KELLENE MŰKÖDNÜNK AZ ELVESZETTEKÉRT!
Ehelyett én személy szerint menekülök a "szentek" közösségéből, és okkal menekülök.
Nem bírom már nézni, ami folyik. Nem bírom...
Inkább megyek, sírok kicsit a bácsikáért az utcán, megetetem, megölelem, hogy tudja, van, aki törődik vele. Ő is sír. Örömében. Hát ezért érdemes élni.
Hogy segítsek az utcán, aluljáróban élő kismamának megszerezni a pecséteket, hogy legalább gyest kaphasson, hogy a cukorbeteg, és életveszélyben élő hajléktalan lánynak sikerüljön segélyt intézni, hogy megkapja a gyógyszerét, és elindulhasson az úton, egy jobb úton... Ne, könyörgöm, ne kezdjük azzal, hogy önhibájából van az utcán!
Jézus megkérdezte a prostituálttól, hogy miért lettél te prostituált? Nem!!! Csak azt mondta, megkegyelmezek, megbocsájtok neked, és ne vétkezz többé.
Mit gondoltok, akivel Jézus így tett, mind meg is változott? Jézus megtette, amit tehetett, a többi rajtuk múlt.
És rajtunk múlik.
Ja persze, én azért teszek így, gondolkodok így, mert nő vagyok, és nekem ez a dolgom, ha már hülye vagyok nő létemre ahhoz, hogy tanítsak, és mert én érzékeny vagyok.
Hálát adok Istennek, hogy amikor azt mondtam, hogy többé nem akarok érzékeny lenni, mert nem érdemes az emberekkel foglalkozni, mert nem érdemlik meg, mert csakis gyűlölni képesek, Ő nem vette ezt komolyan, és az időszakos megkeményedésem után automatikusan visszatértem a normális érzékeny énemhez. Nem megy a gyűlölet. Haragszom, de 5 perc múlva el is felejtem...
Mindenesetre tuti, hogy jobban teszem, ha ezekkel az emberekkel foglalkozom, mintha a gyülekezetben tárgyalom ki, melyik evangélium az igaz! Meg figyelem, amint egymásnak prédikálunk, ahelyett, hogy az elveszettekkel törődnénk! Mert mi már olyan nagyon okosak vagyunk, hogy nem is kell beszélnünk az elveszettekkel, majd maguktól bejönnek a gyülekezetbe, elég, ha egymást kioktatjuk!
Amúgy meg... Az egyik azt mondja, csináljam ezt, mert én nő vagyok, ne tanítsak, mert én érzékeny vagyok, és ez a dolgom! Igen kedves Csaba, ezt te mondtad! Ugyanakkor egy keresztény nő alig három hete közölte velem, hogy ez a férfiak dolga!
Ehhez hasonló ellentétek, és meghasonlások történnek rendszeresen, hiszen már senki sem tudja mi van, mi az igazság, olyan nagyon bölcsek vagyunk, hogy már mi magunk is belezavarodtunk, mi hogyan is van!!!
Na akkor melyik az igazság? Női vagy férfi munka ez?!
Tudjátok mit? Csinálom, amit a szívemben, az én női érzékeny szívemben érzek, (jó, hogy még érzek), amit jónak látok, amiről úgy érzem, Jézus is úgy tenné. De nem gondolom, hogy nekem van igazam.
Mivel eleve különlegesen másképp gondolkodom minden egyes kereszténynél!
Ki tudja, lehet, hogy én egy külön vallás vagyok! Azért valljuk, be iciri-picirit hasonlít a mi Jézusunk tanítására... Csak egy picikét...
Hú, most nagyon okos voltam... Én nem szeretem, ha ilyen okoskodó valaki, mint most én...
Úgyhogy elnézést kérek mindenkitől, akit esetleg megbántottam volna, vagy valami hülyeséget írtam volna.
Üdv mindenkinek!