Még a RAW konverterekben is van eltérés (sőt, elég csak megnézni a 2003-as és a 2012-es RAW process közi különbséget a PS-ben, ha azt használod, én LR párti vagyok, az ACR gyakorlatilag ugyanaz mindkettőben)... sajnos a vázba épített JPG motor az a legkülönfélébb disznóságokat képes elkövetni, még akkor is, ha szinte minden rögzített paraméter (és nem barátunk a rekesz +- 1/3-os csalása sem, ami expóról expóra változhat).

A legtisztább az alábbi leírás, egy fix WB-re belőve. Nem árt, ha minél nagyobb dinamikájú a fényképezőgép, természetesen. Pl. egy RAW-ot tudó kompakt tudását lehet, hogy meghaladná a jelen esetben fotózandó téma...

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

hiába próbálom, a keresővel nem lelem, hogy lehet az st50-nél a szervízmenüben lecsekkolni az üzemórát?

kösz.

Én a valós idejű hisztogramot szoktam nézni, és ott döntöm el, hogy ha minden nem megy, akkor alul vagy felül vágjon (vagy bekapcsoljam-e a bracketinget, bár azzal nehéz lesz színhelyesen kijönni a dologból, viszont szépen nézhet ki, illetve később is eldöntheted melyiket választod, ha nem HDR képbe fűzöd őket).

Ajánlom a DCRAW-ot (vagy az arra épülő UFRAW-ot), az tud olyan TIFF-et gyártani, ami komolyabb módosítás nélkül rakja át RGB csatornákba a RAW csatornákat, még a fehéregyensúly is érintetlen marad (a PhotoShop-ot még nem bírtam rávenni ilyesmire), csak az x bites kódolás fekete és fehér pontja közti képinformációt szorozza fel, vagy osztja és kerekíti le 16/8 bitre, ami feltételezhetően lineáris szenzorviselkedés mellett nem probléma (ugye pl. egy 14 bites RAW-ban ritkán 0 a fekete és 16384 a fehér, hanem kicsit több-kevesebb -> DCRAW-al akár ezt is lehet kézileg finomhangolni, ha nem jó a preset módja az adott géphez ... a tiff meg ugye vagy 8, vagy 16, nem 12-14, így ha 1:1 vennéd át a RAW csatornát, akkor elveszne a kontraszt, bár ezt még megteheted, és kézileg is megvághatod akár PhotoShop-ban is hisztogram alapján).

Mindazonálta... kábelt így NEM lehet tesztelni.

[ Szerkesztve ]

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

Oké, nekem csak az volt a célom, hogy leírjam a legegyszerűbb módot, melyet még egy nem erre szakosodott végig tud vinni. Egyébként a RAW fehéregyensúly megőrzés teljesen értelmetlen, pont azért mert RAWnál nincs fehéregyensúly - amit alapból a konverterek felkínálnak, az nem más, mint a gép által az expozíció alkalmával mért érték, ami általában sosem igaz.

A whisky skót, a kávégép olasz, a TV meg Oled, épp egy LG77G3

Nem erre gondoltam. Ne nézz ilyen amatőrnek.

A RAW-nak is van fehéregyensúlya: az, ahogy a szenzor a saját színszűrőivel látja a fényt.
Általában valóban nincs értelme közvetlenül ezt nézegetni, mert semmi különöset nem árul el így vizuálisan, de több okból is lehet értelme így konvertálni RGB-be a RAW csatornáit, hogy ne babráljon a fehéregyensúllyal a feldolgozó software.

1: Így lehet elérni azt, hogy érintetlen, mégis színhelyes legyen a kép: módosítás nélkül veszed át a RAW csatornákat, és hozzácsapod a saját ICC profilod, aztán ebben szerkeszted a képet (a kamera színprofilja a PS féle working color space -> nem vágsz le semmit, és nem is pazarolsz a precizitással). Így a monitorodon helyesen jelenik meg minden szín. Sőt, nem is tippelgetés útján állítod be te, vagy az automata algoritmus a fehéregyensúlyt, hanem mérések alapján történik, egzakt módon.

2: Ez is egy újabb bukta lehet, mert többféleképp lehet csinálni a fehéregyensúly korrekciót: vannak automata "highlight recovery" algoritmusok (PhotoShop-ban is biztos - talán teljesen kikapcsolhatatlanul), amik gyakorlatilag tippelgetés útján rajzolják újra a kép egyes területeit, és akkor azt hiszed jó volt expozíció, pedig igazából már beégetted a képet, csak nem mindhárom csatornán, így a maradékon látszott a geometria, és a fehéregyensúly kezelése során ezt ki lehetett így trükközni egy saccolt színnel újrarajzolni az érintett területeket...

Nem tudom, hogy a magadféle fotósok miért nem alkalmazzák szélesebb körben ezt az eljárást, mikor beltéren dolgoznak (persze, természet-fotózni nem az igazi, akár lehetetlen, de kontrollált megvilágítás mellett akár még időt is spórolhat, nem csak színhelyességet javíthat egy ilyen munkarend).

[ Szerkesztve ]

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

Annyit, hogy: Jézus, borogass!

Kedven egy gyors átfutás után: A Monster kábelek közül az 1000HD 10/10, a 700HD viszont csak 7.63/10 azért, mert idézem: "The cable lacks support for some advanced color features including sYCC601 and Adobe YCC601."
Az ilyen színtereket nem a kábeleknek kell támogatniuk, hanem az eszközöknek, amiket összekötnek. Ez csak ennyi, hogy épp mit írt rá a gyártó vásárlócsali gyanánt a dobozra. Csak ezt ők úgy kajálják, mint ha ez lenne a főfogás.

Emellett pedig leginkább a névlegesen elérhető maximális sávszélesség alapján pontoznak, amiben van némi ráció (pontosabban lenne, hogy ha nem a gyártó által ráírt számokat néznék, hanem maguknak méricskélnének), ugyanakkor jelenleg még a 10Gb/s-t is nagyon nehéz kihasználni. Például 1080p60-as 3D-vel sikerülhet, amit a TV gyártók még nem igazán akaródznak támogatni (talán majd jövőre, ha már a piacon lesznek az új játékkonzolok).

Ez már az a kategória, hogy olcsó kábellel ugyan az a nő ugyan abban a filmben vagy csont sovány vagy egy kövér disznó, drága kábellel viszont pont jól néz ki.

[ Szerkesztve ]

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

A kettes pontban annyira igazad van, hogy valóban amit gyanítasz, az a fő RAW engine író fejlesztők elsődleges célja. Elég csak megnézni, hogy mennyit változott a csúcsfény kezelés az ACR különféle verzióiban. Most már legalább másfél blendét "ment" a motor, most, hogy ez jó vagy rossz, mindenki döntse el maga, én mondjuk látom igen is hasznát, mert egyrészt kulturáltan csinálja, másrészt pl egy esküvő fotózásnál olyan gyors, szinte riporteri munkát kell végezni, hogy nem tudok vacakolni a fénybeállítással minden esetben. Kell az a kis biztonsági háló

Egyes ponthoz azt gondolom, hogy a 16 bit/ csatiról csak le kell valahogy mászni 8/csatira és ott megint csak dolgozik egy algoritmus, ami vagy jó vagy nem. De ez a bajom mindösszesen 1%-át se tenné ki. A maradék 99 az lenne, hogy a gyakorlatban mi ezt is egy művészeti látásmódunk kifejezésére szolgáló eszköznek tekintjük. Nem akarok hulla precíz fehéregyensúlyt, igen is torzítom a valóságot ezzel is, mert így fejezem ki a képi mondandómat.

Amúgy bocsi egy másodpercig sem néztelek amatőrnek - inkább csak a többiek kedvéért írtam le az én álláspontomat. Még azt is megkockáztatom, hogy te többet tudsz az egész folyamat mögöttes matekjáról mint én, mert ahogy egy szobrász sem tud annyit az agyag/márvány anyagi összetételéről mint egy geológus/ geofizikus, én sem foglalkoztam vele teljes mélységben, ezt be kell valljam. Addig érdekel, olyan mélységig ismerkedem ezekkel a dolgokkal, amíg uralnom kell a folyamatot ahhoz, hogy elérhessem azt amit látni szeretnék.

A whisky skót, a kávégép olasz, a TV meg Oled, épp egy LG77G3

Persze hogy van értelme, és hogy sokszor hasznos lehet bizonyos helyzetekben. De nem olyan körülmények közt, mint amiről itt beszéltünk. Noha kicsit meddő volt beleszólnom, hogy miként tökéletesíteném (igen, direkt a múltkori nyelvészkedés miatt írom így ) a felvázolt kábeltesztelési metodikát, ha eleve lehetetlen ez az út. De ha mégis ilyesmi a célunk, mint a kábelteszt példa, akkor szerintem érdemes kikerülni az ilyesmit, mint a highlight recovery, ami sok motorban (nem véletlenül) összefügg a fehéregyensúllyal (mert az egy elég durva skálázása a csatornánknak, így addigra el kell döntenünk mit akarunk a beégett részekkel, mert ettől még jobban beéghetnek, ha nem okoskodik a program, vagy más úton veszik el feleslegesen sok információ).

Egyáltalán nem kötelező lemászni konkrétan 8 bitre. Pár éve vannak már 10 bites monitorok és nyomtatáskor is elég, ha csak a legvégső lépésben történik a ditherelés, miután az adott nyomtató CMYK színterébe konvertálod a ... nos, az én példámban a szenzor színprofiljában tárolt színeket (kihagyva egy szenzor->akármi, pl. AdobeRGB vagy ProPhotoRGB lépést).

A másik kérdéshez pedig úgy állok hozzá, hogy ha a végén egy sárgás, álomszerű szűrőt teszek rá, és addig maszatolom a képet, míg rá sem lehet ismerni az eredeti jelenetre, akkor sem kár eredetileg a "nyersen tökéletes" színekből kiindulni. Ez nem gátol meg később semmiben. Ettől később még azt csinálsz, amit akarsz. Viszont néha előny is lehet. Akár a pontosság, akár a precizitás (utóbbi még akkor is, ha a felismerhetetlenségig átszínezed).

Esküvőfotósoknak, természetjárónak ez tényleg zsákutca, de ha pl. lenne egy kis házi studiód, ahol mondjuk ásványokat fotózgatsz egy katalógushoz, akkor biztos értékelnéd. (És mivel unatkozom mostanság, még fel is ajánlanám, hogy elugrom és megmutatom a gyakorlatban is, hogy miről beszélek. De egyik látványos, és közérthető jellemzője a dolognak, hogy sohasem nyúlunk hozzá a fehéregyensúlyhoz. Sem kézzel, sem auto módban. Nem toljuk el a színcsatornák eredeti arányait, csak közvetlenül a megjelenítéskor a háttérben automatikusan, akár monitor, akár nyomtató a megjelenítő. - Kivéve persze a szándékos átszínezést, pl. "retusálást", ha van rá igény.)

[ Szerkesztve ]

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

törölve

[ Szerkesztve ]

Egyik frissítés alkalmával találtam egy ilyet a leátszómon: deep colour, ezt mire állítsam, 10 vagy 12 bitre vagy kapcsoljam ki? (bocsi a dupla komment miatt, meghülyült a telóm )

[ Szerkesztve ]

20% rendundancia van hibajavításhoz. Viszont nincs "kérem újra, mert nem értettem", esetleg, "leállunk, mert ez így nem megy".
Utóbbival találkoztam már pár "noname, de aranyozott csatis és olcsó" kábel esetén. (Néha kiírja a megjelenítő, hogy "no signal", jellemzően pl. mikor képmódot vált a lejátszó.)

Olyan nagy különbségeket még nem láttam attól, hogy más a kábel (átlagos TV és lejátszó közt szerintem szinte mindegy, hogy melyik átlagos kábel van - vagy működik, vagy nem), de nyugodtabb vagyok, ha minimum az olcsóbbik féle KáCSa kábellel (vagy más hasonló értelmes márka normális termékeivel) vannak drótozva körülöttem a cuccok, mint ha full noname, vagy budget kategóriás HAMA, és hasonlók futkosnak. Olyankor azért benne van az emberben, hogy "na ez most vagy úgy működik, ahogy kell neki, vagy sem". Ha pedig 1-2m-től hosszabb a madzag, akkor már én is javaslom, hogy ne ezen akarjon spórolni az ember. 5m fölött pedig már kifejezetten parázok, és a csodarezes-ezüstös-agyonnszigetel-méregdrága kábelnek is megköszönöm, hogy működik, a noname előtt pedig meghajolok, ha egyáltalán kijön valami a túloldalon.

Ugyanakkor mindig hozzáteszem, hogy a komolyabb monitorokat vagy HD-SDI-al hajtják (ami végül is egy szimpla koax kábel, tehát a HDMI-vel szemben egyetlen rézér viszi a jelet), vagy mondjuk DisplayPort-al. És utóbbiból még nem láttam mást (nem csak élőben, de árlistán se), csak a szokásos ~1500Ft/m OEM változatokat, amiket HDMI-s szemmel "tyúkbeleknek" hívnak, mégis azt dugod a méreg drága Quadro/FireGL és EIZO cuccok közé és eszedbe sem jut, hogy baj lenne ebből.
Bár igaz, hogy a DisplayPort átvitel azért sokkal okosabb, mint a HDMI. Ott tényleg csomagok mennek, mint USB-n és etherneten. A HDMI pedig csak egy átszabott single-link DVI + néhány extra ér (tehát a digitális képátvitel hajnala óta húzza magát).

És ez a bajom a kábellobbival. Néha átfut az agyamon, hogy vajon a méregdrága HDMI kábelek gyártói lobbizzák-e ki, hogy véletlenül se vegyék át a TV gyártók is a DisplayPort-ot. De lehet, hogy elkezdtem összeesküvés elméleteket látni minden bokorban.

[ Szerkesztve ]

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."