Volt olyan Zenit a kezemben aminek a vakusaruja olyan sorjás volt, hogy ha keresőbe nézve nagyon a fejemhez szorítottam elvágta a homlokom.
A Zenit szerintem mindennek a legalja volt. Az már más kérdés hogy volt idő mikor máshoz nagyon nem lehetett hozzájutni így annak is sokan örültek. De hogy mindez a mára nézve miért igazol bármit is azt nem tudom.

50 éve még nem éltem, de amúgy még bőven a filmes gépeken nőttem fel és volt a szóban forgó gépek közül sok minden. Van egy-ettő amit a mai napig meg is tartottam, mint pl a Yashica FX-2. Imádom azt a vázat. És az is nagyon hasonlít az X-T10-re. Csak hát mást várok el egy 40-50 éves géptől, meg egy maitól, még akkor is, ha az retro.
A Yashicat például azért is szeretem mert öröm kézbe venni, masszív dög nehéz cucc. Érezni, hogy van benne anyag. Az X-T10 ezt az érzést soha nem fogja visszaadni, ha mást nem a töredék súlya miatt sem. Marad helyette az avittas forma.

Ami a lényeg, számomra egy jó retro gép csak egy életérzést ad vissza, de amúgy egy tovább gondolt modern váz, az X-T10 nem ilyen.

Máshogy megfogalmazva ha az E-M5 kecses nőies, az X-T1 határozott férfias, akkor az X-T10 egy lassan mozduló reumás vénember az én szememben.

De nem kell ezt túl dramatizálni. Ettől egyrészt még más találhatja szépnek, másrészt meg részemről se olyan drámai a helyzet, hogy ha jó lesz ne szerezzek be majd magamnak is egy X-T10-est.