Az Intel ezektől nem fosik annyira. Még mindig több CPU-t gyártanak, tehát amint az OEM-ek nem tudnak több Ryzent rendelni, kénytelenek Intelt kérni. Nekik a problémát az EPYC 2 jelenti. Arra konkrétan nincs válaszuk 2021-ig, és ott igazából a mennyiségi szempont sem tud a kezükre játszani. Meg ugye 2021-ben már nem az EPYC 2-t kell legyőzni. Hanem a Milan platformra épülőt modellt.
Jelenleg ott tart a dolog, hogy a szervergyártóknál már van Rome és Cascade Lake-AP is. Jelenleg a Rome bőven feleakkora fogyasztással veri az Intel érkező Xeonját, és még több mag is van benne, több a PCI Express sáv, stb, tehát az adatközpontokba jobban illik. Ráadásul a Rome már PCI Express 4.0-s.

Ez nem csak ennyi változás. A 12 és a 7 nm között két node a különbség, ami sok, viszont a 7 nm-es FF még az első generációs verzió. A TSMC a 7 nm FF+ node-ra ígéri a hatékonyabb karakterisztikát. Csak ugye az AMD ki akart jönni a fejlesztéseivel 2019 első felében, míg az FF+ node inkább az idei év vége felé lesz használható. Sokan egyébként helyből a 7 nm-es FF+-t célozzák, de nyilván érthető a mostani FF használata is, ha az idő a piac lefedése szempontjából kritikus tényező. A legnagyobb különbség valószínűleg 2020-ban lesz az Intel és az AMD között, amikor az AMD már hozzáfér a 7 nm-es FF+-hoz. Utána az olló lassan elkezd összezárni, mert az Intel valószínűleg egyre jobban megérti majd a 10 nm-es gondokat. A mostani második generációs verzió helyett hoznak majd egy jobb harmadik generációsat (az agresszív paraméterezésű első generációs ugye halott), aztán majd 2022 felé ott lesz a 7 nm-re való átváltás nekik is.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.